Energetikai önállósodás

Köztes megközelítéseknek nincs helye, a felelősség egyértelműen Oroszországra hárul, le kell szögezni, hogy Oroszország agresszor, Ukrajna pedig áldozat. Az égvilágon semmi sem indokolja az orosz katonai inváziót. Illegális Oroszország agressziója Ukrajna ellen, erről van szó – hangsúlyozta határozottan Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke csütörtöki dévai sajtóértekezletén.

Mindezek alapján az EU és az USA (és általában a civilizált világ) oroszellenes szankciói teljesen jogosak, hiszen az ukrajnai vérontás, az orosz agresszió megfékezését célozzák. Eddig az EU négyrendbeli szankciókat hozott Oroszország ellen, amelyek gazdasági, pénzügyi, közlekedési és kereskedelmi téren érintik érzékenyen Puytin rendszerét. A graduális jellegű szankciók hatása már most is érződik, idővel pedig fokozódik, egyre jelentősebb károkat okozva.

Kétségtelen, a szankciók hatása kétélű, az EU-nak is kellemetlenségeket okoznak rövid távon, az Ukrajna melletti óriási szimpátia-hullám azonban egyértelműen bizonyítja, hogy Európa hajlandó megfizetni ezt az árat.

A szankciók egyelőre nem terjednek ki az energiára, e téren az EU ugyanis jelentős mértékben függ Oroszországtól, az energetikai kapcsolatok visszaszorítása hosszabb távú cél. Jelenleg az Unió földgázimportjának 45%-a, a kőszénimport ugyancsak 45%-a, s a kőolaj 25%-a Oroszországból származik, s számos ércet is onnan szerez be, melyek létfontosságúak az ipari termeléshez. Az alternatívák kiépítése időt igényel, az EU vélhetően csak 2030-ban érheti el az orosz nyersanyagtól való teljes függetlenséget. Jelenleg az EU-tagállamok 600 millió és egymilliárd euró közötti összeget fizetnek Oroszországnak naponta az onnan származó energiáért, aminek jelentős részét Moszkva fegyverre költi, jegyezte meg Winkler. Közvetett módon sajnos az EU is finanszírozza az oroszok ukrajnai katonai agresszióját.

A szankciók ráadásul a koronavírus-járvány okozta válságra jönnek rá, ami az energetikai árak emelkedéséhez vezetett, illetve annak továbbgyűrűzését eredményezi. Az infláció fellendül, idén erre kell számítani. A beruházási bizalom csökkenése a harmadik kedvezőtlen kihívás, amit az EU-nak le kell győznie.

Románia többszörösen szerencsés helyzetben van, véli az EP-képviselő. NATO-tagként nem kell tartania biztonsági fenyegetéstől, az észak-atlanti katonai szövetség garantálja minden tagország biztonságát. Az EU a tagországok gazdasági biztonságát szavatolja, sajátos helyzetéből kifolyólag Románia pedig azon kevés uniós országok közé tartozik, amely rövid távon (4-5 éven belül) is képes lesz az energetikai önállóság elérésére. Ehhez viszont feltétlenül szükséges lesz a jogszabályok módosítására és beruházásokra. Utóbbi az EU-s források lehívásának felgyorsításával érhető el. Cseke Attila vidékfejlesztési miniszter bejelentette, hogy április elsejétől lehívhatók az országos helyreállítási alap (PNRR) környezetvédelmi célkitűzéseit szolgáló forrásai, például épületek hőszigetelésére vagy elektromos közszállítási rendszerek kialakítására. Uniós szinten is változások történtek, múlt héten Kadri Simson energiaügyi biztos bejelentette a REPowerEU tervet, amely lehetővé teszi, hogy átmeneti jelleggel továbbra is használhassák a kőszenet energiatermelésre. A tervezet ugyanakkor előírja, hogy a tagállamoknak minden év október 1-jéig fel kell tölteniük földgázzal tároló kapacitásuk legalább 90%-át, míg korábban az elvárás csupán 30% volt.