Kisjenő nagy lépésekkel halad a fejlődés útján

Florin Flavius Chereji úrral, Kisjenő város polgármesterével az elmúlt évet értékeljük, illetve az idei terveket, elképzeléseket vesszük számba.

– Polgármester úr, az Erdőhegy városnegyedet, illetve Nadab falut is adminisztráló Kisjenő milyen évet zárt?

– Szerintem jó évet zártunk, hiszen 20 pályázatot késztettünk, illetve nyújtottunk be, közülük 14-nek a finanszírozását már jóvá is hagyták, aláírtuk a rájuk vonatkozó szerződést. Elő van készítve a Bölcsőde program, melynek során 70 helyet biztosítunk a kicsinyeknek. Ugyancsak beindul a szükséges melléképületekkel és felszereléssel ellátandó 500 helyes sportcsarnok építése. A PNDL (Helyi Érdekeltségű Országos Program) támogatásával további 9 projektünk, ugyanakkor mezőgazdasági utak építése is szerepel a terveinkben. Ugyancsak tervezzük a városközpont éjjeli kivilágítását napelemes kollektorokra alapozva. A PNRR Országos Helyreállítási Alaphoz 1 millió euró értékű pályázatot nyújtottunk be. Tervezzük a Kisjenői Városháza teljes felújítását, illetve korszerűsítését, hasonlóképpen a Mezőgazdasági Líceum épületéét. Kerékpárutat kívánunk építeni Kisjenő és Székudvar között. Ugyancsak pályázati úton kívánjuk megoldani a Városházának térfigyelő kamerákkal történő felszerelését, teljesen felújítani és korszerűsíteni, napelemes világítással, termálfűtéssel felszerelni a Mihai Veliciu Líceum épületét.

– Ezek szerint minden közintézménynek az épülete felújításra szorul?

– Igen, mert 2020-ban, amikor átvettem a polgármesteri hivatal vezetését, egyetlen folyamatban lévő pályázatot sem találtam. Tehát a munkát nulláról, vagy még annál is lejjebbről kellett kezdeni, mert egyetlen négyzetméternyi mezőgazdasági út sem volt telekkönyvezve. Először hozzáfogtunk a mezőgazdasági utak telekkönyvezéséhez, csak utána gondolhattunk fejlesztési projektekre. Talán el sem hiszi, de a Kisjenői Városháza sem volt telekkönyvezve. Időközben telekkönyveztünk minden utcát Kisjenőn és Nadabon, továbbá a mezőgazdasági utakat, mert csak így készíthettünk fejlesztési pályázatokat. Az Anghel Saligny-programban, 17 millió lej értékben, Erdőhegy városnegyedben újjáépítjük a járdákat és a vízelvezető árkokat.

– A városközpontban működött vásárt sikerült-e elköltöztetni?

– Most készült el az elköltöztetésnek a tervezete, amire a város idei költségvetéséből 650 ezer lejt különtettünk el a piac újjáépítésére. Jelenleg ugyanott működik a zöldség- és gyümölcspiac, de a gabona- és ócskapiac a valamikori állatvásár helyére költözött.

– Az ipari parkban minden hely el van-e foglalva?

– Nadabon van még két-három üres helyünk, de a közeljövőben nem számíthatunk újabb befektetők érkezésére, mert elfogyott a munkaerő. Ha jelentkezne egy olyan befektető, akinek 1000 alkalmazottra lenne szüksége, bizonyára nem találna, mert manapság akár 150 kilométerről is szállítják a meglévő gyárakba a munkaerőt. Ezzel együtt Nadabra kerülhet egy újabb befektető, aki állati eledeleket gyártana. Ott kevés munkaerőre lenne szükség, mert a gyártósorok automatizálva működnek, ezért csupán 30-40 személy kellene, amire van lehetőség. Ismerek olyan gyáregységet nálunk, ahova Halmágyról, illetve Halmágycsúcsról szállítják naponta a munkaerőt, ami nagyon költséges. Ez nem újdonság, hiszen a Maschio-Gaspardo Mezőgazdasági Gépgyárba a szakképzett munkaerőt Nagyváradról szállítják naponta. Ami a jelzett gépgyárat illeti, az tovább bővül, most épít egy 10 ezer négyzetméteres gyártócsarnokot a székudvari út bal oldalán, 38 millió eurós beruházással, mert olyan sok a megrendelésük, hogy nem győzik kielégíteni.

– Ezek szerint az alkalmazottak fizetéseinek az adói a helyi költségvetést gazdagítják?

– Igen, 60% az 52%-ból nálunk marad. Ha nem így lenne, nekünk sem lehetne mindent összevetve 77 millió lejes költségvetésünk, a jelzett bevételek nélkül 41 millió lejből gazdálkodhatnánk.

– A szeméttelepük milyen állapotban van?

– A háztartási hulladék tekintetében az Aradi Prefektúra rendelete szerint sürgősségi állapotban vagyunk. Szerződés értelmében a hulladékot az ágyai bekötőút melletti szeméttelepre szálltjuk, ami a mi területünkön fekszik. A szemétszállítás működik, egy újabb szeméttelepnek a megépítése viszont sok időt igényel.

– Kisjenőben hányan kapnak szociális támogatást?

– Hét személy jogosult rá, mert egészségi gondokkal küszködnek. Mivel jogosultak rá, folyósítjuk nekik.

– Ha az autópálya megépülne, az nagyban segítene a kisjenői szállítási gondokon? Mit tud a régóta készülő autópálya-leágazásról?

– Tudtommal májusra elkészül az autópályaként működő gyorsforgalmi út, amelynek a kivitelezéséhez következik a közbeszerzési eljárás, majd hozzáfognak az építéséhez, amely közvetlenül összeköti Aradot Nagyváraddal. Ahhoz a kisjenői feljáró Székudvar felől épül, ahol körforgalomról lehet a városba jutni. Minden beruházást, fejlesztést azért teszünk, hogy Kisjenőt korszerű várossá alakítsuk. A napokban írtam alá a kisjenői strandnak a technikai tervét, aminek a megépülése, remélem, fél év alatt megtörténik, és év végéig ki is tudjuk fizetni.

– Azt hova tervezik?

– Az állatpiac mellé, ahova a sporttelepet is tervezzük. Az elég közel is van, ráadásul nagy helyet tudunk biztosítani számára.

Naponta ingyen ebéd a diákoknak

– Régebben sokszor írtunk az Erdőhegyi Általános Iskola tetőszerkezetéről, amely évekig becsorgott. Most milyen állapotban van?

– Jelenleg az iskola belső felújításán dolgozunk, sajnos nem tudtunk EU-s pályázatot készíteni a munkálatok fedezésére, mert a telek az Ortodox Egyház tulajdonát képezi. Az ügyben beszéltem Timotei érsek úrral, aki megígérte, hogy a következő ülésükön meghozzák a döntést a területnek a város javára történő átengedéséről. A jelzett terület helyett cserében máshol kapnak telket, amivel kapcsolatban a hivatalos iratok folyamatban vannak. Ugyancsak Erdőhegyen a magyar nyelvű óvoda épületének a korszerűsítése is folyamatban van. Itt jegyezném meg, hogy a város minden 0–VIII. osztályos diákja naponta ingyen ebédet kap, attól függetlenül, hogy a városban vagy valamelyik környékbeli településen lakik. Az ingyenes ebéd naponta 850 adagot feltételez, amit a városi költségvetésből fedezünk. E tekintetben az országban is unikumnak számítunk, ami évente 2 millió lejünkbe kerül.

– Ha ilyen feltételeket biztosítanak, bizonyára sok környékbeli gyermek is Kisjenőn jár iskolába…

– Valóban, mert számos székudvari, ágyai, de az iskolabusz beindulásával Szintyéről, sőt Szapáryligetről és Nadabról is hozzánk, az iskolába ingáznak a gyermekek. Meglehet, hogy az általunk adott ingyen ebéddel néhány környékbeli iskolának a létszámgondjait fokozzuk, de ebéd tekintetében nem kivételezhetünk a nálunk tanuló gyermekek között. Eleinte voltak bizonyos gondok a menü összetétele miatt, de a szülői bizottsággal történt konzultáció eredményeként eldöntöttük, milyen ételeket rendeljünk, ezért a gyermekek 90%-a rendszeresen elfogyasztja az ebédet.

– Az erdőhegyi roma nemzetiségűek is dolgoznak?

– Hogyne, a munkahelyeken beilleszkedtek, a felnőttek 99%-a dolgozik. Meg is látszik a házaikon, hiszen a legtöbben korszerűsítették azokat, fürdőszobát építettek, megnőtt az életszínvonaluk, ami a városban régebben tapasztalt lopásoknak a megszűnéséhez is elvezetett.

Az elmondottakkal párhuzamosan hozzáfogtunk a Városháza felújításához, korszerűsítéséhez is. Két évig a fejlesztésekhez szükséges pályázatokon dolgoztunk, most viszont a tényleges munkának a kivitelezésén munkálkodunk.

– Megszervezik-e a kisjenői városnapokat?

– Természetesen igen, valamikor júliusban tervezzük, de előbb meg kell találnunk azokat a fellépőket, akik közismertek, illetve szabadok is. Ugyancsak megszervezzük Erdőhegy napját is, amelynek a programjára magyarországi fellépőket is meg akarunk hívni. Nadabon is tervezzük a falunapnak a megszervezését. A programok időpontját is a fellépőknek a programjához kell igazítanunk.

– Az előző polgármester idején működött testvér-települési kapcsolatokat ápolni kívánják-e?

– A Moldova Köztársaságban lévő testvértelepüléssel segélyezés céljából vettük fel a kapcsolatot, hiszen az ukrán–orosz háború miatt ott elég komoly gondok keletkeztek. A magyarországi Csanádpalota megújult vezetőségével Bíró Zoltán alpolgármester tartja a kapcsolatot, majd megkeressük őket. Sajnos, határon átívelő projektek már nem igazán vannak, meg aztán a testvértelepüléseink kevés létszámú községek, ezért egy nagy értékű fejlesztést megcélzó pályázathoz nem tudják biztosítani az önrészt. Éppen ezért, egy hozzánk hasonló várost kellene találnunk, hogy EU-s támogatással tükörpályázatokat készíthessünk. Meg is beszéltük az alpolgármester úrral, hogy próbáljunk egy magyarországi várost találni, testvértelepülési kapcsolat céljából.

– Óhajt-e még valamit hozzáfűzni az elmondottakhoz?

– Talán annyit: a magam és a városvezetés nevében még 2-3 év türelmet kérünk, hogy befejezhessük az elindított fejlesztési programokat, amelyek jótékony hatásait együtt élvezhessük. Minden tekintetben fejlett, a polgárairól gondoskodó városban élhessünk békességben és barátságban.

– Úgy legyen, köszönöm szépen a beszélgetést!

– Én köszönöm a lehetőséget!