Mivel Aradnak mai napig nincs igazi, hangulatos és ízléses sétálóutcája, a városnapok alkalmával, kényszermegoldásként a Forradalom útja egyik felét zárják le a színház és a Városháza között, hogy helyszínt biztosítsanak az immáron hagyományos kirakodóvásárnak.
Amelyből, apró foltoktól eltekintve, szerencsére sikerült kiszorítani a giccset, és elegendő teret biztosítani a kézműveseknek, antikváriusoknak.
A ma délelőttől vasárnap estig nyitva tartó kirakodóvásár remek alkalom a nézelődésre, kurkászásra, ajándéktárgyak, vagy otthonszépítő díszítőelemek vásárlására, no meg egy hangulatos környezetben elfogyasztandó borra, sörre, kürtös kalácsra vagy fagylaltra. Képtelenség lenne felsorolni, mi minden található a vásáron a kerámiától az üvegedényeken, fonott bútorokon, fafaragványokon, bolíviai népművészeti tárgyakon és régi könyveken keresztül a szőttesekig és az immáron hagyományos aradi terméknek számító pécskai kenyérig. Persze, azért kapható kerti törpe és silány „népművészet”, kínai cucc is, de ismétlem, elenyésző arányban, idén valóban az igazi mesterkezek uralják az utcát. Igaz, érthetetlen, hogy a korondi vagy farkaslaki keramikusok sátrainál miért nincsenek magyar nyelvű, nem éppen a vidékre jellemző egyházi faragványok, házi áldások, de a román miatyánkos fából készült falióra sem odavaló. Ellenben találni klasszikus fajátékokat a gyerekeknek. Az árusok, mesterek többek között Temesvárról, Déváról, Nagybányáról, Horezuból, Nagyváradról érkeztek.
Összegezve, érdemes kilátogatni, kóstolgatni és vásárolni az alkalmi sétálóutcában, ahol az ismerősnek számító bolíviai csapat időnként muzsikálni is fog.
Hozzászólások