„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett”*

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 64. évfordulóján, 2020. október 23-án a temesvári Új Ezredév református gyülekezet templomában tartottak ünnepi megemlékezést Magyarország Temesvári Tiszteletbeli Konzulátusa, a Várbástya Egyesület, az Új Ezredév Református Központ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében. A járványhelyzet súlyosságára való tekintettel a világhálón közvetített 56-os megemlékezésen csak korlátozott számban vehettek részt a temesvári magyar intézmények és civilszervezetek képviselői.

Tamás Péter, Magyarország temesvári tb. konzulja üzenetét Metz Rita tolmácsolta az egybegyűlteknek. A konzul Széchenyi István szavait idézve –  „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn” – kívánt erőt a temesvári magyaroknak a jelenben való helytálláshoz és bizakodást a jövőhöz.

Az ünnepség résztvevőit Gazda István házigazda lelkipásztor köszöntötte, aki Pál apostol szavait idézte ünnepi nyitóbeszédében „Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság”. A szabadság és Isten szent Lelke együvé tartozik, ahol a Lélek munkálkodik, ott szabadság van – mondta Gazda István. – Úgy gondolom, hogy a pesti srácokban, a budapesti munkásokban, az értelmiségben, az egész föllélegző városban ott volt Isten szent Lelke, ő vezette az '56-os forradalmárokat, akkor is, ha sokan nem voltak ennek a tudatában – mert ahol Isten Lelke, ott a szabadság.

A szabadság fogalmának meghatározásával indította az 1956-os forradalomról és annak előzményeiről szóló előadását Fodor Enikő történelemtanár is, aki mai temesvári diákok szabadságról szóló mondatait idézte, amelyek az 1989-es decemberi forradalom 30. évfordulója alkalmából születtek. A szabadság a mai fiatalok számára természetes, de ennek a szabadságnak a hiánya robbantotta ki az 1956-os forradalmat – mondta Fodor Enikő, felidézve a magyar forradalom bel- és külföldi előzményeit, Nagy Imre szerepét, a nemzetközi helyzet olyan irányú alakulását, amely reményt adott a magyar ifjúságnak a demokratikus átalakulás kivívására. A magyar forradalom néhány napra győzött, de a nyugati nagyhatalmak magukra hagyták a forradalmárokat, a látszólag kivonuló szovjet csapatok ellentámadást indítottak, és tankokkal eltaposták a pesti srácok spontánul szerveződött ellenállását. A megtorlás évekig tartott, az '56-os forradalmat hivatalosan ellenforradalomnak nyilvánították, és Kádár János a magyar nép megmentője szerepében tetszelgett. „Az anyaországban 1989 után a helyére került az 1956-os forradalom és szabadságharc megítélése, de a rendszerváltás utáni romániai történelemkönyvek alig említik, a diákjaink csak az órákon kívüli foglalkozásoknak és a Rákóczi Szövetség szervezte programoknak köszönhetően tudnak róla. Ezért annyira fontos, hogy évente megemlékezzünk az 1848-as, az 1956-os és az 1989-es forradalmakról, hogy éltessük a múlt hőseit és példaképeket mutassunk a fiataloknak, hiszen a múlt ismerete a jövőnk záloga” – mondta Fodor Enikő.

Az emlékező ünnepség befejező részében „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett” címmel tartásos verses-zenés összeállítást tapsolhatott meg a közönség, Borbély B. Emília, Hegyi Kincső, Czüvek Loránd és Molnos András Csaba, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művészeinek az előadásában. A gálaműsor keretében kiváló szavalatokkal mutatkozott be Hegyi Kincső és Czüvek Loránd, a színház társulatának két új tagja. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ihlette művekből összeállított, emelkedett hangulatú gálaműsort Molnos András Csaba rendezte.

* (Márai Sándor: Mennyből az angyal)