Jogi fogalomtár

2015. november 20. 18:08 (péntek) /

Szerződés (románul contract) – két, esetleg több természetes vagy jogi személy megállapodása, ígérete, amelyből kölcsönös jogok és kötelezettségek származhatnak, s amely a felekre kötelező erővel bír. A szerződés egy jogforrás, amelynek általános szabályait a Polgári Törvénykönyv 1166–1323.-ig terjedő szakaszai tartalmazzák.

Egy szerződés érvényességéhez szükséges, hogy az ennek a megkötését kiváltó ok erkölcsi szempontból elfogadható legyen, ennek tárgya meghatározható és megvalósítható legyen, a felek elfogadják ennek kikötéseit, továbbá szerződéskötési képességgel rendelkezzenek. Például abban az esetben, ha kiderül, hogy egy eladott juhnyáj állatai betegségben szenvednek, s a vásárló a szerződés megkötése pillanatába ezt nem vette észre, mivel az állatok gyógyszeres kezelés alatt álltak, a szerződés felbontható, mivel az eladó tévedésbe ejtette a vásárlót.  

A jogalkotó a szerződéseket különleges és nevesítetlen szerződésekre csoportosítja. A különleges szerződések csoportjába tartoznak azon megállapodások, amelyekre a törvény külön kitér, mint például az adásvételi szerződés. Nevesítetlen szerződésnek számít azon megegyezés, amelyet a felek a törvény, a közrend és a jó modor határain belül önmaguk állítanak össze. A polgári jog ilyen értelemben szabadságot biztosít a szerződés megkötése és annak tartalma leszögezéséhez.

Minden szerződés azzal a szándékkal születik, hogy létrehozzon, módosítson vagy véget vessen valamely jogi ügyletnek. Társadalmaink gazdasági ügyletek sokaságára épülnek, s a szerződések fontos szerepet játszanak ennek biztonságos megvalósításában.

 

A fogalomtárt szerkeszti Péterfi Dénes az Erdélyi Jogász Civil Szervezet munkatársa. www.erdelyijogasz.ro

Hozzászólások