Három házból az utcán

Marian Julianna 75 éves korában az utcára került azzal együtt, hogy törvényesen 3 háza is lehetne: egy Torontálkeresztesen, ahol 20 évig dolgozott, majd az első férjétől származó fiának hagyta, aki családot alapított; volt az apjának egy háza a Dornei utcában, de valaki elörökölte tíz évvel ezelőtt, de ő ráhagyta; egy kétszobás lakása az Alfa telepen is volt, amelyik a második férjétől maradt rá, akivel több mint 20 évvel ezelőtt összeházasodott. Igen ám, csakhogy a nála 20 évvel idősebb férjnek a Svédországban élő fia sehogy sem tudott beletörődni apja döntésébe. Miután az apja meghalt, jogi keresettel próbálta megszerezni a lakásból neki járó részt. A bíróság neki ítélte a lakás 1/4-ed részét 7 ezer euró értékben. Julianna néninek azonban nem volt ennyi pénze. Az ügyvédje azt ajánlotta, adják el a lakást, az árát osszák el a bíróság által meghatározott arányban. Az asszony viszont nem akarta, abban reménykedett, hogy majd a Torontálkeresztesen élő fia segít rajta. Az nem tehette, mivel a házuknak a felét elvitte az árvíz, szegénységben sínylődnek. Eközben a volt férjének a fia tovább perelt, mígnem a bíróság végrehajtóra bízta a lakás árverésen történő eladását. Az el is végezte a munkát, eladta a lakást mintegy 40 ezer lejért, amiből az illetékek levonása után Julianna néni is megkapta a 3/4-ed részének megfelelő 25 ezer lejt. Amiből nem lehet egy garzonlakást sem vásárolni. Hiába ment bárhova, mindenhol azt ajánlották, menjen az öregotthonba, mivel magatehetetlen, elmeháborodott. Ami legjobban bántja, hogy a kilakoltatáskor a végrehajtó által a helyszínre rendelt teherautóra felrakták a lakás bútorzatát és berendezéseit, majd Torontálkeresztesre, a fiához szállították. Mivel sem maga, sem a végrehajtó nem volt jelen a rakodásnál, nem ért haza a százéves varrógépe, sem a volt férjének a jó állapotban lévő hűtőszekrénye, de az összecsomagolt 7 batyu ruha- és ágyneműből sem ért haza több 1-2-nél.

Hogy hol fog lakni ezután?

Jó kérdés. Amikor a végrehajtó aláírás ellenében átadta neki a 25 ezer lejt, azt javasolta, menjen vele Falkához és kérjen tőle lakást. A háziorvosa is az öregotthont ajánlotta, ahol a 650 lej nyugdíjáért valószínűleg gondoznák, de hát ő hallani sem akar róla. Inkább a barátjával, az élettársával, a 81 éves Balázs Jánossal együtt húznák meg magukat valahol. Ahol most laknak, János nővérének a lakásában őt nem nézik jó szemmel, ezért nem is akar maradni. Meg aztán az emberekben is csak a rosszindulat, a káröröm dolgozik. Több barátnője hecceli a házassággal szerzett, majd elveszített lakással. Egyik a minap is megszólította: nem vásárolsz-e magadnak garzont? Vigyázz, ha Jancsi feldobja a talpát, repülsz a lakásból, ahol most laktok.

Véleményéhez Balázs János is csatlakozik, akinek nagyon fáj, amiért az emberek ennyire rosszak, élettársát gúnyolják az elveszített lakásért, amiért viszont keményen megdolgozott. Ezt onnan tudja, hogy éppen a volt férje kapcsán ismerkedtek meg, hiszen ő segített az ápolásában. Julianna néni több mint 20 évig éjjel, nappal ápolta, gondozta az öreget, tehát megdolgozott érte, megérdemelte a lakást és a benne lévő berendezést.

Semmit sem lehet tenni

Marian Julianna ügyében Tóth Csaba jogászt is megkerestük, akihez gyakran fordult tanácsokért – amelyeket azonban soha nem szívlelt meg. Mert az ügyvédjével együtt, hiába javasolták neki a lakás eladását, a pénz elosztását a volt férje fiával. Akkor tehették volna, amikor még szárnyaltak a lakásárak, tehát 35 ezer eurót is kaphattak volna érte, aminek a 3/4-e őt illette meg, a részéből saját lakást vásárolhatott volna. Ehelyett, tétlenül megvárta, amíg a törvényszék a lakás értékesítését végrehajtóra bízta, akit nem igazán érdekelt, mennyivel maradnak a résztulajdonosok. A törvény értelmében a kikiáltási árat 50%-kal is levihette. Annyiért adta el, amennyit most, az ingatlanpiac válsága közepette ajánlottak érte. Annyit ajánlottak, amennyiből Aradon, szinte semmit nem lehet vásárolni. Julianna néni esete a makacssággal párosuló tájékozatlanság következményének a mintapéldája. Ami ellen, sajnos, már semmit nem lehet tenni.