Felemás eredmények

Sikeresnek tekinthetők a vasárnapi parlamenti választások a magyarság számára, az RMDSZ-nek valószínűleg erősebb frakciója lesz a következő négy évben. Az is valószínű, hogy a tulipánosok a kormánykoalíció tagjai lesznek, politikai súlyuk alighanem jelentősebb lesz. Ugyanakkor komoly kihívásokkal is szembesülnek. Az választások értékelésére Winkler Gyula EP-képviselőt, a megyei RMDSZ-szervezet elnökét kértük fel.

– Elnök úr, mit szól a választási eredményekre?

– Köszönettel kezdeném, őszinte köszönettel tartozok mindazoknak, akik mellénk álltak, s akik a járvány ellenére elmentek szavazni és szavazatukkal tisztelték meg jelöltjeinket. A Nyugati Jelennek is megköszönöm a támogatást.

–  A részvételi arány azonban nem volt kimagasló, lényegében minden politikai alakulat csak törzsszavazóit, az úgynevezett keménymagot mozgósította, sőt, a PNL még azokat sem teljes mértékben.

– Az alacsony részvétel azért mégsem tekinthető meglepetésnek, várható volt a járványhelyzetre való tekintettel. Mi is igyekeztünk mozgósítani a magyarságot, hogy biztonságos a szavazás, a szeptember végi helyhatósági választások után nem ugrott meg a fertőzések száma. Mindezek ellenére a fiatalok és az idősek jelenléte alacsony volt, leginkább a középkorúak járultak az urnákhoz. A kampányban a magyarság előtt álló történelmi lehetőségről beszéltünk, hogy a politikai képviselet nem cél, hanem eszköz az erdélyi magyarság kezében. Nem tudtunk mindig megfelelően kommunikálni választóinkkal, a bezártság révén nehezebb volt megközelíteni a magyarokat. Az időseket csak részben tudtuk meggyőzni, hogy a választások biztonságosak, a koronavírustól kevésbé tartó fiatalokat pedig arról, hogy fontosak.

– Ez már egymagában politikai üzenet.

– Kétségtelenül, a választópolgárok a távolmaradással is üzentek a politikai alakulatoknak, nemcsak a szavazópecséttel, s ez az RMDSZ ugyanúgy vonatkozik. A szeptemberi helyhatósági választásokon egyértelműen látszott, hogy a magyarság jelentős részénél jellemző a PSD-ellenes hangulat, ők nem vették jó néven az RMDSZ velük való viszonyát. Ugyanakkor bizonyos PNL-ellenes hangulat is megfigyelhető a magyarok körében, mindenekelőtt Klaus Iohannis és Rareș Bogdan magyarellenes kirohanásaira. Mindezek ellenére a hibát nem másokban, hanem magunkban kell keresni.

– Az alacsony részvétel azért nem jött rosszul az RMDSZ-nek, hiszen az 5%-os bejutási küszöb átlépése nem forgott kockán, míg magas részvételnél jócskán megizzadt.

– Szerintem a veszély minden választásnál fennáll, tekintettel a magyarság országos népességi arányára. Ezért is hangsúlyozzuk az összefogás szükségességét. Az általános részvételi arány a választási eredményeket is befolyásolják, például az újonc AUR-t is felvitte. Kétségtelen, a rendszerellenes, nacionalista vagy populista alakulatok felerősödtek Európa számos országában az utóbbi években, a hullám immár Romániát is elérte. Számunkra nyilván aggasztó egy olyan párt, amely rögtön az RMDSZ betiltását kéri, az AUR azonban létező társadalmi jelenség politikai kifejezése, függetlenül attól, hogy ez tetszik-e vagy sem.

– A politikai elemzők számára a proteszt-párt sikere nagy meglepetés volt.

– Ekkora felerősödésre valóban kevesen számítottak, hiszen nem is olyan rég, a szeptember végi helyhatósági választásokon csak 1% körüli eredményt értek el országos szinten, látványos növekedésük sokaknak gyanús ezek alapján. Számomra a PSD győzelme a legnagyobb meglepetés, miután az előző három választáson a PNL győzött. Akár elismeri Klaus Iohannis, akár nem, az eredmény komoly bukás a liberálisok számára, Ludovic Orban lemondása lényegében ennek politikai felvállalása. Megjegyzem, hogy megbecsülendő gesztus, a romániai politikában ritkaságszámba megy. Az államfő beavatkozása a kampányban sem kedvezett a PNL-nek, ezért is vesztette el törzsszavazói egy részét az USR javára, mások pedig otthon maradtak. Mindkettő főleg az erdélyi és nagyvárosi szavazatokért küzdött, támadták is egymást a kampányban. Eközben a PSD a Kárpátokon túli régiókban tarolt, a kifliszerű politikai szerkezet megmaradt, a Kárpátok nem összekötő, hanem elválasztó tényezőnek bizonyultak ismét.

– Az RMDSZ 6% körüli eredményt ért el, ami a töredékszavazatok visszaosztása után akár 7%-ra is emelkedett. Amennyiben a PMP sem éri el a bejutási küszöböt, a leadott szavazatok majdnem 15%-a visszaosztásra kerül.

– Amíg nincs a központi választási iroda által megerősített végeredmény, csak spekulációról beszélhetünk. A visszaosztás csak a végeredmény kihirdetése után indul el, akkor számolják ki a választási hányadot, annak alapján döntik el, hogy minden parlamenti pártnak hány többletmandátum jut. A visszaosztás az eredményekkel arányos, vagyis a nagy pártoknak kedvez. Ami biztosra vehető, hogy megőrizzük a 21 képviselői és 9 szenátusi mandátumunkat, visszaosztás révén esetleg 1-2 mandátummal többet.

– Sarkítva ugyan, de azt lehet mondani, hogy a szórvány töredékszavazatai szenátusi mandátumot eredményezhetnek a jelentős magyar lakosságú vidékeken, utóbbiak töredékszavazatai pedig a szórványnak hozhatnak képviselői mandátumot. Egy kis szerencsével akár Hunyad megyében.

– A szerencsére nem lehet alapozni, a visszaosztás akár Tulceanak hozhat mandátumot, volt is rá precedens. A tapasztalat szerint a visszaosztás az ábécé elején és végén álló megyéknek kedvez, Hunyad pedig középen van, s ezen nem lehet változtatni. De azért a reményt nem adjuk föl.

– Köszönöm szépen a beszélgetést.

– Én is köszönöm.