Furcsa és fölösleges rendelet

Heves vitát váltott ki az érintettek körében a szakérettségi bevezetéséről szóló minisztériumi rendelet, amelyet hétfőn a szenátus is jóváhagyott.

A volt tanügyminiszter, Daniel Funeriu fölöslegesnek ítélte e lépést, mivel állítása szerint a korábbi kormány által kidolgozott tanügyi törvény már megoldotta a kérdést a differenciált érettségivel, melynek bevezetését a most kilencedikes diákok számára tervezték. – Valójában én sem értem, mi a különbség a jelenlegi szakmai záróvizsga és az új szakérettségi között. Hiszen a diákok eddig is egy projektet kellett készítsenek a záróvizsgára. A minisztériumi rendelet szerint a szakérettségihez a projekt mellett le kell tenni egy írásbeli vizsgát is vállalkozói ismeretekből. De hogy ennek mi haszna, azt nem értem, hiszen a diákok csupán tizedik osztályban tanulnak vállalkozói ismeretet, heti egy órában. Nem tudom tehát, hogy lehet ebből érettségire készülni – vélekedik Kocsis Attila, a Téglás Gábor Iskolaközpont igazgatója. Azt azonban jónak tartja, hogy a technológiai líceumok végzősei számára lehetőség nyílik letenni akár mindkét érettségi típust.

Az új rendelet szerint a szakérettségit bárki leteheti, ám csupán ennek birtokában nem lehet semmiféle felsőoktatási intézménybe jelentkezni. A szakérettségi három vizsgából állna: egy gyakorlati vizsga, egy szakmai projekt megvédése, illetve egy írásbeli vizsga – vállalkozói ismeretekből. A sikeres szakérettségihez mindhárom próbán el kell érni az 5-ös minősítést. A általános érettségihez képest viszont itt nem kötelező a 6-os átlag.

A kérdés azonban, hogy mit ér majd a szakérettségi. – Nem tudom, hogy mennyire illeszkedik ez az európai képzési standardokba, hiszen az eddigi szakvizsgánál valamivel több, de az érettségivel mégsem egyenlő. A magam részéről jónak tartom a differenciált érettségit és örvendek, hogy már az augusztus végén megjelentetett tantervek ehhez alkalmazkodnak. A szakérettségi viszont furcsa ötletnek tűnik. Jelenleg ugyanis kétféle szakoktatás folyik Romániában. Egyik a kétéves szakmai képzés, amiben rengeteg a gyakorlat és szinte kizárólag a mesterség elsajátítására koncentrál. Ez esetben kizárt az érettségi. A másik pedig a technológiai líceumokban vagy osztályokban történő képzés, amely elvileg öt éves és amelynek végén a diák szakmai vizsgát tesz, illetve ha képesnek érzi magát rá, akkor érettségire jelentkezik. Ezen gyakorlatilag semmit sem változtat az új rendelet, csak a szakmai vizsgát szakérettséginek minősíti azáltal, hogy a diák egy írásbeli vizsgát is le kell tegyen, vállalkozói ismeretekből. Véleményem szerint azonban ezzel a szakérettségivel sem megy semmivel sem többre, mint az eddigi vizsgájával, amely az európai képzési standardokba illeszkedő képesítést biztosított – magyarázta Máté Márta tanfelügyelő.

Az új rendeletet azonban leginkább a felsőfokú tanintézmények vezetői marasztalták el. Sokan közülük úgy vélik, hogy a technológiai líceumok diákságnak zöme a szakérettségit fogja választani, s ezáltal lemond a továbbtanulási lehetőségekről. A főiskolákra jelentkezők számának csökkenése pedig számos magánegyetem csődjét jelenti.