Koszorúzással és előadásokkal emlékeztek a világhírű fizikusra

Báró Eötvös Loránd (Buda, 1848. július 27. – Budapest, 1919. április 8.) kiemelkedő tudósa és közéleti személyisége volt Magyarországnak. Miniszterként és a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként jelentős fejlesztéseknek volt az irányítója. Kiváló sportember: hegymászó és lovas is volt. Eötvös Loránd 71 éves korában hunyt el. 

Születésének 175. évfordulója alkalmából a Csiky Gergely Főgimnázium is csatlakozott a Magyar Tudományos Akadémia meghirdette Báró Eötvös Loránd-emlékév elnevezésű budapesti központi ünnepségekhez, és ez alkalomból szeptember 20-án délelőtt megkoszorúzták az iskola bejárati lépcsőházának falán található Eötvös Loránd-emléktáblát.

Koszorút helyezett el: Ormos Pál, az MTA tagja, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont professzor emeritusa, Gergely Árpád László, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a Wigner Intézet tudományos tanácsadója, Zimányi László, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád-Csanád megyei csoportjának elnöke, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetének igazgatója, Krizbai István, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, Arad város nevében Tóth Csaba prefektus, az Arad Megyei Tanfelügyelőség nevében Barbócz Izabella főtanfelügyelő-helyettes és Tóthpál Renáta kisebbségi tanfelügyelő, az Alma Mater Alapítvány és a Csiky Gergely Főgimnázium nevében Kranowszky Nagy Andrea elnök és Spier Tünde igazgató.

„1906-ban, amikor az Eötvös-ingát felállították Világos környékén, akkor az iskolánk épülete még nem létezett. 2010-ben egy magyarországi testvériskolával közösen állították ide ezt az emléktáblát, figyelembe véve, hogy Eötvös Loránd eredménye olyan szinten kapcsolódik az oktatáshoz, hogy a Csikys diákok nagy része ismeri, tud róla, de talán a legfontosabb, hogy az Eötvös-ingát itt a közelben állították fel – ez hatalmas eredmény” – beszélt Spier Tünde az iskola és Eötvös Loránd „kapcsolatáról”.

Az inga Világoson való felállításának tudománytörténeti jelentősége óriási, hiszen Eötvös Loránd tulajdonképpen ezekkel a mérésekkel érte el, hogy nemzetközileg is elfogadott lett.

„Eötvös Loránd munkásságának ékköve az Eötvös-inga. Ez a berendezés már megvolt a 19–20. század határán, de a közvélemény nem igazán hitt neki. 1906-ban a Nemzetközi Földmérési Intézet konferenciát rendezett Budapesten, és ezzel egy időben egy mellék konferenciája volt Aradon, Világoson, ahol Eötvös bemutatta berendezését. Egy komoly, tudományos, szakértőgárda előtt demonstrálta, hogy ez az inga igenis működik, ilyen precízen. Ezzel teljes mértékben meggyőzte a tudományos közvéleményt, lelkes tudós társai azonnal levelet írtak a magyar kormánynak, Andrássy Gyula akkori miniszterelnöknek, kérve, hogy kiemelkedően támogassák Eötvös Loránd munkásságát. A világhírű fizikus nemzetközi tekintélyének egy nagyon fontos lépcsője volt ez az esemény, ezt örökíti meg a Csiky Gergely Főgimnáziumban felállított emléktábla” – tette hozzá Ormos Pál.

A koszorúzás után egész napot felölelő előadások sorozata következett a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében.

Délelőtt Ormos Pál Eötvös Loránd életét és munkásságát ismertette a Csikys diákokkal, majd Gergely Árpád László tartott érdekes előadást a gravitációs hullámokról. 

Az előadások előtt a jelenlévők a diákokkal együtt videófelvételről megtekintették Freund Tamás, az MTA elnökének az Eötvös-emlékév alkalmából Budapesten elhangzott köszöntőjét.

A délelőtti előadásokat 17 órakor a felnőtt érdeklődők nézhették, hallgathatták meg az iskola dísztermében.