Ki fogy gyorsabban?

Folyamatosan csökken Erdély lakossága, már a rendszerváltás óta. Országos szinten hasonló a helyzet, s a koronavírus-járvány miatt jövőre halasztott népszámlálás minden valószínűséggel megerősíti a tendenciát. 2011-ben, vagyis a legutóbbi népszámlálásnál a tágabb értelembe vett Erdély össznépessége jócskán 7 millió alá csökkent, ami majdnem egymillióval kevesebb a rendszerváltás körüli időben regisztrált csúcsnál.

2011-ben Románia lakossága 20 121 641 fő volt, miközben 2002-ben még 21 680 974 ember élt az országban, 1992-ben pedig 22 810 035. Az új évezred első évtizedében 7,19%-kal csökkent az ország lakossága, jóval nagyobb mértékben, mint az előző évtizedben, amikor a fogyatkozás 4,95%-ot tett ki.

A tágabb értelemben vett Erdélyben hasonló a tendencia, 2011-ben összesen 6 789 250 lakost regisztráltak, míg 2002-ben 7 221 733-t, 1992-ben pedig 7 723 313-t. Az új évezred első évtizedében regisztrált 6%-os (pontosan: 5,99%) csökkenés azonban kisebb volt, mint országos arány, sőt, még az előző évtizedinél is: 1992 és 2002 között Erdély népessége 6,49%-al csökkent.

Nemzetiségi szempontból a tágabb értelembe vett Erdély lakossága a következőképpen alakult a rendszerváltás óta:

Amint a táblázatból is kiderül, Erdély etnikai összetétele aránylag stabil képet mutat a rendszerváltás óta: a románság aránya 75%, a magyarságé pedig a 20% körüli, annak ellenére, hogy 2011-ben közel 380 ezren nem nyilatkoztak nemzetiségükről, az arányok csupán a nemzeti hovatartozásukat felvállalókra vonatkoznak. Amennyiben azon 378 298 ismeretlen nemzetiségűeknél ugyanolyan arányos nemzetiségi elosztást feltételezünk, akkor a románság száma 282 967-el, a magyarságé pedig 71 877-el nagyobb a táblázatban szereplőnél. A 2011-es népszámlálásnál a nemzetiséget csak személyes bemondás (vagy szülői bemondás kiskorúak esetén) regisztrálták azoknál, akiket a népszámlálók nem találtak otthon.

Abszolút számokban viszont így is általános a csökkenés minden nemzetnél. 2011-ben kevesebb román, magyar, német és egyéb nemzetiségű (ukrán, szerb, bolgár, szlovák, zsidó, örmény stb.) ember élt Erdélyben, mint a rendszerváltás idején. A románságnál a csökkenés 1992 után kezdődött, a magyarságnál 1977 után, a németségnél pedig még korábban, s azóta is tart. 2002 és 2011 között például a románok száma 11,1%-kal csökkent Erdélyben, a magyaroké pedig 14,1%-al.

A folyamatosan növekvő roma népesség körében viszont ellentétes folyamat figyelhető meg. Jóllehet népszámlálásról népszámlálásra egyre többen vallják cigánynak magukat, az adatok alighanem így is kisebbek a népesség reális számánál. Aránya viszont még így is folyamatosan növekszik. Mindez arra enged következtetni, hogy a románság és a magyarság valójában kisebb mértékben csökken, igen valószínű, hogy vannak olyan romák, akik 1992-ben vagy 2002-ben románnak vagy magyarnak vallották magukat, 2011-ben viszont már cigánynak.

Magyar helyzetkép

Abszolút számban a magyarság a tágabb értelemben vett Erdély mind a 16 megyéjében csökkent. Még kivételesen sem akadt olyan megye, ahol 2011-ben több magyart találtak volna a népszámlálók, mint 2002-ben. A számok alakulását a következő táblázat mutatja:

A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy az apadás a székelyföldi tömbvidéken a legkisebb, Hargita és Kovászna megyékben 10% alatti volt a magyarság demográfiai visszaesése. Négy vegyes lakosságú megyében – Bihar, Szatmár, Szilágy és Maros – a fogyatkozás aránya 10-13% között ingadozott, vagyis az erdélyi átlag alatt, s Kolozs megyében sem haladta meg sokkal. A vegyes vidék kisebb magyar lakosságú megyéiben (Arad, Máramaros és Brassó) a csökkenés meghaladta a 20%-ot, míg a bánsági és dél-erdélyi szórványban már a 30%-ot is, a szórvány szórványában, Krassó-Szörényben a magyarság száma jóformám megfeleződött egy évtized alatt.

A románság körében hasonló fogyatkozás várható, mivel ott is természetes csökkenés tapasztalható, immár évtizedek óta, ami ráadásul döbbenetes méretű kivándorlással párosul. Vagyis Erdély etnikai arculatát az határozza meg, hogy melyik nemzeti közösség fogy gyorsabban.

Bíztató jel, hogy az erdélyi magyar fiatal értelmiségi családokban egyre gyakoribb a harmadik, sőt, negyedik gyermek is, de ez valószínűleg csak mérsékeli az általános tendenciát, de nem fordítja meg. Ennek nyomán viszont nem kizárt, hogy Erdély néhány megyéjében a magyarság aránya növekszik. Hargita és Szilágy megyékben például a magyarság aránya növekedett az összlakosságon belül az új évezred első évtizedében. Ott a románság nagyobb mértékben fogyott, míg a többi 14 megyében a magyarság apadt jobban. Ennek alapján igen valószínűnek tekinthető, hogy a jövő évi népszámlálás hasonló tendenciát mutat ki, vagyis Hargita megyében tovább növekszik a magyarság aránya, jó eséllyel Kovászna és Szilágy, esetleg Bihar, Szatmár és Maros megyékben is. Kolozs megye esetén a nagy kihívás az, hogy a magyarság száma ne essen a százezres küszöb alá. A többi megyékben viszont túl sok jóra nem lehet számítani, a magyarság természetes fogyása valószínűleg nagyobb mértéket ölt, mint a románságé, a szórvány mélyrepülése pedig megállíthatatlannak tűnik.

A politika megerősíti a demográfiai tendenciákat. Jóllehet nem minden erdélyi magyar szavazott a tulipánra – egyesek más pártokra szavaztak, vagy otthon maradtak – illetve a tulipánra leadott szavazatok nem kizárólag magyaroktól származnak, az RMDSZ választási eredményei mégis hűen tükrözik Erdély etnikai arculatát. A tavalyi helyhatósági és parlamenti választásokon a magyarság megerősítette pozícióit Székelyföldön és Szatmárban, megtartotta a vegyes lakosságú vidékeken, a szórványban viszont jelentős veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni. Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Szilágy és Kolozs megyékben magabiztosan szerzett parlamenti mandátumokat, a szórvány szélén álló Arad, Máramaros és Brassó megyék közül azonban csak az első kettőben sikerült megtartani a képviseletet, a szórványban viszont immár sorozatban nem sikerült saját mandátumot szerezni, a krassó-szörényi képviselői mandátum az országos visszaosztási szerencsekerék számlájára írható, az előző ciklusban ugyanis Konstanca megye küldött RMDSZ-es képviselőt a parlamentbe.