Fontos az infrastruktúra, de az emberekkel is törődni kell!

Korondi Józsa Erikával, Kisiratos Község polgármesterével a tavaly nyáron történt megválasztása óta eszközölt településfejlesztési törekvésekről, illetve a jövőbeli tervekről beszélgetünk.

– Polgármester asszony, a tavalyi megválasztása óta, hogyan alakult a helybeli infrastruktúra sorsa?

– A választási kampányban tett ígéretemhez híven, folytattuk az elődöm, Almási Vince leköszönt polgármester által kezdeményezett fejlesztéseket, amelyeket sikerült is befejeznünk. A kis kultúrotthon felújítását nagyon jó minőségben sikerült végrehajtani, már a környékének a parkosításánál tartunk. Az egyben azt is jelenti, hogy Kisiratos központja, a parkok jóvoltából egyre szépül, de természetesen, még sokat akartunk tenni érte. Ugyanakkor az iskolaudvart térkővel burkoltuk, az ottani mellékhelyiség felújítása folyamatban van, oda a központi fűtést, illetve a vezetékes ivóvizet is be akarjuk húzni, hogy felújítás után osztályteremként vagy laboratóriumként használják majd. Ennek az eldöntése az iskola vezetőségére tartozik. A sportcsarnok felújítását is – amit a leköszönt polgármester kezdett el – sikerült befejeznünk, de sportpálya is létesült, amit a gyermekek használhatnak. Ugyanakkor szóltak, hogy a háló felújításra szorul. Reméljük, lehetőség nyílik majd rá. Tehát vannak olyan kisebb dolgok is, amelyek javításra szorulnak, ezért azokat is meg kell tennünk. Összegzésként elmondható: amely munkálatokat Almási Vince leköszönt polgármester elkezdett, azokat sikerült befejeznünk. Azt is sikernek tekinthetjük, hogy az RMDSZ Arad megyei szervezetének a támogatásával kapott év végi költségvetés-kiegészítéssel, az újévet adósság nélkül kezdhettük.

– Akkor el is érkeztünk az újévhez. Ebben mit terveznek?

– Eredetileg nagy terveink voltak, csakhogy minden a pénzen múlik. Utak javítására idén nem kaptunk pénzt, noha nem csak nálunk, hanem a kemény tél miatt országszerte nagyon leromlott az utak állapota. A mi útjainknak a felújítása érdekében már tárgyaltunk egy szakmabeli vállalattal. Saját költségvetésből szeretnénk megjavítani a kátyús útakat, hogy azokat zökkenőmentesen lehessen használni. Ezzel párhuzamosan elkészítettünk egy pályázatot Kisiratos útjai egy részének az aszfaltozására. Az Országos, Helyi Fejlesztések Alapja (PNDL) által támogatott projekt támogatására számítva, 5,42 kilométer útnak, 1 millió euró értékben történő támogatására nyújtottuk be a pályázatot. Ha ez megvalósul, a község utcáinak mintegy 30%-a lesz aszfaltos. A fennmaradó részt egy vagy két részletben szándékozzuk majd, ugyancsak pályázati támogatással leaszfaltozni.

– Mivel a pályázatok jóváhagyásánál, fontos a helyi adók befizetésének az aránya, afelől érdeklődnék…

– Kisiratos adóinak és illetékeinek a 92%-át sikerült behajtanunk. Az arány még ennél is sokkal jobb lenne, ha a nálunk székelő Zöldház vállalat csődbe nem ment volna, tetemes adóhátralékot hagyva maga után. Mi kérvényeztük az adóhátralékának a behajtási jogát, csakhogy a jelzett cég ellen manapság is törvényszéki eljárás folyik, amiben még nem hoztak ítéletet. Éppen ezért, nem tudjuk behajtani, de leírni sem az adóhátralékát. Az itt lévő ingatlanjaira a kölcsönző bank tette rá a kezét, tehát először annak kell behajtania a pénzét, mi a kárvallottak sorának a vége felé vagyunk, a kevés tartozás miatt, csakhogy bennünket ez a kevés is gátol. A lakosság és az itt működő többi vállalkozás, egy-két kivételtől eltekintve, befizette az adóit és az illetékeit. A még tartozók ellen pénzbehajtási eljárást indítottunk, minek értelmében azoknak, akik dolgoznak, a fizetésükből vonják le a törvény által meghatározott részletekben, az adóhátralékukat. További terveink között szerepel járdáknak az építése, amihez támogatást kértünk. Mivel a térköves járda kétszer annyiba kerül, mint a betonozott, meglehet, hogy egyelőre az utóbbit választjuk.

– Burkolt járdák tekintetében mit lehet elmondani Kisiratosról?

– A járdáink elég rossz állapotban vannak, ezért a lakosságnak egy része a háza előtt, már önerőből is elkezdte a felújítást, de az önkormányzat is komoly járdaépítési programot tervez. Ugyancsak az idei terveinknek a részét képezi a két kultúrotthon központi fűtésének a megvalósítása. Erre pályázatot is találtunk, amely 100 ezer euró értéktől indul. Szerintem, ebbe az értékbe a mi terveink is beleférnének, miszerint mindkét kultúrház minden helyiségébe központi fűtést szerelnénk. Mert hideg időszakban a könyvtár, a fiatalok klubterme is használhatatlan, de a nagyterem kályhái és fúvókái sem tudják biztosítani a kellő hőmérsékletet. Ugyancsak közérdekű tervünk a tönkre ment játszótérnek a felújítása. Azt az idő vasfoga is kikezdte, ugyanakkor a vandalizmus áldozatává is vált. Egyelőre ki nem derített személyek is alaposan megrongálták. Felszedték a térköveket, széttörték a márványasztalokat. Éppen ezért a parkkal együtt, a játszóteret is fel akarjuk újítani, ami után térfigyelő kamerákat szerelünk fel a rongálók kilétének a felfedése céljából. Sajnos, úgy látszik, másképp nem tudjuk megóvni a közvagyont azzal együtt, hogy Kisiratost tisztességes, becsületes emberek lakják. Hogy kik tették tönkre, vádaskodni nem akarok, csak szeretném felhívni a figyelmet: a közvagyon megóvása közérdek, azért mindnyájunknak tennie kell valamit. Az a legkevesebb, hogy valaki rászól a rongálókra, vagy esetleg felfedi a kilétüket.

Fontos az infrastruktúra, de az ember is

– Az oktatási intézmények diáklétszám gondokkal küszködnek-e?

– Nem vonták össze az osztályokat, amelyeket továbbra is szeretnénk különálló osztályokként működtetni. Az iskolára nagyon ráférne egy belső tatarozás, felfrissítés, amit reméljük, a nyári vakációban önerőből is elvégzünk. A költségvetésből ugyanis mindenhova kellene valamennyit juttatni.

– Hogyan zajlott le az iskolaigazgató váltás?

– Az addigi igazgató, Hadnagy Dénes úgy döntött, nem vállalja tovább, ezért a pedagógusok határozata értelmében, a tisztséget a továbbiakban Fischer Zsuzsanna tölti be. Szerintem jó döntés született.

– A Szent Ferenc Alapítvány kisiratosi otthonában most hány gyermek lakik?

– Ha jól tudom, 15 gyermek lakik ott. Az otthon nagyon fontos számunkra, azt szeretnénk, ha többen laknának ott, ezért a befogadó képességét a padlástér beépítésével szeretnénk bővíteni. Ehhez folytatnunk kell a gyűjtést a tetőtér lakhatóvá tétele érdekében, ahova további 10-12 gyermeket lehetne fogadni…

– Lenne-e honnan?

– Igen, az otthon vezetősége Arad megyében utána nézett és kerülnek olyan gyermekek, akik itt szeretnének lakni, illetve iskolába járni. Ez számunkra nagyon fontos, hiszen jelenleg is van egy osztályra való, ha a létszámuk további 12 fővel bővülne, az a gyermekeknek is, de nekünk is nagyon fontos lenne.

– Hogyan fest az idei kulturális program?

– Szerintem Kisiratos idén is hozza majd a szokásos formáját, miszerint minden hónapra esik egy-egy nagyobb rendezvény. Az elsőt, az óévbúcsúztatóval, újév-köszöntővel kezdtük, a farsangolással folytattuk a felnőttek, illetve a gyermekek számára. A fiatalokkal éppen a minap terveztük a húsvéti programot, miszerint húsvétvasárnap bált szerveznénk, ahova sztárvendéget is hívnánk. Hétfőn, a hagyományokhoz híven, a néptáncos fiúk egy vödör vízzel elmennek locsolkodni a lányokhoz, majd bulival zárulna a program. Ezenkívül, szinte minden hónapnak megvan a maga, szokásos programja: tudtommal a temesváriak készülnek az idei néptánctáborba, de mi is megszervezzük a népzenei citeratábort, utána a falunapok, augusztusban a 18 évesek ünnepélye, illetve a többi, szokásos program következik.

– Hogy érzi, a megválasztása óta eltelt időben sikerült-e belerázódnia a felelősségteljes munkába?

– Teljes mértékben még nem, mert mindig kerülnek új dolgok és kihívások, illetve olyan nem tapasztalt helyzetek, amelyekbe nem látok bele teljes egészében, de minden alkalommal kerülnek segítők. Köztük megemlítem az RMDSZ megyei szervezetét, de az Arad Megyei Tanácsban sem utasítanak el soha, mindenhol nagyon kedvesek, remélem, ez így is marad. Mert jól tudom: minden kezdet nehéz, noha régóta a hivatalban dolgozom, de egyáltalán nem mindegy, hogy az ember anyakönyv-vezetőként, kultúraszervezői minőségben dolgozik-e, avagy maga felel egy egész településért. Ha elkészül a költségvetésünk, szeretnék összehívni egy falugyűlést, ahol mindenki lehetőséget kap véleményének a kinyilvánítására. Jól tudom, hogy minden ember elvárásának nem tudok megfelelni, de azt szeretném, hogy közösen vitassuk meg a teendőket, illetve döntsük el a megvalósulásuk módját és eszközeit. A fogadóórának a programja ki van tűzve, de ettől függetlenül, bármikor, ha itt vagyok, a rendelkezésükre állok a kisiratosiaknak.

– Köszönöm a beszélgetést, és sok sikert kívánok a munkájához!

– Én köszönöm a Lehetőséget.