Évezredek játékai

A dévai Dák- és Római Civilizáció Múzeuma negyedik alkalommal rendezte meg az „Apró leletek és jelentőségük” címet viselő tudományos konferenciát, melyen az ásatások során háttérbe szoruló, jelentéktelennek vélt apróbb tárgyak kerülnek bemutatásra.

– Amikor egy nagyobb ásatás zajlik, a fő cél mindig a településmaradványok, csontvázak, fegyverek, háztartási eszközök időbeni behatárolása. Az ilyenkor felszínre kerülő apróbb tárgyakra kevésbé figyelnek, bár sokszor ezek árulnak el a legtöbbet az adott kor és település mindennapi életéről. Ezért döntöttünk úgy 2007-ben, hogy nemzetközi konferenciát szervezünk ilyen témában, alkalmat adva a régészeknek, hogy bemutassák az ásatásaik során fellelt apróbb tárgyakat. A konferenciát kétévente szervezzük meg, és idén a játékok, játékszerek fogalomkörébe sorolható leletek kerülnek a figyelem központjába – mondta dr. Nicolae Cătălin Rişcuţa, a dévai múzeum munkatársa, aki évek óta fő szervezője a konferenciának.

A rendezvényre idén több mint húsz régész, történész, kutató jött el, többek közt bukaresti, nagyszebeni, marosvásárhelyi, zilahi, gyulafehérvári múzeumok, egyetemek képviseletében. Jelen volt továbbá a belgrádi tudományegyetem illetve Archeológiai Intézet képviselője és a bécsi természettudományi múzeumban, illetve tudományegyetemen kutató, oktató lengyel régész Maciej Karwowski is

A konferenciát csütörtök reggel a dévai Bethlen Kastélyban székelő múzeumban nyitották meg, a tudományos értekezésre azonban Bosorod községben kerül sor, a vöröskői dák erődítmény szomszédságban. – Igyekeztünk olyan helyszínt választani, amely az ország különböző részeiből illetve a külföldről érkező kollégák számára egyaránt különleges élményt nyújt. A vöröskői dák erődítmény egyike a legjelentősebb korabeli építményeknek, de elhelyezkedése miatt kevésbé ismert. A háromnapos konferencia során azonban alkalom lesz megismerni ezt az erődöt, illetve a többi környékbeli dák várat – fogalmazott dr. Nicolae Cătălin Rişcuţa.

A régészeti feltárások és kutatások eredményeit bemutató előadások sorát rendkívül érdekes témával indította Selena Vitezović szerb régész, aki a Balkán területén megtalált neolitikumi hangszerek korabeli szerepéről értekezett. Majd szucsávai régészek tartottak előadást a gyermekjátékok időbeni alakulásáról, illetve a dévai múzeum munkatársai, köztük Bodó Krisztina értekezett a „játszó emberről”.  Nagy érdeklődésre tartott számot Maciej Karwowski lengyel kutató előadása a stradonicei kelta oppidum (település) feltárása során előkerült játékszerekről. Továbbá több értekezés során kerültek előtérbe a hajdani Dacia tartomány területén fellelt római kori játékok, játékszerek. Külön előadás szólt a Gyulafehérvár területén hajdan virágzó római kori Apulum maradványai közt fellelt játékszerekről. – Rendezvényünk plakátján is egy itt fellelt játék látható: egy téglára rajzolt malom látható, ami azt bizonyítja, hogy a római korban is kedvelt játék volt ez. De bemutatásra kerül sokféle ókori, középkori szerencsejáték, dobókockák, zsetonok és sok egyéb olyan apró tárgy, amelyek a hajdani emberek mindennapjainak részét jelentették. A most bemutatásra kerülő legkorábbi lelet i.e. 1500-ból való, a legfrissebbek pedig a 18–19. század emlékét őrzik – magyarázta a szervező.

A rendezvény csütörtöki megnyitója alkalmával bemutatásra került a dévai múzeum egy másik konferencia-sorzatának a terméke is. – Tavaly tartottuk a „Jelek, szimbólumok” nevet viselő tudományos tanácskozást, melyen a vallás és mágia témakörben hangzottak el előadások. Ezek teljes szövegét, mintegy 18 értekezést foglaltuk kötetbe, mely a történelemre és régészetre szakosodott kolozsvári Mega kiadónál jelent meg. Úgy gondolom, ez a könyv tartalmilag és grafikailag egyaránt megállja helyét a szakirodalomban – fogalmazott dr. Cătălin Rişcuţa.