Néhány héttel korábban börtönbüntetést helyezett kilátásába az Egészségügyi Minisztérium azon szülők számára, akik meggyőződésből vagy hanyagságból elmulasztják beadatni gyermekeiknek a kötelező oltásokat. A tárcavezető azzal indokolta a kezdeményezést, hogy az utóbbi években Romániában vészesen nő a beoltatlan gyermekek száma. A jelenség amúgy egész Európát érinti, és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) részéről is nagy a nyomás a megszorító intézkedések bevezetésére. Az utóbbi években ugyanis olyan járványbetegségek ütötték fel fejüket újra az öreg kontinensen, mint a gyermekbénulásos agyhártyagyulladás és a torokgyík, melyek a XX. század végére már eltűnőfélben voltak.
A jelek szerint azonban az oltáskötelesség elmulasztása mégsem jár majd börtönbüntetéssel. Ezzel szemben az óvodából, iskolából, közösségekből való kizárást szorgalmazza a szaktárca. A néhány héttel korábban első ízben nyilvánosságra hozott megszorító tervezetet ugyanis a hazai társadalom számos szintjén lereagálták. A mérvadóbb vélemények természetesen az orvosok irányából jöttek, akik szerint az oltáskötelesség szigorításánál az egyéni és közösségi érdekeket egyaránt figyelembe kell venni. Az egyéni érdekek (jogok) tükrében egyetlen szülő sem kötelezhető gyermeke beoltására, hiszen még ha megelőző jellegű is, az oltás beadása mégiscsak orvosi beavatkozásnak minősül. Közösségi érdekek szintjén azonban már megkövetelhető az oltáskötelesség. Ugyanis egy óvodai, iskolai közösség egészsége nem veszélyeztethető egy-egy szülő egyéni döntése miatt. Ezért a törvénytervezet jelenleg arról szól, hogy az óvodai, iskolai beíratásnál kizáró jellegű lesz a kötelező oltások beadásáról szóló bizonylat felmutatása. Ennek hiányában a gyermek nem járhat közösségbe. A már iskolában lévő beoltatlan gyermekek esetében pedig borsos pénzbírságot helyez kilátásba a törvénytervezet.
A szaktárca képviselői szerint főleg a média és a világháló terjesztette rémhírek nyomán csökkent a szülők bizalma a kötelező oltásokban. A valósághoz azonban az is hozzátartozik, hogy Romániában az utóbbi években szinte állandó jelleggel hiánycikk a csecsemőknek beadandó kötelező oltások valamelyike, így főleg vidéken gyakran előfordul, hogy a szülészetről hazavitt csecsemőnél már nem pótolják az elmulasztott oltást.
A WHO irányelvei alapján azonban feltétlenül folytatni kell a gyermekbénulás, a torokgyík (diftéria) és a szamárköhögés megelőzését, és biztosítani kell a kanyaró és a rózsahimlő elleni oltásokat, de főként a hepatitis B elleni védekezést, hiszen utóbbi fertőzés aránya különösen magas az országban.
Hozzászólások