Helytállás és szolidaritás – március 15. mai jelszavai

Sokféle érzelem szőtte át az idei március 15-i megemlékezéseket. A világjárvány nyomasztó bezártsága után, a háború szülte aggodalom közepette felszabadítóan hatott az együttünneplés. Jó volt újra találkozni, együtt énekelni, imádkozni, terveket szőni, prioritásokat meghatározni. Látni a több száz ragyogó gyermekszemet a Téglás Gábor Elméleti Líceumban, hallani az elszántan csendülő iskolahimnuszt: Ez a várunk, ide járunk, az a vágyunk, hogy helytálljunk! Az ünnepségek megszokott sorrendje is új megvilágítást kapott: – Jelképes módon ünnepeltünk idén nemzeti ünnepet Hunyad megyében, hiszen amikor reggel tíz órakor a piski csata helyétől egy pár száz méterre gyűltünk össze emlékezni, akkor tulajdonképpen a múltba tekintettünk, az 1848–49-es eseményekre és hősökre gondoltunk, és merítettünk erőt a történelemből, abból a példából, amelyet elénk helyeztek a hősök. Pár perccel később viszont a dévai magyar iskolaközpontban a jövővel nézhettünk szembe, ahol gyermekek, fiatalok szavaltak, ünnepeltek, jelezve, hogy megtanulták tisztelni a múltat, és fontos számukra továbbadni a megélt, megtapasztalt értékeket – összegzett Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének elnöke.

A piski csata emlékére állított obeliszknél tartott rendezvényen idén is számos Hunyad megyei magyar kisközösség képviseltette magát, Déváról, Csernakeresztúrról, Vajdahunyadról, közösen hajtva főt a márciusi ifjak emléke előtt. Házigazdaként Győrfi Attila, piski RMDSZ-elnök köszöntötte az ünneplőket, illetve Iulius-Gelu Bedea, piski polgármester szólt az egybegyűltekhez, a népek tavaszaként említve az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot. Hangsúlyozta: Piski történetében fontos szerepe volt a magyar közösségnek és az általuk teremtett értékeknek van jövőjük. – Piskit három fontos objektummal szeretnénk feltüntetni a hazai turisztikai térképen: a település határában állt aranyi várral, az Ócskay dendrológiai parkkal, illetve a magyar állami támogatással megvásárolt és helyreállítás alatt álló piski csárdával – fogalmazott ünnepi felszólalásában a polgármester.

A megemlékezésen jelen volt Kacsó-Doboly Izabella-Mária, a Családügyi, Ifjúsági és Esélyegyenlőségi Minisztérium államtitkára, Széll Lőrincz, Hunyad megye alprefektusa, Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Winkler Gyula, EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének elnöke, valamint Körösi Viktor Dávid, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja, aki Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét is tolmácsolta. Mindannyian példaként állították az ünneplők elé a márciusi ifjak bátorságát, szabadságszeretetét, önfeláldozását megfogalmazva az erdélyi magyarság múltból körvonalazódó, de jövőbe tekintő cselekvési prioritásait. – A piski csata a kitartásról, a bátorságról, hazaszeretetről, az egység erejéről is szól, csupa olyan tulajdonságról, ami ma is a sikeres közösség védjegye. A negyvennyolcas szabadságharc hőseinek kiállása, küzdelme nemzedékek számára vált példamutatóvá. Ma is arra van szükség, hogy összefogjunk, hogy kitartóak legyünk, hogy szeressük szülőföldünket, hogy bátran vállaljuk magyarságunkat. Csak így tudunk jövőt biztosítani a dél-erdélyi magyar közösségnek – fogalmazott Winkler Gyula, aki a nemzeti cselekvés évében három prioritást fogalmazott meg az erdélyi magyarság számára: a nemzeti, nyelvi, felekezeti hovatartozás vállalását és kinyilvánítását a hazai népszámláláson, a felelősségteljes részvételt a magyarországi parlamenti választásokon és a szolidaritást az ukrán–orosz háború áldozataival, törekvést a béke megteremtésére.

Ezen gondolatok köré épült valamennyi ünnepi felszólalás. Kacsó-Doboly Izabella Mária államtitkár az Ifjúság Európai évére is kitért, hangsúlyozva a fiatalok szerepét az itthoni jövő megteremtésében. Székely István, RMDSZ ügyvezető alelnök történelmi kontextusba helyezve a jelen eseményeit, elmondta: 1848–49 tulajdonképpen a magyar nemzet születésnapja, hiszen ekkor kovácsolódott egy nemzetté az évszázadok során itt megtelepedő sokféle nép, nemzetiség. Ez a folyamat tapasztalható ma Ukrajnában is, ahol a háború összefogásra, egységes fellépésre indította az ott élő sokféle nemzetiséget. Szolidaritással kell kiállnunk a szabadságukért küzdők mellett, hangsúlyozták a felszólalók.

A Domokos Balázs vezette dévai Szivárvány Kórus Kossuth-nótákkal, szavalattal gazdagította a rendezvényt, mely koszorúzással és a történelmi egyházak lelkészeinek imájával, áldásával zárult.

A Téglás Gábor Elméleti Líceumban a Hauer Erich Diáktanács Dulinszky Izabella tanárnővel közösen állította össze a rövid történelmi megemlékezést, melyet a Lengyel Izabella tanárnő vezette Pimpimpáré kórus dalai tettek teljessé. Bár a kórusban sorakozó apró gyermekek bizonyára nem értették a szavak súlyát, de szívükbe véshették a nyitányként elhangzó Szilágyi Domokos-sorokat: „... mert a szabadság értelem, se kötél, se korbács, se méreg, se máglya nem olthatja ki a fényt az emberek szeméből.” Értelmük, tudásuk bővítésére, világnézetük tágítására biztatta a diákokat Winkler Gyula EP-képviselő, aki örömmel nyugtázta, hogy kétesztendőnyi bezártság után végre újra együtt ünnepelhet a magyarság, a megmaradás bástyájaként emlegetett tanintézményben. És a fizikai nyitással együtt a diákság szíve is felpezsdült. – Ez a két esztendő annyi felemelő ünnepségtől fosztott meg minket, hogy úgy éreztük, egy egészen különleges március 15-öt kell szerveznünk. Hiszen vannak kisdiáktársaink, akiknek még nem is volt alkalmuk egy ilyen ünnepségen részt venni. Ezért egésznapos tevékenységet hirdettünk számukra. Többtucatnyi kokárdát rejtettünk el az iskolában, és az elemi, illetve általános iskolás diáktársaink nagy izgalommal kutatták át a szünetekben az épületet, hiszen a legtöbb kokárdát begyűjtő osztályközösség jutalomban részesül. Ezáltal is szerettük volna közelebb hozni diáktársainkhoz a márciusi ifjak emlékét, hogy megéljék, megértsék, továbbadják a történelem tanulságait, a megtartó értékeket – fogalmazott a diáktanács nevében Nagy Dorottya.

A felemelő téglásbeli ünnepséget követően a szabadságharc mindenkori áldozatainak emlékére állított obeliszknél folytatódott a megemlékezés, a dévai református temetőben, ahol az ünneplőkhöz csatlakozott Călin-Petru Marian prefektus és Ion Bădin, a Hunyad Megyei Tanács alelnöke is. Mindketten köszöntötték a magyar közösséget, és a prefektus kiemelte a magyarság szerepét az építő jellegű együttműködés fenntartásában, fontosnak nevezve a kölcsönös tiszteletet és az alkotmányos jogok biztosítását a magyar közösség tagjai számára. Florin Oancea dévai polgármester köszöntésében szintén a térség multikulturális jellegét emelte ki, az itt élők egymásrautaltságát, amely napjainkban különösen fontos szerepet kap. Oancea polgármester üzenetét Pogocsán Ferdinánd alpolgármester tolmácsolta.

A Csatlós Zsófia-Erzsébet, megyei RMPSZ-elnök elszavalta Szózat a szokottnál is időszerűbben hangzott: „Az nem lehet, / hogy ész, erő, / És oly szent akarat / Hiába sorvadozzanak / Egy átoksúly alatt.”

Bátorítóan szólt az ige a történelmi magyar egyházak lelkészeinek rövid felszólalásában: „Ahol az Isten lelke, ott a szabadság”, és „Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak”. Ezek a gondolatok erősíthetnek meg mindannyiunkat, segíthetnek a bölcs döntésben, és bátoríthatnak cselekvésre. Az áldást követően a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit a hősök emlékoszlopánál, majd a római katolikus temetőben lévő honvédsírnál.