Intelmek a szakszervezetnek

Fel kell figyelni az európai szempontokra is, különben felkészületlenül szembesülnek az új kihívásokkal. Az eddigi romániai megközelítés aligha felel meg az uniós gyakorlatnak, intette Winkler Gyula EP-képviselő a bányászszakszervezetek képviselőit.

A bányászat gondjai – többek között a veszteséges szénbányák Brüsszel által javasolt bezárása – nem feltétlenül a politikai döntésekre vezethetők vissza, hanem a nagy nemzetközi környezetvédő szervezetek nyomására is. A Greenpeace, a WWF és még néhány világméretű környezetvédelmi szervezetek jelentős nyomást gyakorolnak a brüsszeli politikusokra. A ciánbányászat betiltását az Európai Parlamentben is hasonló nyomás segítette: a nyugati politikusok ritkán mernek szembeszállni a környezetvédők követeléseivel, mivel ezután számot kell adjanak saját – erősen környezettudatos – választóik előtt.

Noha nem közvetlenül, a zsilvölgyi bányászok is találkozhattak már a környezetvédők nyomásával, akik éppen az Urikány és Herkulesfürdő között épülő út ellen tiltakoztak medvebőrbe öltözve. Előbb vagy utóbb a környezetvédők a kőszénbányászat és a hőerőművek ellen is tiltakozni fognak, a szakszervezetek jó, ha fel készülnek erre az eshetőségre is, különben nehezebben lehet érvényesíteni érdekeiket. A kizárólag szociális szempontok alapú érvelés, amely a romániai szakszervezeteket jellemezte az utóbbi 20 évben, aligha lesz hatékony európai viszonylatban. A globális felmelegedés nyomán Európa – legalábbis annak nyugati része – egyre nagyobb figyelmet szentel a környezetvédelemnek, ezért a szakszervezetek ilyen szempontokat is figyelembe kell vegyenek érdekérvényesítéseik során, javasolta Winkler Gyula. Különben saját sorsukat nehezítik meg.