Elindult egy közérdekű, magyar folyamat

Amint azt előzetesen hírül adtuk, pénteken 18 órától Vitafórum anyanyelvű oktatásunkról címmel, Anyanyelven vagy nem? Közügy-e a magyar nyelvű oktatás? témakörökben közérdekű megbeszélést szervezett a Nők a Nőkért Gizella Egyesület.

A tucatnyi megjelentet Zámbori Magdolna moderátor, az Egyesület elnöke köszöntötte, majd videóbejátszáson lehetett meghallgatni, megnézni p. Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnökének az anyanyelvű oktatásunkról megfogalmazott mélyenszántó gondolatait, illetve a vitafórumhoz küldött üzenetét, amelynek végén Isten áldását kérte az eseményre és az egybegyűltekre.

Vitaindítóként a moderátor ismertette a közelmúltban általuk megkeresett, 36 család tagjainak az anyanyelvű oktatásunk jelenlegi működéséről megfogalmazott véleményét. Ezt csak annyiban sommázzuk, hogy a 36 család közül 19 magyar, 17 román oktatási nyelvű iskolába járatja a gyermekét. Ismertetőjét azzal a szándékkal zárta, hogy meg kell találni a szülő, a diák és a pedagógus számára is megfelelő közös nevezőt. Tehát ebben a szellemben hívták össze a fórumot kolléganőivel, Korda Mónika alelnökkel és Vass Csilla titkárral. Zárszavában anyanyelvű oktatásunkkal kapcsolatos véleményüknek a kinyilvánítására kérte fel a jelenlévőket.

Murvai Miklós hozzászólásában a Waldorf oktatási módszernek a természetközeliségét, a gyakorlatiasságát, a szülőknek az iskolaközösség életébe történő fokozott bevonását emelte ki. Ugyancsak fontos, hogy az I. osztálytól az érettségiig vezeti végig egy pedagógus a diákjainak az oktatását, a nevelését, ezért az iskolát képviselő pedagógusok a szülőkkel és a diákokkal egységet alkotnak. Ha ő lenne a tanügyminiszter vagy a főtanfelügyelő, ennek az oktatási módszernek az elterjesztését szorgalmazná. A továbbiakban összehasonlító kimutatást ismertetett megyénk egyetlen magyar nyelvű középiskolájának, a Csiky Gergely Főgimnáziumnak országos, illetve megyei eredményesség-besorolásáról.

A jelen volt Nagy István pécskai fizikatanár e besorolást nem tartotta mérvadónak, hiszen a csikys diákok eredményeit hátrányosan érintheti az anyanyelvű, vagyis a magyar nyelv és irodalomnak a vizsgált tantárgyakból történt kimaradása.

Komádi Mária nyugalmazott tanítónő, aki 30 évig oktatott a mikelakai 12-es Számú Általános Iskolában, mély empátiával beszélt az ott dolgozott pedagógusoknak nem csak az oktató-, hanem a nevelőmunkájáról is. Éppen ezért, fájdalommal nyugtázta az ottani magyar nyelvű oktatásnak a nyugdíjba vonulása óta történt fokozatos leépülését, a megszűnését. Az anyanyelvű oktatás kérdésében Vass Csilla és Korda Mónika is hangot adott szülői véleményének.

A több mint egyórás, hangosan történt közös gondolkodás a kevés résztvevő dacára is hasznosnak mondható, mert elindult egy magyar közérdekű folyamat, amibe remélhetőleg, egyre több szakember, vezető pedagógus is bekapcsolódik. Az Egyesület vezetősége március folyamán újabb, hasonló témakörű fórumot tervez.