Folytatni a járvány előtti közösségi munkát

Tekintve, hogy a koronavírus-járvány miatt nem lehetett megtartani a 2021-ben tervezett RMDSZ Arad-kerületi szervezeteiben tervezett tisztújító közgyűléseket, január 5-én, szerdán 17 órára a megyei szervezet aradi székhelyére hívták a tagokat és a szimpatizánsokat.

A koronavírus-járvány elleni óvintézkedések betartásával, maszkviseléssel, távolságtartással helyet foglalókat Bognár Levente, az aradi RMDSZ-szervezet elnöke köszöntötte.

Amint előre bocsátotta, visszamenőleg összegyűjtötte mindazokat az adatokat, amelyeket az elmúlt években lejegyeztek, hiszen azok képezik az Arad városi szervezetnek a tükrét. Valamikor a tagsági nyilvántartásban 3350 tag szerepelt. Ehhez kellene viszonytani a jelenlegi helyzetet, csakhogy a járvány miatti gyülekezési, illetve mozgáskorlátozások, továbbá a közösségi programoknak az elmaradása miatt, jelentős csökkenés következett be. Nem csupán a tagok nem járhattak be a székházba, de a tagsági díjaknak a begyűjtői sem kereshették fel otthonukban az embereket.

Tavaly az óvintézkedésekkel megszervezett Aradi Magyar Napokat, de az Aradi Kamaraszínháznak az ugyancsak visszafogott programját is támogatta Arad Város Tanácsa. Ezzel párhuzamosan az egyházainknak, a civilszervezeteinknek, illetve a Csiky Gergely Főgimnáziumban zajló munkálatokhoz is ugyanonnan sikerült támogatást szerezni.

A jelenlegi két vírushullám közötti, kissé kedvezőbb helyzetet kihasználva, szervezték meg a közgyűlést. „Ahhoz kevesen vagyunk, hogy megbeszéljük a valamikori kerületi elosztásoknak a helyzetét, de a szombaton esedékes megyei tisztújító közgyűlésre 11 küldöttet kellene választanunk” – hangsúlyozta Bognár. Ezt követően a képviselt szervezetekben lévő helyzet vázolására előbb Nagy Etelka jogászt kérte fel, aki a Tisztviselő-telep képviseletében vett részt a fórumon. Nagy Etelka kifejtette, náluk nincs templom vagy olyan közintézmény, amelynek az épületében találkozhatnának, ezért nagyon bonyolult az idős magyarokkal való kapcsolattartás.

A Maros-parti szervezetből Kárpáti Béla, aki immár 10 éve vezeti a szervezetet, ismertetette a helyzetet. Amint elmondta, tömbházban lakókról lévén szó, az emberek nem ismerik egymást, esetleg a mellettük lakó szomszédot. A lépcsőházban szereplő névsorokra sem lehet alapozni, hiszen magyar nevű emberek is románul köszönnek vissza. A magyarokat az olyan közös programokon lehet megismerni, amilyen a Magyar Majális volt, illetve az Aradi Magyar Napokon, esetleg a magyar színházi előadásokon.

A cél a járvány előtti programok folytatása

Amint Bognár Levente is hozzáfűzte, a pandémia életének a legnehezebb időszaka, hiszen az emberekben a bizalmatlanság, az egymástól való félelem uralkodott el. Visszaemlékezett arra az időszakra, amikor az I. Aradi Magyar Majálist szervezték a váraljai kempingben, amihez nem kaptak semmiféle támogatást, közkívánatra lehetett hallgatni magyar zeneszámokat, utána a kerületek közötti futballmeccsre került sor. Így indult a magyar majálisoknak a sorozata, és eljutott oda, hogy a Tisztviselő-telepi téren szervezett Aradi Magyar Majálisok változatos programján kétezer ember is részt vett. Hasonló helyzet volt a kerületekben szervezett farsangi mulatságokkal is, ahol nem volt elég hely, ezért Khell Levente és Homolka Ervin az Arad Expo egyik termében szervezték a megabálokat, több száz résztvevővel, sztárvendégek fellépésével.

A megszervezett nótaestekre is sokan eljöttek a Jelen Házba vagy az UTA téri kultúrotthonba. Az Aradi Kamaraszínház előadásai is folyamatos szórakozási, művelődési lehetőséget nyújtottak. Az Aradi Magyar Napok mellett ugyancsak megmozgatták a magyarságot a Szent István-napok, az Erzsébet-bálok, amelyeket a pandémia alatt nem lehetett megszervezni. „Maszkviseléssel, de megtartottuk a Magyar Összefogás Napját, illetve iskolai rendezvényeket. 2020 szeptemberének a végén, illetve decemberében meg kellett szerveznünk előbb az önkormányzati, majd a parlamenti választásokat is. Azokon a komoly szervezési munka mellett is, a fertőzésveszély miatt elég visszafogott volt a részvétel” – mondta Bognár Levente, majd beszámolója után hozzátette: 35 éves korától dolgozott a magyar közügyért, de manapság, egy súlyos baleset következményeit is hordozva, 65 évesen maga is tisztújításra vár. Éppen ezért megszólított néhány jelen lévő pedagógust, Spier Tündét, a Csiky Gergely főgimnázium igazgatóját, illetve Gerebenics Mihály tanárt, akik alkalmasak lennének a közös magyar jövőért folytatott munkára.

Hozzászólások

A beszámolóval kapcsolatban Király András egykori megyei elnök, parlamenti képviselő kifejtette: nagyon nehéz időszakban vagyunk ehhez hasonló talán gyermekkorában volt, amikor a gyermekbénulás, illetve más járványok ellen kellett védekezni, de ilyen komisz járvány, mint a jelenlegi még nem volt. Mivel maga is közel 30 évet dolgozott e szervezetért, tudja: Aradon a kerületekben zajló munka tükröződik vissza a szavazások alkalmával. „Azt is tudnunk kell, hogy nagyon fogyunk, mert ha az 1960–70-es években szerveztek volna a mostanihoz hasonló választásokat, a magyar eredmények 3-4 szeresek lettek volna. 1990-ben is sokkal jobb eredményt tudtunk felmutatni. 1918-tól errefelé, a magyar politikai szervezet soha nem tudta hozni a tőle elvárt támogatottságot. Mindig léteztek érdekcsoportosulások, amelyek a közérdek ellen hatottak.” Manapság igen magas fokú a beolvadás aránya, ezért sürgős kérdésnek tartja reálisan felmérni az aradi magyarságnak a kerületekben létező valós helyzetét. Szerinte a vezetőség és a tagság közötti személyes kontaktusokat kell erősíteni. Ez elősegíthető akkor is, ha egy-egy programnak a szervezői nyilvánosan is rendszeresen elmondják, hogy az RMDSZ támogatásával sikerült megszervezni. Hozzászólását azzal zárta: ennek a szervezetnek van jövője, tehát jobb odafigyeléssel, aktívabb területi munkával még nagyon sok eredményt lehet elérni, amihez további sok sikert kívánt.

Péró Tamás ügyvezető elnök kifejtette: a székházban dolgozó kollégák sokat dolgoznak a magyar közösségnek az építésén: évek óta működik a gyakorlat, miszerint az adatbázisban szereplő embereknek a névnapjukra, illetve születésnapjukra is üdvözletet küldenek. Ezzel együtt ez sokszor nem elég, mert a személyes találkozások a legfontosabbak. A kerületi szervezetekben dolgozóknak is megpróbálják a legjobb feltételeket biztosítani a munkájukhoz. A székházban naponta működik az ügyfélfogadás, ahova, ha nem olyan mértékben, mint a pandémia előtt, de manapság is eljönnek. A magyar történelmi egyházak és a magyar civilszervezetek támogatását is fontosnak tartják. Tehát ha valamit szervezni akarnak, arra lehetőség nyílik a székház nagytermében, de a kerületekben is bérelnek termet az ott tervezett magyar programok számára.

Az aradi magyarság fogyásának egyik okára mutatott rá Nagy Etelka, hozzáfűzve: 1992-ben Arad lakossága 202 ezer volt, az utolsó népszámlálás viszont már csak 149 ezret talált, tehát az összlakosság is fogy.

Ezt Bognár Levente is alátámasztotta, hiszen a jelzett időpontban 30 ezren, miközben az utolsó népszámláláskor 15 395-en voltunk.

Nagy Etelka szerint, olyan termet kellene találni, amely idősek napközi otthonaként működne, de talán fiatalok részére is szükség lenne hasonló helyiségre, ahol rendszeresen találkozhatnának.

Dr. Túsz Ferenc szerint a magyar közösségépítést előmozdíthatná, ha találnának 25-30 olyan fiatalabb magyar embert, akik felkeresnék az aradi magyarokat, akikkel elbeszélgetnének: mit várnak el az RMDSZ-től. Miután sikerül a magyarok többségét végigkérdezni, megismerhetnék a magyarság elvárásait. Mert a vegyes házasságokkal nincs, mit kezdeni, nem lehet azt mondani nekik, hogy váltsanak házaspárt…

Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke, a belvárosi katolikus plébánia kimutatásait említette: 15 születéssel szemben 70 temetést jegyeztek fel tavaly. Nemcsak a magyarság, de a lakosság számának a fogyása is tetten érhető, hiszen a belváros kiürült, sok lakás üresen áll, mert a tulajdonosok vagy meghaltak vagy külföldön dolgoznak. Ugyanakkor aktualizálni kell a magyar civilszervezeteket is, mert azok közül is kevés működik. A járvány előtt, 2019-ben az adventi hangversenyen 650 ember vett részt, tehát vissza kell építeni a magyar közösségi életet.

Küldöttek

Bognár Levente a továbbiakban a küldöttek jelölését kérte a szombati megyei tisztújító közgyűlésre, ahova ajánlások alapján Gerebenics Mihály, Kárpáti Béla, Nagy Etelka, Cziszter Kálmán, Király András, Láng István, Spier Tünde, Szabó Mihály, Hadnagy Dénes, Fekete Károly, Túsz Ferenc, Kolumbán Zsolt, Katkó Rozália és Simolán Péter kapott megbízást.

A városi szervezet tisztújításával kapcsolatban Fekete Károly azt javasolta, hogy a kerületi elnökök mandátumát hosszabbítsák meg egy évvel, addig van idő találni a tisztségekre megfelelő embereket. Közülük Gerebenics Mihály elvállalta a történelmi belváros vezetését, ahonnan lemondott Szabó Mihály, miközben Kárpáti Béla a Maros-parti, illetve Nagy Etelka a Tisztviselő-telepi körzetet vállalták a következő tisztújításig.

Az ülés további részében Bognár Levente, Szabó Mihállyal egyetértésben Arad Város Tanácsában az RMDSZ-tanácsosoknak a kiszolgáltatott helyzetét ecsetelték, ugyanis nélkülük bármilyen határozatot meghozhatnak. Ezzel együtt, eddig a magyar programokhoz, illetve az egyházak részére sikerült támogatást szerezniük. A szerdai ülés baráti beszélgetéssel zárult.