Az Arad megyei szavazóbiztosok összesen 394 121 szavazati joggal rendelkező személyt vártak az urnákhoz az első fordulóban, a szavazás törvényes keretek közt történő lebonyolítására érdekében a voksolást felügyelték a belügyi tárca alárendeltségébe tartozó intézmények, azaz a rendőrség, katasztrófavédelmi felügyelőség és csendőrség emberei.
A pártok szemfüles tagjai árgus szemekkel figyelték a szavazóbiztosokat, és szabálytalanságok után kutattak. A legtöbb panaszt az ACL (PDL+PNL) megyei szervezete jelentette, elsőként azt sérelmezték, hogy a prefektúra nem készítette fel megfelelően a szavazóhelyiségek elnökeit, illetve alelnökeit, akik „nem ismerik a törvényt”. Elmondásuk szerint az elnökök folyamatos utasításokat adnak a szavazóhelyiségek környékén lévő választási plakátok eltávolítására, holott ez a törvény értelmében tilos, nem az ő feladatkörük. Másik panaszuk szerint az egyik sajtényi szavazóhelyiségben szabálytalanul használták a mozgóurnát, azaz az írásos igénylés mellől hiányoztak a mozgásképtelenséget/egészségügyi állapotot igazoló orvosi iratok.
A panaszok tekintetében egyébként nem győzte egymást túlharsogni a második fordulóra a két legesélyesebbnek tartott jelölt kampánystábja, a pártok székhelyéről egymás után küldözgették az állítólagos – a Megyei Választási Iroda által még nem megerősített – incidensekről szóló beszámolókat a sajtónak.
A kórházi betegek nem kaptak mozgóurnát
Bár írásban kérelmezték a mozgóurnát, a megyei kórház több mint 270 betege nem tudta a kórházban leadni voksát, mert az intézmény vezetősége túl későn, a határidő letelte után továbbította a megyei választási irodához a kéréseiket. A betegek végül a saját lábukon kényszerültek szavazni menni. Már aki bírt. A kórház vezetősége vizsgálja az ügyet.
A panaszözön ellenére, a rendőrség szóvivőjétől lapzártánkig kapott tájékoztatás szerint megyei szinten komolyabb incidensekre nem került sor a vasárnapi választások első fordulóján.
Hozzászólások