Kérészrajzás a Maroson

Kedves egykori kollégánk, Fekete Géza arra hívja fel a figyelmünket, hogy június elsején, szombaton estefelé, nyolc óra táján Aradon, a Maroson kérészrajzás történt. Lánya, Réka videóban megörökítette a nem mindennapi eseményt.

***

A kérészek (Ephemeroptera) a szárnyas rovarok alosztályának legősibb rendje. Leghíresebb hazai ág (Palingenia longicauda) és a dunavirág (Ephoron virgo), a magyar természeti értékek jellegzetes kincsei. (Wikipédia)

A kérészek 5–38 mm hosszú, karcsú testű, gyenge lábú rovarok. Gyenge kitinburkuk miatt a testük törékeny. A hímek első pár lába erősebb, előrenyúló: párzáskor ezzel ragadják meg a nőstényt. Általában két pár szárnyuk van: szárnyaik különösen sűrű, átlátszó erezete a szitakötőkre hasonlít (...).

Lárvaállapotuk fajtól függően néhány hónaptól 3 évig is tarthat.

A szubimágó néhány nap vagy akár csak néhány óra múlva egy vedléssel alakul ivarérett kérésszé. 

A kérészek a rovarok egyetlen olyan csoportja, amelynek tagjai röpképesen nem vedlenek.

A kérészéletet: néhány órás, legfeljebb pár napos élet, tevékenységét a nászra korlátozza. Pirkadatkor vagy szürkületkor párzanak a levegőben, a víz fölött. A nőstények megtermékenyített petéiket a vízbe szórják. A párzás után az elpusztult kérészek tömegesen hevernek a vizek felszínén. Az elpusztult példányok fontos szerepet játszanak a folyók, patakok (fontos megjegyezni!, amelyek nem túl szennyezettek! – szerk. megj.) élővilágában, ugyanis sok halfajnak nyújtanak bőséges táplálékot.

***

Arad térségében a kérész-rajzás nem először fordul elő.

Sok évvel ezelőtt Libus András (sajnos idejekorán elhunyt, pécskai) ornitológus, természetbuvár jelezte lapunkban marosi megjelenését.

2024. június első napján dokumentáltan volt ismét kérész-rajzás a Maroson.

Legyen még hosszú ideig....

Fotó: Fekete Réka