Közpénz és pártpolitikai megfontolások

Elkezdődött a munka a 2015-ös megyei költségvetés elkészítésére, de egyelőre semmi konkrétumról sem lehet szó, amíg nem tudják meg pontosan, hogy a kormány mekkora összeget utal át (a jövedelemadókból, illetve az áfából begyűlt pénzekből) a megyének, ismertette a helyzetet sajtóértekezleten Dorin Gligor, a megyei tanács alelnöke, ideiglenes vezetője.

Egyvalami azonban biztos, a pártpolitikai szempontok fokozottan érvényesülnek idén, jegyezte meg a PNL-s politikus, a PDL egykori megyei elnöke. Az idei költségvetési törvény szerint minden önkormányzat számíthat állami pótlásra egy bizonyos szintig, az ezen feletti összegeket viszont nem a választott megyei tanács osztja el, hanem a kormány által pártpolitikai alapon kinevezett megyei pénzügyi igazgatóság vezetője.

Konkrétan minden község költségvetése legalább 1,5 millió lej, minden város 6 millió, minden municípium legalább 20 millió és minden megyeszékhely legalább 50 millió lej lesz, lakosságtól függetlenül. Amit az önkormányzatok saját forrásokból nem tudnak kitermelni, azt a kormány pótolja az állami költségvetésből. Például, ha egy város csak 2 milliót képes előteremteni, akkor a kormány 4 millióval pótolja, ha 5 milliót teremt elő saját forrásokból, akkor csak 1 millióval pótolják, viszont ha önerőből képes kitermelni mind a hatmilliót (vagy annál többet), akkor az államkasszától semmit sem kap.

Az új rendszert mintha az inkompetenciájukról elhíresült lupényi és brádi PSD-s polgármesterekre szabták volna, jegyezték meg újságírók. Miért igyekezne például egy polgármester, hogy minél több beruházót (s ezáltal minél több adóbevételt) csábítson településére, miért igyekezne hatékonyabb adóbehajtásra, amikor ölbe tett kezekkel a kormánytól úgy is kap egy bizonyos összeget, ugyanannyit, mit egy küzdő polgármester? Vajdahunyad és Déva például évek óta önerőből kitermeli a maga 20, illetve 50 millióját, az új szabály nyomán viszont nyugodtan lazára engedheti a gyeplőt, a kormány úgy is kipótolja a hiányzó részt.

Dorin Gligor szerint a rendszer felépítésének filozófiája torz, az önkormányzati költségvetések a települések fejlesztését kellene, hogy célozzák, nem működhetnek szociális segélyként az adminisztratív inkompetencia leplezésére. Ráadásul Bukarestben egyszer és mindenkorra le kellene mondani a közpénzek pártpolitikai elosztásáról, a minimális szint fölötti összegeket ugyanis nem a megye vezetősége osztja el, mint korábban, hanem a megyei pénzügyi igazgatóság vezetője.

Politikai fejlemények

Tiberiu Balint alaposan felbolygatta a politikai játszmát a megyében, miután visszavonta decemberi lemondását a megyei tanács alelnöki tisztségéből. Akkor a Moloţ-dossziéban ellene is indított korrupciós eljárásban elrendelt házi őrizet miatt mondott le, míg főnöké a prefektus függesztette fel tisztségéből, szintén a házi őrizet elrendelése nyomán. Gligor vette át ideiglenesen a tanács vezetését, mint egyetlen tisztségben maradt alelnök. Csakhogy a megyét évek óta uraló volt PNL nem nyelte le egykönnyen, hogy a megyei trófea a PDL ölébe hullott, s kemény belső harcok törtek ki, a PNL-n belül is, illetve a két társpárt között is. Moloţ ugyanis bizalmasát, Vetuţa Stănescu tanácsost akarta a Balint távozásával megüresedett alelnöki székbe ültetni, majd a vaskézzel uralt tanács döntése révén neki juttatni a vezetői hatalmat, faképénél hagyva Gligort.

Mivel Balint visszavonta lemondását, kikapcsolta a játékból Moloţ kedvencét, alelnöki tisztségét azonban nem tudja betölteni, mivel őt is felfüggesztették a házi őrizet idejére. Ami azt jelenti, hogy Gligor marad a megye főnöke, legalábbis amíg Moloţ vagy Balint vissza nem tér. Előbbi esélye jóval kisebb, hiszen hamarosan összeférhetetlenségi perében döntés születik, mely révén véglegesen elveszítheti megyevezetői tisztségét. Balint viszont 30 nap után visszatérhet.