Igény szerint támogatni minden közösséget

Nagyon jó érzés látni, tapasztalni azt, amikor egy-egy fiatal lelkipásztor nem kényszerűségből, nem temetni jön a szórványba, hanem a legtermészetesebb módon veszi számba azt a keveset, ami van, és igyekszik felszínre hozni, kamatoztatni a helyi közösség minden lelki kincsét. László Bernadett unitárius lelkipásztor tavaly szeptember végén került a Zsil-völgyi gyülekezetekbe, ahol három településen (Petrozsény, Lupény, Vulkán) összesen alig több mint kétszáz hívet számlál az unitárius közösség. Mégis úgy pezseg az élet, hogy egy tömbvidéki gyülekezetnek is becsületére válna.

– Sokan kérdezik, hogy megszoktam-e az itteni életet. Hogy érzem itt magam? Az az igazság, hogy nincs okom panaszra. Az itteni emberek nagyon befogadóak és segítőkészek. Bármilyen segítségre volt szükségem, a gyülekezetek vezetői, a hívek is mindig mellém álltak, akár anyagiakkal, akár kétkezi munkával segítenek. Ha valamit meghirdetünk, jönnek szép számban, részt vállalnak a szervezésben, a munkában.

– Az utóbbi időben bőven volt miben segédkezni...

– Igen, a március eléggé bezsúfolódott. Ugye Petrozsényben a farsangbúcsúztatóval indítottuk újra a magyar egyházakkal és az RMDSZ-szel közösen tartott magyar esteket. Aztán márciusban volt a nők napja, ami szintén jól sikerült. Lupényban is megtartottuk a nők napját, katolikus, református asszonyok is eljöttek, együtt ebédeltünk, nagyon jó élmény volt. Március 15-én mindkét településen ökumenikus jellegű megemlékezésen vettünk részt. Aztán március 17-én megérkezett a székelyudvarhelyi belvárosi unitárius gyülekezet színjátszó köre, akik Petrillán és Petrozsényben is vendégszerepeltek. Velük még teológusként kerültem kapcsolatba. Ötödéven gyakornok lelkészként minden hónapban tíz napot kinn kellett tölteni egy-egy gyülekezetben, részt venni a közösség mindennapjaiban, a vasárnapi szolgálatokban. Az én gyakornokságom a világjárvány idejére esett, akkor az első kiküldetés lejártával nem mehettünk vissza Kolozsvárra. A gyülekezet nagyon kedvesen marasztalt, befogadott. És akkor ismerkedtem, barátkoztam meg a közösség tagjaival, elöljáróival. Bajkó Norbert petrillai plébánoshoz is jó kapcsolat fűzi az udvarhelyi közösséget, így mindkettőnkhöz jöttek, és az általuk színpadra állított darabok közül egyet Petrozsényben, egyet Petrillán adtak elő. Aztán áprilisban folytatódtak a magyar estek Petrozsényben, Márton Áronról volt nagyon érdekes előadás, aztán a múlt héten Isztojka Máté mesélt a cigány kultúráról.

–  Lupényban is ilyen mozgalmas az élet?

– Alapvetően minden petrozsényi rendezvényre a lupényiak is hivatalosak, és ez fordítva is igaz. De persze voltak kimondottan lupényi rendezvények is. Például a hiterősítő imahét, melyen a dévai, az enyedi lelkész kolléga, illetve Márton Edit, korábbi Zsil-völgyi lelkésznő szolgált. A hívek nagyon akartak találkozni Márton Edittel, a korábbi lelkipásztorukkal, aki most a Kovászna megyei Kökös lelkésze. Kíváncsiak voltak, hogyan szokta meg az új szolgálati helyet. Nagyon szép alkalmak voltak ezek is.

– Keresztelő, esküvő volt-e már, mióta itt szolgál?

– Igen. Volt egy keresztelő, épp amikor idekerültem, az első hónapban, október 23-án, az ‘56-os megemlékezéssel egyszerre tartottuk. Pünkösdkor lesz Lupényban a konfirmáció. Egy Ausztriában élő család leánya konfirmál. Online tartottam a felkészítőt, nagyon ügyes, érdeklődő lány. Petrozsényben a nyár elején lesz a konfirmáció. Ott egy Petrillán élő román fiú tesz hitvallást. És sajnos már volt három temetés is, mióta itt vagyok.

– Gondolom, május-június sem lesz egyhangú...

– Hát nem. A lupényi gyülekezettel kirándulásra készülünk. El szeretnénk látogatni a piski dendrológiai parkba. Eredetileg a magnólia nyílásakor akartunk menni, de az időjárás nem kedvezett. Gondolom, később is látványos ez a gyönyörű park. Most májusban, a híveink részt vettek a pünkösdi gyülekezetben tartott ökumenikus anyák napján. Úgy egyeztünk a helyiekkel, hogy ne a csak a március 15. legyen ökumenikus jellegű, hanem az anyák napja, az idősek napja és adventben egy családi nap is. Itt erre van igény. Petrozsényben inkább a magyar estek népszerűek. Az is ökumenikus jellegű. Úgy gondolom, mindenhol azt kell erősíteni, támogatni, amire igény van. Szeretek itt lenni, szeretem az itteni embereket, gyülekezeteket. És igazán nem unatkozom.