Érdekfeszítő előadássorozat indult

Pénteken délután a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád Termében, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének a szervezésében került sor A Pilis és a pálosok címmel több részre tervezett, vetítéssel egybekötött előadássorozat keretében Aradi Lajos neves Pilis-kutató előadására a Pálos Szerzetesrend évezredes történetéről, céljairól, a fennmaradásáért vívott küzdelemről.

A szép számú egybegyűltet, illetve az előadót az est házigazdája, Murvai Miklós az Egyesület, valamint a társszervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében köszöntötte, és ismertette Aradi Lajos eddigi életútját: 1965-ben, Budapesten született, 10 éves korától egyiptológusnak készült. Nyomdász, majd újságíró-riporter lett, később rádiósként a régió leghallgatottabb műsorát, az X-Változatot vezette. Ekkor kezdett foglalkozni az alternatív gyógyászattal és a magyar őstörténet kutatásával. 1966-ban kis módosulással megvalósult gyermekkori álma: „piramisokat” fedezett fel, de Magyarországon, a Pilisben. 1998-ban ugyanis rájött, hogy a magyar Szent Hegy, a Pilis belső területén egy olyan szakrális tér található, amely analógiába hozható az Orion csillagképpel, illetve az egyiptomi három nagy piramis térségével. A kutatás azóta is zajlik, eredményeit a közeljövőben könyv alakjában kívánja megjelentetni. A Dobogó c. mitikus magyar történelem folyóirat alapítója, jelenleg a Dobogókő – a királyi központ lapjának a főszerkesztője.

Érdekfeszítő előadás

Aradi Lajos aradi előadásának valószínűleg folytatása is lesz, mert az alig másfél óra alatt sem a Pilisről, sem a pálosokról nem lehet érdemben beszélni: az előadónak A pálosok A-tól Z-ig címmel tavaly szeptemberben kezdődött előadássorozata valószínűleg júniusban fog befejeződni…

A Pálos-rend alapítását Gyöngyösi Gergely munkája alapján lehet nyomon követni, aki 1520–22 között pálos generális, vagyis rendfőnök, korának egyik legkiműveltebb egyházférfije volt. Amikor Gyöngyösit első ízben választották generálissá, majd újraválasztották, fogadalmat tett, hogy lehetőségei szerint a kolostorokból összeszedi a Rend közel 300 éves történetét igazoló dokumentumokat. Ez meg is történt, a Magvető Szépirodalmi Könyvkiadó jóvoltából a Magyar ritkaságok sorozatban Arcok a magyar középkorból címmel jelent meg az 1980-as években. A magáról keveset eláruló cím miatt nem sok embert érdekelhetett, de az eredeti, I. remete Szent Pál és remete testvéreinek az élete cím sem volt valami izgalmas, ráadásul azt a cenzúra nem engedélyezte. Ha Gyöngyösi nem írja meg a jelzett művet, manapság a Pálos Rendnek az 1520-ig terjedő részéről birtokolt ismereteknek talán csak a századával rendelkeznénk. Ő végiglátogatta a kolostorokat, amelyeket a bennük volt értékekkel együtt 1526, a mohácsi vész után a török szisztematikusan megsemmisített. Mátyás Király nemesfémmel és drágakövekkel díszített Corvináinak is egy része így került török, illetve kufárok kezére.

A pálosok között az utóbbi időben a 2008-ban elhunyt Árva Vince neve vált ismertté, aki érseki könyvtárosként hihetetlen dokumentációs kincsekre bukkant. Latin nyelvből fordított magyarra, köztük a Gyöngyösi Kódexet, amely Gyöngyösi keze írásával jelent meg, latinul. Sajnos, Gyöngyösi munkáiból is csak másolatok maradtak meg. Árva Vince mondta el, hogy a másolatok sem voltak egyformák, azoknak a minősége és a hossza, éppen a másolón múlott. A török nemcsak a kolostorok könyvtárait égette el, hanem a falait is széthordatta a lakossággal, amely a kövekből lakóházakat épített. A török után bekövetkezett Habsburg uralom sem tett semmi jót a Pálos Rendnek, hiszen az új urak engedélyével a lakosság ingyen széthordhatta a kolostorok köveit. Erre Budakeszi esete a legjobb példa, ahol az 1700-as években épült sváb házakat az 1800-as évek végén lebontották, amelyekből a Budaszentlőrincen állt pálos kolostornak bizonyos kövei is előkerültek. Tehát szőrén-szálán eltűnt minden, ezért, ha Gyöngyösi nem írja meg a jelzett könyvét, akkor a Pálos Rend első 200-300 éve is teljes homályban lenne.

Megváltoztatott regula

1786-ban II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, köztük a Pálos Rendet is. Amikor a halála előtt visszavonatták vele a rendeleteit, a Pálos Rend beszüntetése érvényben maradt. A magyarországi pálosok Lengyelországba költöztek át, ahol a rend Csesztohova központtal, a pápa által adományozott regulával újraszerveződik. Jóval később, amikor visszatérnek Magyarországra, ahol jelenleg is működnek lengyelországi központtal, a tevékenységüknek szinte semmi közük nincs a régihez, teljesen úgy működik, mint egy átlagos szerzetesrend.

A réginek teljesen más volt az indíttatása az Árpád-házi királyok idején – Aradi Lajos szerint azonban az Árpád-ház megnevezés is a Habsburgoktól származik, hogy feledtessék az eredeti Turul Nemzetséget, amit a korabeli iratokban is vallottak magukról a királyaink. E dinasztiának nem Árpád volt az alapítója, hanem Nimród. Tehát a dinasztia Nimród-Attila és Szent István után folytatódik az ismert módon. Az előadó szerint a honfoglalást is a Habsburgok találták ki, míg a korabeli szövegekben hazatérés, visszatérés vagy a magyarok I. vagy II. bejövetele néven szerepel.

A továbbiakban Aradi Lajos a legelejét, az egyetlen magyar szerzetesrend, a IV. Béla támogatásával létrehozott Pálos rend alapítását boncolgatta. Azzal a céllal tették, hogy biztosítsák a magyar lelkiség és szellemiség folytonosságát. Talán ezért sem támogatta a korabeli pápa, hiszen csupán jó 100 év múlva, 1367-ben ismerte el a hivatalos működését.

Az előadás során olyan meghökkentő, további viták témáját képező kijelentések is elhangzottak, miszerint (mongóliai forrásokra alapozva) a tatárjárás idején a tatárok félmillió embert veszítettek magyarországi hadjáratukon, hatalmas vereséget szenvedve.

Ugyanakkor érdekfeszítő ismertető is elhangzott a Turul nemzetségbeli magyar királyoknak táltos, jövőbelátó képességéről, illetve a pálos szerzetesrendnek a magyar lelkiség építésében, megtartásában játszott fontos szerepéről.

Az érdekes felvetések felcsigázhatják az érdeklődést a Pilis és a pálosok címmel elindított, vitával egybekötött előadás-sorozat iránt.