Folytatódtak a régészeti feltárások az egresi ciszterci monostorban

A Bánáti Múzeum közösségi oldalán közzétett beszámoló szerint,  idén augusztusban és szeptember elején folytatódtak a régészeti feltárások a Bánság egyik legfontosabb középkori lelőhelyén, az egresi ciszterci monostorban, amelyeket a Bánáti Múzeum a Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Intézetével közösen valósít meg. A Bánáti Nemzeti Múzeum megbízásából dr. Daniela Tănase tudományos igazgató, Kopeczny Zsuzsanna középkori régész és Ștefan Popa biológus vett részt az ásatásokon, a magyar régészekből és diákokból álló csapatot dr. Major Balázs egyetemi tanár irányította.

Az ötödik éve zajló feltárások során a román és a magyar régészek azonosították az egresi királyi alapítású egykori ciszterci templom alaprajzát, feltárták a monostortemplom falmaradványait, de előkerült egy korábbi, kora Árpád-kori templom alapozása is. Az eddigi feltárások során kiderült, hogy rendhagyó módon a háromhajós monostortemplom két mellékhajója félköríves apszisban végződött, és csak a főszentélyt építették egyenes záródásúra a ciszterek. Megtalálták a központi apszisban tavaly felfedezett oltárhoz vezető lépcsőket is. Az ásatások idei helyszínéül kiválasztott kert egy részének megtisztítása alkalmával megjelentek egy fal részletei, amelyekről kiderült, hogy a monostor templomának bejárata, valamint nyugati fala. A régészeti kutatások másik célja volt a részben a ciszterek kolostora alatt megtalált Árpád-kori templom alapozásának és falainak a feltárása. A templomhajó északi és déli falai mellett megtalálták a templom nyugati részét, de a bejárat még nem került elő, ezért a kutatást jövőre is folytatják.

Mint minden eddigi régészeti kampány során, a kolostortemplom belsejében és az udvarán is találtak sírokat, amelyeknek egy része kapcsolódhat az Árpád-kori templomhoz. A felfedezett leletek többsége homokkő és vörös márvány díszítések töredéke, némelyik növényi motívumokkal díszítve. Vannak gyönyörűen faragott vörös márvány töredékek, amelyek nagy valószínűséggel a királyi szarkofágokat díszítették. A kolostortemplom fő szentélyének előterében került elő még az előző években az a két, téglából épített, téglalap alaprajzú alapozás, amelyek közül az északi mellékhajó felé eső II. András síremlékének alapja lehetett, a délin pedig felesége, Jolánta királynő tumbája állhatott.

Az 1179-ben III. Béla magyar király alapította egresi ciszterci kolostor feltárásának kutatási projektje jövőre is folytatódik.