Erőss Zsoltra emlékeztek a bánsági természetbarátok

Ha november vége, akkor Erőss Zsolt előadás: a Bánsági Kárpát Egyesület évről évre november 20-a körül vendégül látta a vezető magyar expedíciós hegymászót, aki mosolyogva számolt be a Himalája nyolcezres csúcsai meghódítása során átélt, erős idegzetűeket is megborzongató kalandjairól. 

Az Erőss Zsolt-előadás az idén sem maradt el, csak a főszereplő hiányzott, aki, a „Himalájánál magasabbra” tört, és örökre ott maradt a felhők felett, a zord hegyen, tizedik nyolcezrese, a Kancsendzönga meghódítása után.

Minden idők legeredményesebb magyar hegymászójára emlékezett az aradi Török Zsolt, akinek idén sikerült az első nyolcezres (Annapurna) meghódítása és a temesvári Horia Colibăşanu, aki hat nyolcezressel a tarsolyában máris minden idők legsikeresebb román hegymászója. Erőss Zsoltra emlékezett Balázs Attila, a temesvári magyar színház igazgatója, aki „civilben” teljesítette az Annapurna körtúrát, és megmászott egy „szerény” 5443 méter magas csúcsot a Himalájában. Erőss Zsolt látogatásait, közvetlenségét, szerénységét idézte fel Milka Zsolt aradi hegymászó és Illés Mihály BKE-elnök. Az emlékest résztvevői megnézhették az Erőss Zsolt temesvári előadásai során készült felvételekből álló összeállítást, Laslavic Timeának a vezető magyar hegymászóval készített interjúját és egy 2003-ban az MTV számára készített riportfilmet, amely Erőss Zsolt hegymászó pályafutását mutatja be a Gyilkos-tótól a Mount Everest meghódításáig. „Fontos, hogy az ember megtalálja az élet értelmét” – mondta a riportfilm során Erőss Zsolt. Ő volt a „hópárduc”. aki a hegymászásra tette fel az életét, a nyolcezresek világában érezte magát igazán elemében. Az emlékest során arról is szó esett, hogy Erőss Zsolt túl sokat kockáztatott a balesete után, amikor újabb és újabb nyolcezreseket próbált meghódítani. „Sajnálom, hogy soha sem találkozhattam Erőss Zsolttal – mondta Horia Colibăşanu –, a fényképen látom, hogy mindig mosolygós, boldog ember volt, aki akkor sem hagyta volna abba a hegymászást, ha mindkét lábát elveszíti. Elmondhatom önöknek, hogy a Kancsendzönga a világ legnehezebben megmászható hegye. Mi elvétettük a fő csúcsot, amikor meg akartuk mászni, a déli csúcsra jutottunk fel, és talán ez mentette meg az életünket, mert így is alig tudtam megtenni a visszautat a sátramig”.

A bánsági ekések egy perces néma felállással és gyertyagyújtással emlékeztek Erőss Zsoltra, a legnagyobb magyar hegymászóra. „Ott nyugszom, ahová mindig vágytam” – ez Erőss Zsolt pilisvörösvári kopjafájának felirata, amelyet egy székely fafaragó (Török Csaba) készített hargitai fából.