Elfogadták Hunyad megye költségvetését

Tegnapi ülésén a Hunyad Megyei Tanács elfogadta az idei költségvetést. 2015-ben a megye 382,3 millió lejből gazdálkodik, a kiadási oldalon legalábbis ennyit terveznek. Bevételi oldalon azonban csak 361,1 millió lej szerepel, a 21,2 ezer lejes deficitet pedig az előző évi többletből, illetve a 2016 és 2018 közötti időszak többletéből finanszírozzák, ismertette a helyzetet Dorin Gligor, a tanács alelnöke, a megye ideiglenes vezetője.

Bevételi oldalon a legjelentősebb tétel (olyan 65 millió lej) a személyi jövedelemadókból származó pénzek, melyeket az állami költségvetésből utalnak át Hunyad megyének, illetve az áfából származó leutalások (kb. 56 millió lej). Állami szubvenciókból (fejlesztési projektek társfinanszírozására, különböző állami szolgáltatások biztosítására stb.) 234,1 millió lejre számít a megye.

Kiadási oldalon a legjelentősebb tétel a fejlesztés és karbantartás, beleértve az EU-s projektek társfinanszírozását is, amire idén 164 millió lejt fordítanak, az állami szolgáltatások működtetésére (egészségügy, tanügy, szociális intézmények, kultúra stb.)  pedig 150,1 milliót szánnak. Idén a megye távolról legjelentősebb prioritása a többnyire EU-s pénzekből épülő korszerű hulladék-kezelési rendszer kiépítése, ami csak hosszas halasztások után indult be. A korszerű szemétlerakatra, szelekciós központokra, szennyvíztisztítókra és ezek integrált rendszerére 23 millió lejt fordít a megye, az összes munkálatot be kell fejezni, s a rendszert be kell indítani az év végéig, különben elúszik az EU-s pénz. Amúgy Hunyad megyén kívül még csak 3 megye szembesül ekkora súlyos lemaradással, 37 megyében már működik a rendszer, egyesekben már 2010 óta. A költségvetésben elkülönített 23 millió lej azonban nem lesz elég az önrészesedés biztosítására, az év folyamán a megyei tanács 40 millió lejes hitel felvételét tervezi a maradék összeg fedezésére.

EU-s pénzek, sport és politika

Jóllehet a fejlesztések legjelentősebb részét az EU finanszírozza Hunyad megyében is, a megyei tanács 2012 óta nem fizette be éves tagdíját a temesvári központú régiós fejlesztési ügynökségnél, amely az uniós pályázatokat kezeli. Három év alatt 962 000 lejes tartozás gyűlt fel, amiből a megye idén csak 100 000-t törlesztene, a többi jövőre maradna. Az elképzelés kicsapta a biztosítékot a PSD-s tanácsosoknál, Ioan Ştaier és Doru Gaita például felvetették, hogy a megye jobban tenné, ha a fejlesztés szempontjából létfontosságú adósságát törlesztené idén, mintsem pártpolitikai megfontolásokból 696 000 lejjel támogatná a középszerű dévai női kézilabdacsapatot. Amely amúgy privát egyesület, tulajdonosa pedig az a Marian Muntean dévai helyi tanácsos, aki tavaly ősszel lemondott a PP-DD megyei elnöki tisztségéről és átlépett a PNL-be. Dorin Gligor azonban felhívta PSD-s kollégái figyelmét, hogy a megyei tanács 2013-ban és 2014-ben ugyanannyi pénzzel támogatta a kézilabdacsapatot, miközben egy árva lej tagdíjat sem fizetett a régiós fejlesztési ügynökségnek, de akkor az USL-n belül a liberális megyei vezetéssel együttműködő PSD megszavazta, semmilyen „közpénz pártpolitikai klientúrának” kifogást sem emelt, most viszont kötekednek. Dorin Gligor állásfoglalása nyomán a szocdemek ellenkezése szalmatűznek bizonyult, a PSD-sek egyöntetűen szavazták meg a PNL-s megyei vezetés által kidolgozott költségvetést.