Közös örökség, közös élettér, közös jövő

Magyarok és románok, anyaországiak és helybéliek együtt vágták el ünnepélyesen szerdán a hosszú évek után felújított múzeum melléképületének avatószalagát. Az ünnepi felszólalások is két nyelven szóltak, végül is közös a múltunk és örökségünk.

Noha nem így tervezték. A Vas megyei küldöttség látogatása véletlenszerűen egybeesett a felújított múzeum-melléképület átadásával. A Hunyad megyei tanács vezetősége, pedig meghívta a magyarországi vendégeket is az ünnepségre.

14 év után végre teljesen kész a múzeum

A szalagot négyen vágták el: Mircea Moloţ, a Hunyad megyei- és Kovács Ferenc, a Vas megyei tanács elnöke, Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa, valamint Liliana Ţolaş, a múzeum ideiglenes menedzsere. A tegnapi esemény 14 éves felújítás végét jelenti, közel másfél évtized után mindkét épület készen van, méghozzá régi pompájában. Déva legrégebbi épületénél, Bethlen Gábor tizenhetedik századi rezidenciájánál, a Magna Curiánál, vagyis a múzeum főépületénél az 1997 kezdődött teljes felújítás 2006-ban ért véget. Akkor kezdődött viszont a századfordulón épült melléképület, a korábbi természeti részleg felújítása. Emiatt az utóbbi 5 évben a múzeum történelmi főrészlege és a természettudományi alosztály a Magna Curia épületébe zsúfolódott össze, olyannyira, hogy kiállításokra alig maradt 3 terem.

14 év után immár mindkét épület használható, csakhogy más felállásban, mint korábban. Az irodák és az adminisztratív részleg a melléképületbe költözik, a Magna Curiát, pedig kiállításokra használják. A földszinten található a gyermekek számára oly érdekes természettudományi részleg, kitömött állatokkal, az emeleten pedig a történelmi részleg, ismertette a terveket Liliana Ţolaş. A most felavatott melléképület 3 millió lejbe került, a munkálatokat egy temesvári szakcég végezte.

„A történelem felkarolása és méltó kezelése azonban nem ér végett itt”, hangsúlyozta Dézsi Attila prefektus. Szombaton, az első alkalommal megrendezendő magyar szórvány napja alkalmával Barcsay Ákos egykori főispán emlékművét avatják fel a vármegyeháza előtt, ami Hunyad megye első köztéri magyar emlékműve hosszú évtizedek óta!

„Történelmünk közös, életterünk közös, kulturális-természeti örökségünket méltóan kell megőrizni. A múzeum felkarolása – az 5 évvel ezelőtt gyönyörűen felújított Magna Curia és a most felavatott melléképület – erre utal, ezért elismerés jár Hunyad megyei kollégáinknak”, hangsúlyozta Kovács Ferenc, a Vas megyei tanács elnöke. Remélhetőleg ez így marad a jövőben is, noha a magyar–román kapcsolat hangsúlyozását nem biztos, hogy mindenki nagyra értékelte, hiszen a dévai múzeum hivatalos elnevezése: Dák és Római Civilizáció Múzeuma.

A mai darabkával együtt 3 köbméternyi avatószalagot vágtak el 2004 óta, mondta Mircea Moloţ, a megyei tanács elnöke. Valamennyi szalagvágás jelentős beruházást jelent, amivel Hunyad megye fejlődik. Néhány évvel ezelőtt Hunyad még egyoldalúan nehézipari megye volt, mára viszont az idegenforgalom is jelentős ágazat, a túrizmus központja pedig a megye kulturális-történelmi örökségét ápoló múzeum és annak kiváló szakembergárdája. Akik a Déva–Szászváros 33 kilométeres autópálya-szakaszról tavasz óta annyi értékes ókori anyagot gyűjtöttek össze, hogy szinte megduplázódott a múzeum leletanyaga!

Habár az időzítés miatt a kétnapos gyorslátogatóba érkezett szombathelyi vendégek nem lehetnek itt a szombati magyar vonatkozású nagy ünnepségen, tiszteletükre finom gulyás is szerepelt az avató utáni állófogadás eleve magyar–román menüjében, amely nagy sikert aratott.

Szállítás, informatizáció és Duna-stratégia

Hunyad és Vas 1998 óta testvérmegyék, 13 év alatt az együttműködés sok területre kiterjedt. A jövőben az úthálózat-fejlesztés összehangolása a Szombathelyen látott korszerű számítógépes telekkönyvi nyilvántartás átvétele, valamint a Duna-stratégiában való együttműködés a további kiemelt közös lépések, mondta Mircea Moloţ, a múzeumavatás előtti közös eszmecserén.

Előbbi lényegében közös lobbizás, hogy a Hunyad és Vas megyén áthaladó utakat európai szinten is felkarolják, ahogy sikerült svéd, balti, lengyel, cseh, magyar és horvát helyi hatóságok közös fellépéseként európai fővonallá emelni a Balti–Adria utat, magyarázta Majthényi László, a Vas megyei közgyűlés alelnöke. Erre jó alap, hogy hosszú évtizedek helyben toporgás után, az utóbbi két évben végre Romániában is beindult az autópálya-építés, mondta a helyi újságírók óriási meglepetésére a jelenlegi hatalmat amúgy állandóan kritizáló Moloţ.

Noha a Duna egyiken sem halad át, Hunyad és Vas megye egyaránt a nagy folyó gyűjtőmedencéjéhez tartozik, a Duna mellékvizeinek (Maros, Zsil, ill. Rába), a környezet felkarolására EU-s alapokra számíthatnak közös pályázatok révén. Ami a környezetvédelem elsődleges célja mellett az idegenforgalom fellendítését is hozhatja, hangsúlyozta Kovács Ferenc. Akárcsak az évek óta zajló kölcsönös táborozások, melyek révén hunyadi gyermekek a Vas megyei gyógyvizeket élvezik, a nyugat-dunántúliak, pedig a Sztrázsán síelnek. Közös programok, közös emberi kapcsolatok kialakítása révén a Duna-stratégia is közelebb hozza egymáshoz Hunyad és Vas lakóit, hosszú távon pedig a magyar és román népet. „13 év alatt jó keretet építettek a testvérmegyei együttműködés számára, most minél több tartalommal kell kitölteni”, mondta Vas megye tanácselnöke.