A Román Televízió magyar adásának másfél évtizeddel ezelőtt készült riportfilmjével elevenítette fel megalakulásának történetét a 15 éves fennállását ünneplő Dél-Erdélyért Kulturális Társaság.
A kommunizmus éveiben történt tudatos érték- és közösségrombolás része volt a történelmi hagyományok ápolásának elfojtása is. Nem csupán a kastélyok, kúriák, egyházi javak jogtalan kisajátítására került sor, de feketelistára jutott az a kulturális örökség is, mely ezekhez volt köthető. Erdélyben etnikai meggondolásból fokozottan igyekeztek bűnössé kiáltani a „régi úri világ” nyomát is. Az 1989-es fordulat után a kastélyok, kúriák, egyházi ingatlanok fizikai visszaszolgáltatásával, a középkori várak helyreállításával elkezdődött ugyan egy rehabilitációs folyamat, az ezen épületek fémjelezte, sok évszázados hagyomány, kultúra, szellemi érték azonban csak nagyon lassan szivárog vissza a köztudatba. Dél-Erdély térsége és ezen belül Hunyad megye rendkívül gazdag középkori örökséggel bír. És a reneszánsz-, illetve barokkjegyeket viselő műemléképületek sorát tucatnyi 18–19. században épült kastély, kúria egészíti ki – az erdélyi művelődési és tudományos élet számos kiemelkedő személyiségének hajdani otthona. Többségük, ha visszaszolgáltatásra vagy akár állami tulajdonban maradva felújításra is került, mind a mai napig keresi a 20. században kiölt identitását. Az épületekkel együtt az itt élő közösség identitástudata is megingott. Ennek helyreállításában, megerősítésében vállalt részt a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság, mely 2007-ben igyekezett megtalálni azt a mai társadalomba illeszkedő kommunikációs formát, mellyel a több évszázados épített örökséget, az ezáltal képviselt szellemi értéket újraéleszti a köztudatban. Ezért indították a Reneszánsz kastélyfesztivált, mely az akkor még ritkaságszámba menő hasonló erdélyi rendezvényekhez csatlakozva célként fogalmazta meg a dél-erdélyi, mindenekelőtt a Hunyad megyei épített örökség és ehhez kapcsolódó szellemi értékek népszerűsítését. A kezdeményezők, Varga Csaba, Gáspár-Barra Réka és Gárpár-Barra János hasonló törekvésű fiatal családokkal indították útjára a projektet. Első nekifutásra megalakult a régizeneegyüttes, majd a korabeli táncokat felelevenítő tánccsoport, és 2007-től dévai Renaissance zene- és táncegyüttes néven léptek fel. Az elmúlt másfél évtizedben Baróttól Budapestig és Fogarastól Szilágycsehig számos műemlék épületben, illetve középkori fesztiválon elevenítették fel a 15–17. századi Erdély főúri udvarainak táncait. Elsődleges célként azonban Hunyad megye történelmi örökségének a népszerűsítésén dolgoztak. Ezért három, Hunyad megyéhez kötődő történelmi személyiség – Bethlen Gábor, Hunyadi János, illetve Széchy Mária – életének egy-egy mozzanatát is feldolgozták történelmi táncjátékban. Az előadások dél-erdélyi helyszínein rendszeresen ismertették magyar és román nyelven az illető műemléképület történetét, és örömmel tapasztalták, hogy ezek a történetek lassan beépültek a köztudatba is – számoltak be a 15 éves tevékenységről a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság évfordulós ünnepségén.
A Társaság vezetői köszönetet mondtak a táncostársaknak, akik önzetlenül áldoznak idejükből a rendszeres heti próbákra és az egyre sűrűsödő fellépésekre. Természetesen köszönet hangzott el a támogatók irányába is. Mindenekelőtt a helyi közösség felé, mely befogadta a kezdeményezést és a rendezvényeken való szépszámú, aktív jelenléttel segíti a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság munkáját. Köszönet hangzott el továbbá a Magyar Kormány felé, mely korábban a Szülőföld Alap, az utóbbi években a Bethlen Alap kereteiből nyújt anyagi támogatást a különböző programok megvalósításához. Úgyszintén az RMDSZ, a Communitas Alapítvány révén, többször támogatta a kastélyfesztivál rendezvényeit. A Társaság képviselői külön köszönetet mondtak a dévai városvezetésnek, Pogocsán Fredinánd alpolgármesternek, hiszen önkormányzati támogatásból sikerült tavaly megvalósítani a táncosok régi álmát: 17. századi erdélyi főúri viselet jegyeit őrző ruhákban léphetnek közönség elé.
A másfél évtizedes fennállás megünneplésére a dévai Bethlen-kastélyban került sor, a hagyományosan szeptember derekán megrendezett Reneszánsz kastélyfesztivál keretében. Az ünnepséget Varga Csaba nyitotta meg gitáron szólaltatva meg a Farkas Ferenc feldolgozta 15–17. századi táncdallamokat, többek között az erdélyi fejedelem táncát, Apor Lázár táncát, a Lőcsei tabulatúrából ismert Choreát. A korabeli zenét, a 15 évvel ezelőtt készült riportfilm bemutatása, majd a dévai Renaissance Táncegyüttes előadása követte. A budapesti Musica Profana Régizene Együttes ezúttal Mátyás-korabeli, illetve a Kájoni kódexben lejegyzett dalokat szólaltatott meg. A Dél-Erdélyért Kulturális Társaság képviselői hálás elismeréssel köszöntötték a Musica Profana tagjait: a magyar régizenei élet meghatározó egyéniségeiként számon tartott Andrejszki Judit barokk énekest és Szabó Zsolt térdhegedű-művészt, akik a kezdetektől minden alkalommal vastapsos koncertekkel gazdagították a dél-erdélyi reneszánsz kastélyfesztiválokat. Köszönet illette az évek során szintén gyakran visszatérő Molnár Andrea furulyaművészt, a pengetős, vonós hangszereket megszólaltató Schallinger Foidl Arturt és a Musica Profana együttessel első ízben Dévára érkező Bréda Zsófiát. A szívet-lelket megmozgató muzsikájukat ezúttal is percekig tapsolta a dévai közönség.
Bethlen Gábor emlékezete
A reneszánsz kastélyfesztivál másik idei színtere, a törzshelynek számító marosillyei Veres-bástya volt, ahol az iskolaalapító fejedelem neve fémjelezte, 13. Hunyad megyei Magyar Napokkal közös programra került sor. A rendezvényt megnyitó hálaadó ökumenikus istentiszteleten Korom Imre vajdahunyadi plébános, Ilkei Lóránd dévai unitárius lelkész és Rátoni Csaba dévai református lelkipásztor szolgált, a Királyok könyvéből vett példázattal biztatva arra, hogy Istenbe vetett hittel nézzünk szembe a mindennapok kihívásaival, akár az ijesztő járvánnyal, a gazdasági válsággal, a háborúval, hiszen egyedül Tőle remélhetünk valós, tartós megoldást. Illés próféta történetével rávilágított: tudatosan dönteni kell Isten mellett, és vállalni, hogy életünk só és világosság hordozója legyen a társadalomban.
Rátoni Csaba lelkipásztor meghívására érkezett az ünneplők körébe dr. Buzogány Dezső teológiai professzor, aki Bethlen Gábor, a nagy fejedelem címmel tartott előadást, ismertetve az Erdély aranykorát megteremtő államférfi kül- és belpolitikai, gazdasági, egyházi, művelődéspolitikai munkásságát, mely esetenként évszázadokra irányvonalat szabott az erdélyi társadalomban.
Bethlen Gábor korát elevenítette fel előadásával a dévai Renaissance együttes is, valamint a brácsán és gitáron korabeli táncdallamokat előadó Molnár Johanna, illetve Gáspár-Barra Áron.
A marosillyei rendezvényen bemutatásra került a Hunyad megyei Magyar Értéktár II. kötete is. Gáspár-Barra Réka szerkesztővel és Winkler Gyula EP-képviselővel, az értéktár-kötetek ötletgazdájával és fő támogatójával Rácz Éva, a kolozsvári rádió munkatársa, egyetemi oktató és MÚRE-alelnök beszélgetett.
Végül, hagyományhoz híven, a szervezők ezúttal is megvendégelték a jelenlévőket. Az ízletes gulyást ezúttal Oprisa Melinda, Hunyad megyei RMDSZ Nőszervezeti elnök és lelkes pedagógustársai főzték. A tartalmas péntek délutánt a SoimanArt Hagyományőrzők középkori viselet- és fegyverbemutatója, illetve az Order of the Phoenix tagjainak tűzzsonglőr-mutatványa zárta.
SK
Fotók: Dulinszky László
Hozzászólások