Gyermekek ellen irányuló erőszak: aggasztó adatok

A Mentsétek meg a gyermekeket (Salvaţi copiii) romániai gyermekvédelmi szervezet már több éve harcol a gyermekek jogainak tiszteletben tartásáért. 

Fel szeretnék hívni a szülők, pedagógusok figyelmét, hogy erőszakmentesen is lehet gyereket nevelni, valamint minél több szülő és pedagógus tudomására hozni: létezik a kiskorúak jogait védelmező törvényes keret.

2012-ben tanulmányt készítettek a gyermekbántalmazásról, melynek eredményét a napokban hozták nyilvánosságra. Az adatok aggasztóak: a gyermekek 63%-a állítja azt, hogy szüleik verik őket, viszont a szülőknek csak a 38%-a ismeri ezt be – áll többek között a tanulmányban.

A szervezet 58 településen, egy csaknem 1400 fős (szülők és gyermekek), országos reprezentatív mintán végzett felmérést, 3 százalék alatti hibahatárral – ehhez hasonló 11 éve készült legutóbb. Bár 2004 óta törvény tiltja Romániában a gyermekek testi fenyítését, a tanulmányból az derül ki, hogy az utóbbi évtizedben nem csökkent a kiskorúak elleni erőszak.

A tanintézményekben történő, gyermekek ellen irányuló erőszakos bántalmazások (legyen az verbális vagy fizikai) száma is nagy. A tanulmány szerint a tanár a diákok 86 százalékát leszidja, ha az hibázik, 33 százalékát sértegeti, megalázza, megbélyegzi a pedagógus, 7 százalék beismerte, hogy adott esetben a tanár meg is veri.

„A gyerekek bántalmazása – bármilyen formát is ölt (fizikai, érzelmi) – minden esetben elítélendő” – fogalmazott Rudolf Anna, a Csiky Gergely Főgimnázium iskolapszichológusa. „Rengeteg nehézséggel kell megbirkózniuk ezeknek a gyerekeknek, közvetlen hatásai is rombolóak, de sajnálatos módon későbbi következményekkel is jár. A bántalmazott gyerekek között gyakran találunk agresszív, erőszakos magatartást, de az is igaz, hogy közülük sok a passzív, visszahúzódó, szorongó, bizalmatlan, zárkózott, sok esetben alacsony önértékeléssel rendelkező gyermek. Azért súlyos a helyzet, mert a gyermek azoktól a személyektől kénytelen elszenvedni a bántalmazást, akikhez érzelmileg legjobban kötődik. Így azt tanulják meg, hogy értéktelenek és nem méltóak a szeretetre. Tudni kell azt is, hogy a gyerek a szülő viselkedéséből, reakcióiból sokkal többet tanul, mint a kimondott szavakból. Ha pl. a szülő egy pofon kíséretében üvölti a gyereknek, hogy nem szabad a kistestvért bántani, ezzel azt tanítja, hogy az erősebb nyugodtan verheti a gyengébbet, és nem kell csodálkozni, ha ezek után az iskolában ugyanezt teszi” – fejtette ki az iskolapszichológus.

A megkérdezett szülők 20%-a úgy gondolja, hogy az erőszakos megnyilvánulás hatékony nevelési eszköz. A bántalmazott gyerekek 18%-át vesszővel, virgáccsal, 13%-át nadrágszíjjal, 8%-át fakanállal verik.

„Természetesen létezik pozitív fegyelmezés, de ennek célja nem a bosszú vagy az, hogy ezzel a felnőtt levezesse saját indulatait, hanem az, hogy visszajelzést adjon a gyereknek a viselkedéséről. Fontos, hogy a gyerek tudja, mi a következménye a viselkedésének, és érezze, hogy a büntetés jogos, és nem bosszúállás. Nevezzük meg konkrétan a helytelen cselekedetet, és ne úgy beszéljünk róla, mintha a gyerek jellemének hibája lenne, és mindenképpen kerüljük a gyermek megalázását, megszégyenítését” – mondta Rudolf Anna.

A tanulmányra reagált Remus Pricopie tanügyminiszter is.

„Szeretném, ha kirúgnák azokat a pedagógusokat, akik a diákot bántalmazzák. Megengedhetetlen, hogy az oktatási rendszerben részt vegyen olyan tanerő, aki erőszakos megnyilvánulásokkal, fenyítéssel akarja tanítani a gyereket. Szeretném látni, hogy azok a szülők, akik verik gyermeküket, essenek el szülői joguktól, mert aki erőszakkal neveli gyermekét, az nem méltó arra, hogy szülő legyen” – fogalmazott a szaktárca vezetője.

„Szerintem az iskolai bántalmazás – a fizikaira gondolok, a verbálist nehéz ellenőrizni, követni – elég ritka, tudják a tanárok, hogy ennek komoly következményei lehetnek. Azt gondolom, hogy ez már izoláltan fordul elő, ellentétben a családon belüli, gyermekek ellen irányuló erőszakkal, ami sajnos nem ritka” – mondta el véleményét Rudolf Anna.