Kirándulás a vajdahunyadi várkastélyhoz

2022. szeptember 16-án, a pandémia miatti rettegés időszaka, majd egy forró, meleg nyár után, egy kellemes pénteki napon került sor az Aradi Kis- és Közép- Vállalkozásfejlesztő Központ Alapítvány (CEDIMMAR) által Vajdahunyadra tervezett kirándulására.A Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően vissza nem térítendő támogatást kapott az Alapítvány a 2021. évi, „A Nemzeti Újrakezdési Program ifjúsági, cserkész- és közösségi célú tevékenységeinek támogatása” pályázati kiírás céljainak a megvalósítására.Magyarország az Alaptörvénye szerint felelősséget vállal a határon túli magyarok sorsáért, és előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatói okiratának megfelelően kiemelt cél a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának a megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatainak fenntartása és erősítése. A vajdahunyadi várkastély „bevételére” szervezett kiránduláson Arad és Békés megyei aktív, illetve nyugalmazott vállalkozók, hozzátartozóik és barátaik vettek részt, 37-en.

Nisztor Zsolt ismertetője

A vajdahunyadi várkastély és története megismerését Nisztor Zsolt érdekes és nagyon pontos túravezetésének köszönhetjük. Bevezetőként előadást tartott a Hunyadiakról, akiknek a története Luxemburgi Zsigmond királyhoz köthető, ugyanis a király a mostani Vajdahunyad környékén bölényekre vadászott, és a Mosnyai családnál szállt meg. Nagyon szép lányuknak, Erzsébetnek a király udvarolni kezdett, gyermeküket Hunyadi Jánosnak nevezték, akire 1490-ben ráhagyta az itteni várat. Azt a katonának nevelt Hunyadi János kibővítette, megerősítette, 1541–46 között két védőfalat építtetett, később már nemcsak a védelemre, hanem az itt zajló élet javítására is összpontosított. A várat később Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kibővítette, hozzáépítette a Bethlen-szárnyat, amelyben olyan étkező készült, mely vetekedett a bécsi étkezőkkel, hiszen márvánnyal burkolták, manapság is nagyon szép. A főbejáratot is Bethlen Gábor zárta le a Fehér toronnyal. A vár azért tudott megmaradni ilyen szép állapotban, mert nem igazán támadták, félreeső helyen van, innen nem túl messze, Déva vára stratégiai szempontból sokkal jobb helyen áll, onnan ellenőrizni lehetett az egész Maros-völgyét, vagyis azt sokkal fontosabb volt birtokolni, mint a vajdahunyadi várkastélyt. Itt 1784-ben történt az utolsó hadi esemény, amikor a Horea, Cloşca és Crişan által vezetett parasztfelkelés kitört. Akkor a környékbeli nemesség visszahúzódott a várkastélyba mindaddig, amíg megérkezett a felmentő sereg.A vezető megmutatta az egyik ablakból a színes Buzogány-torony tetejét, amelynek a csúcsán egy páncélos vitéz látható, aki egy 1873-as évszámmal ellátott zászlót tart a kezében. Az évszám a kastély utolsó újraépítésének a kezdési évét jelenti, ugyanis 1853-ban leégett és az újraépítés 1873-ban kezdték el, de folyamatosan restaurálják. Most a belső szerkezetet próbálják visszaállítani az eredeti alakjába, kisebb-nagyobb szünetekkel folyamatosan restaurálják. 

Érdekességek Hunyadi Jánosról

Látható a várban Hunyadi János szarkofágjának a másolata – eredetije a Gyulafehérvári Székesegyházban található, ahol Hunyadi László, Hunyadi János, illetve újra Hunyadi János koporsója látható. A második Hunyadi János azért van, mert Hunyadi János születésekor igen nagy volt a gyermekhalandóság, hiszen egy tüdőgyulladásba is belehalhatott, tehát a gyermekek megmaradásának nem volt kellő biztonsága. Mivel Mosnyai Erzsébet és Zsigmond király szerelméből született, Hunyadi Jánoson kívül születik még egy fiúgyermekük, akit ugyancsak Hunyadi Jánosnak keresztelnek. Nagyon kicsi volt kettejük között a korkülönbség és ha meghalt volna az első, a helyébe lépett volna a második Hunyadi János.Hunyadi János halála után a felesége, Szilágyi Erzsébet fejezi be a kápolnát,  az oszlopokon megörökített freskók egyikén a fiatal Hunyadi János arcmása is felismerhető. Megtekinthettük a Hunyadiak hálószobáját is, amelyben reneszánsz bútorok vannak.

Ismerkedés a kastéllyal

A kastély egyik legszebb szobája a kisasszonyoké; a kastély makettje az utolsó leégést ábrázolja, amikor minden faszerkezet megsemmisült, csak a Nebojsa (ne félj”) torony maradt épen. E toronyhoz titkos folyosó vezetett – ha a várat bevették volna, akkor mindenki a Nebojsa toronyba vonult volna vissza. Mivel a várat nem igazán támadták, freskókat nemcsak belül, hanem kívül is látni, ezért a Hímes Torony is ki van festve, amelyen a páncélos vitéz által tartott zászló látható. A cserépkályhán négy címer látható, Szilágyi Erzsébeté, meg Hunyadi János hollós címere a gyűrűt a csőrében tartó hollóval (legújabb legendája szerint Mosnyai Erzsébet Zsigmond királytól kapott egy gyűrűt, hogy azt felmutatva bejárása legyen a kastélyba. Azt odaadta a gyermek Jánosnak, hogy játsszon vele, de egy holló berepült az ablakon, és a csőrében elrepült a gyűrűvel. Egy másik monda szerint, Luxemburgi Zsigmond kilovagolt és lenyilazta a hollót, hogy visszavegye a gyűrűt – ezért van a címeren a nyíllal átlőtt holló. A harmadik, Hunyadi János kormányzói címere azt ábrázolja, hogy amikor Luxemburgi Zsigmondot a Német-római Birodalom császárává választják, Hunyadi Jánost aranysarkantyús vitézzé üti. Hunyadinak Zsigmond király halála után is felfelé ível a karrierje, hiszen szörényi bán, temesi ispán, erdélyi vajda, majd Magyarország kormányszója lesz, de megkapja Beszterce vármegyét is, ezért az országban a legnagyobb hatalommal rendelkezik. Bemutatója végén Nyisztor Zsolt megmutatta a hatalmas kandallókat, amelyekkel a termeket fűtötték, ugyanakkor állati bőrökből és szőrmékből vastag ruhákat is viseltek, de borral belülről is melegítették magukat. A továbbiakban megtekinthettük a tágas, gótikus mennyezetű, ugyancsak magas tanácstermet, amelyet az egyik oszlopon látható írás szerint 1452-ben építettek. Fölötte van Kapisztráni Szent János tornya, amelynek egy lehallgató szobája is volt, ahol a vendégek közötti beszélgetést kihallgatták. A vár kútjáról azt hallottuk, hogy azt három török rab ásta, és Hunyadi János megígérte nekik: ha vizet találnak, szabadon engedi őket. A raboknak azonban senki nem mondta el, hogy a vár sziklára épült, ezért 15 évig ástak. 28 méter mélyre sikerült, az első pohár vízzel futottak a kapitányhoz, aki azonban 15 év múlva már nem emlékezett Hunyadinak az ígéretére, a rabokat kivégeztette. Azok csak annyit kértek, hogy feliratot faragjanak a kút oldalába, miszerint „vizetek van, de szívetek nincs”. 

Ízletes ebéd, baráti fogadtatás a Nisztor Panzióban

Nisztor Zsolt a várkastélyhoz vezető úton, majd az onnan való távozásunk után is sokat mesélt a környékbeli települések életéről. Megismerhettük a kommunizmus idején a Zsil-völgyében lezajlott falurombolásnak, illetve az onnan városra költöztetett magyarság beolvasztásának a történetét. A közelben lévő csolnakosi mesterséges vízgyűjtő tavat is megtekintettük, a környező gyönyörű természeti táj mindenkit rabul ejtett. Ebédünket Csernakeresztúron fogyasztottuk el a Nisztor István és Éva, valamint a családtagjaik által működtetett Nisztor Panzióban, ahol a barátságos fogadtatás után igen ízletes és változatos házi készítményeket fogyaszthattunk. A késő délutánba nyúló, nótázással zárult ebédet követően a társaság hazaindult. Már Arad megyébe érve megálltunk az Odvas településen található, rendkívül elhagyatott állapotban lévő Konopi Kálmán-kastélynál. A szervezők köszönik mindenkinek, aki időt szakított erre a társas kirándulásra, amely a Magyar Kormány támogatásával, az Aradi Kis- és Közép- Vállalkozásfejlesztő Központ Alapítvány jóvoltából valósult meg, dr. Túsz Ferenc elnök vezetésével, Pozsár Ibolya irodavezető közreműködésével.