Falunap, üzletasszonyok Tornyán

Az idei Tornyai Falunap első résztvevői az árusok voltak: a szerb templom melletti jókora füves térség szélein már délelőtt készen álltak a sátrak, vagy húsz – a szombaton este hétkor kezdődő műsorra. Aki enni, inni akart, vagy mindenféle mütyürt, gyermekjátékot vásárolni, bőven válogathatott.

Csakhogy Tornyán egyre kevesebb a gyerek...

Nemrég ötvenéves osztálytalálkozót tartottak a tornyai magyar tagozat végzősei – annak idején 29-en voltak. Ma a tornyai óvodába összesen húsz gyerek jár (és egyetlenegy sem magyar). Nos, az aranyos csöppségeknek éppen a fele lépett fel magyaros viseletben a „műsor” nyitószámaként, és tessék megfogódzkodni: magyar tánccal, amit három magyar dallamra jártak el. Amiben természetesen döntő szerepe volt az őket betanító Fekete Erika óvó néninek.

A faluban, „ahol három nemzetiség (román, magyar, szerb) él példásan egymás mellett” (a pécskai alpolgármestert idézem), s ahol a falunap felirata is három nyelven szerepel, a megnyitó Miatyánk már csak románul hangzott el, s a műsorban csak az említett óvodások képviselték Tornya („jó”  ütemben fogyó) magyarságát.

A műsor egyébként elég gazdag és színvonalas volt – Pécska város (hozzá tartozik Tornya) besegített, és két megyebeli szerb tánccsoport is szép produkcióval lépett fel. Este tízkor még a műsort záró neves pécskai román tánc- és énekegyüttes készülődött a fellépésre.

Amit a megnyitón elhangzott beszédekből megtudhatott a közönség (Iustin Cionca megyei tanácselnök is szólt a jelenlévőkhöz): jövőre elkezdődik a faluban a víz- és csatornahálózat kiépítése ötmillió eurós költséggel, és 400 ezer eurót szánnak a helybeli kultúrotthon felújítására. E két nagyszabású munkálat elindításához, az elhangzottak szerint, kétség sem férhet.

 

***

Volt Tornyán szombaton más esemény is, amely, bizonyos mértékben legalábbis, a falunaphoz köthető.

Tóth Piroska és Suttyák András tájházát aradi üzletassszonyok keresték fel – itt találkoztunk Dana Marcela Sasszal, az aradi BPW (Üzletasszonyok) elnökével, és Nicoletta Weismüllerrel, aki Németországból segíti a szervezést, az ötlettel már az 1990-es évek elején előállt.

Talán emlékeznek: Weismüller volt a híres, Temes megyéből elszármazott Tarzan családneve – nos, Nicoletta asszony férjének nagyapja első unokatestvére volt Tarzannak.

Az összejövetelen megjelent hölgyek szinte mindenike román népi hímzésű női iet (népi varrottas ingváll) viselt, amelynek pár éve, nemzeti értékként, nemzetközi napja is van, és az június 24-re, a sânzienele (Keresztelő Szent János, Szent Iván-napja) ünnepére esik. Ebből az alkalomból a pécskai Lucian Emandi Irodalmi Kör tagjai verseket mondtak, gitárkísérettel énekeltek egy kávé, üdítő, finom pogácsa mellett – s a házigazda egy kis jóféle pálinkával is megkínálta az érdeklődőket.