Több napon át tartó képzéssorozat zajlott október 3-a és 6-a között Menyházán, amely során az Arad Megye területén működő közigazgatási egységek alkalmazottait/polgármestereit tájékoztatták az aktuális törvények módosulásáról és arról, hogy mit feltételeznek a változások a közigazgatási egységekre nézve, valamint a megyében észlelt problémákra is felhívták a jelenlévők figyelmét, arra ösztönözve az önkormányzatokat, hogy igyekezzenek megoldani azokat.
A képzés első napja kedd délután a jelenlét ellenőrzésével indult, majd Arad megye alprefektusa, Sulincean Marius köszöntötte az egybegyűlteket, megnyitva az önkormányzati találkozót. A tényleges képzés és megbeszélés másnap zajlott, amikorra a megye valamennyi közigazgatási egységéből megérkeztek az intézmények képviselői. Őket Arad megye prefektusa, Tóth Csaba köszöntötte, s a jelen lévő hatósági személyek segítségével felhívta a figyelmet több olyan nehézségre, amelyekkel megyei szinten küzdenek a közigazgatási egységek.
„Vannak olyan problémák, amelyekről a kollégáim fognak beszélni, az egyik ilyen a parlagfű. Idén jó termésünk volt parlagfűből is. Megvallom sok panasz érkezett emiatt, de mindet sikerült békés módon megoldani. Beszéltünk az önkormányzatokkal, a telektulajdonosokkal, és felkerestük őket azokkal, akiknek volt eszközük levágni a gyomot, ha másként nem lehetett megoldani. Mindazonáltal meg kell próbálniuk jobban tudatosítani, főként vidéken, ahol nagyobb rálátásuk van arra, ami történik a falvakban, hogy mennyire fontos ezt az allergén növényt irtani a kertekben, az üres telkeken és a közterületeken. Magam sem hittem eddig, mennyit számít, de vannak emberek, akik tényleg szenvednek miatta, és miután levágtuk a parlagfüvet az illető teljesen kicserélődött, mert végre megszabadulhatott az allergiás tünetektől. A törvények megváltoztak, lehetőség van arra is, hogy belépjünk a magánterületekre, és levágjuk a parlagfüvet, lehetőség van az ezzel járó költségek behajtására is valamilyen módon, de a lényeg az volna, hogy az emberek maguktól gondoskodjanak erről, és jövőre ezért kell ezt méginkább kihangsúlyozni. Nem bírságokkal szeretnénk elérni a parlagfű irtását, mert az emberek segítése a célunk.
Marcel Roșu beszélt két olyan dologról, amit már talán unnak is: az egyik a kutyák, a másik a sertések témaköre. Ismerik a törvényeket, amelyek kimondják, hogy a kóbor kutyák lényegében a polgármesterek hatáskörébe tartoznak, tehát valamennyien felelnek, ha gondot okoznak, megtámadnak valakit. Nem hiszem, hogy szeretnének bírságot fizetni, és tudom, hogy nem egyik napról a másikra fognak eltűnni a kóbor kutyák az utcákról, de mint azt régebben a megyei tanácsnál tartott gyűlés során is kértem, tegyék meg azokat a szükséges adminisztrációs lépéseket, amelyek a kóbor kutyák számának csökkentéséhez vezethetnek. Vegyék őket nyilvántartásba, sterilizálják őket, nem felejtjük el a menhelyek szükségességét sem, de ez nem valósul meg egyik napról a másikra. Sajnos, ahogy Roșu is mondja, a gazdátlan kutya a polgármester kutyája.
A másik dolog, amiben a segítségüket kérem az a sertéspestis, amit ha nem kezelünk megfelelően, együtt fogunk szenvedni miatta. Láttam videókat és képeket arról, mit jelent manapság az afrikai sertéspestis Boszniában, Szerbiában, általánosságban a balkánok déli részén, ahol rengeteg fertőzött gazdaság van. Nálunk 4-5 esetet tartanak nyilván, s ez még jó arány. Ezek egyike sem cégeknél ütötte fel a fejét, ami nagyon fontos, de az önök segítségére is szükségünk van, hogy abban az esetben, ha valahol az önök területén kitör a pestis, az emberek megértsék, mit jelent ez, és tartsák be a szükséges óvintézkedéseket, s így több esélyük legyen elkerülni a betegség bevitelét gazdaságaikba.
Tavaly egy felmérést készítettünk arról hány oktatási intézményben nincs semmilyen biztonsági rendszer, vagy biztonsági őr. Ebben az esetben szintén önök felelnek mindenért, de honnan erre annyi pénz? A biztonsági őrök alkalmazása egy vagon pénzbe kerül. Amire tavaly kértem önöket, és a legtöbben teljesítették is, hisz tavaly száz valahány tanintézményben nem volt semmilyen biztonsági rendszer, vagy biztonsági őr, a létezők számra mostanra több mint a felére csökkent, szóval én azt javaslom, hogy az önök és a diákok biztonsága érdekében, arra az esetre, ha egy antiszociális eset történne, tegyenek egy minimális erőfeszítést és szereljenek fel biztonsági kamerákat. Nem kerül egy vagyonba, reméljük a következő időszakban szert tudnak tenni a szükséges támogatásokra, hogy kivitelezzék, de bízzanak meg egy céget a tervek elkészítésével és azzal, hogy felszereljék a kamerákat. Kérem, vegyék komolyan, és nem azért, mert jön a rendőrség és megbírságol. A másik dolog, szintén az iskolákkal kapcsolatos. Itt lesz a kollégánk a kábítószer ellenes osztályról, aki el fogja mondani, hogy szeretnénk bevezetni minden iskolában egy kábítószer ellenes információs tevékenységet. A kollégánk egyedül van. Ő egymagában képviseli a kábítószer ellenes osztályt egész Arad megyében. Mire eljut egyes helyekre, a gyerekek férjhez mennek, megnősülnek, rég elfelejtették az iskolát. A municípium területén már elkezdtünk egy mozgalmat, amit szeretnénk kibővíteni, bevontuk az egyetemeket, a kollégáinkat, az ügynökséget, hogy tartsanak képzéseket elsősorban a tanároknak és az osztályfőnököknek. Ezt egyelőre Aradon fogjuk beindítani. Bevonunk végzősöket és kisebb gyermekeket, egy kis hadsereget próbálunk alkotni belőlük, hogy őket küldhessük kábítószer ellenes előadásokat tartani az iskolákban. Ez az ötlet a rendőrségtől származik, és magam is jónak tartom, mert ha sikerül átadnunk az információt egy olyan formában, ami a gyerekek számára is befogadható és érdekes, talán nagyobb sikerrel járunk. Ebben az önök segítségét és a helyi rendőrség segítségét is kérjük: támogassák azokat, akik végül eljutnak önökhöz” – mondta Tóth Csaba, majd felkérte Roșu Marcelt, az Élelmiszer és Állategészségügyi Igazgatóság vezetőjét, hogy fejtse ki bővebben az afrikai sertéspestis megelőzésének és az állati tetemek kezelésének szabályait és menetét. Ezt követően az Arad Megyei Rendőrség részéről Turnagiu Ioan-Florin és Drăgan Alin beszélt a kóbor kutyákat és az azok terjesztette veszettségről, amely nemcsak Arad megyét, hanem a szomszédos országok területeit is érinti.
Őt az egyszemélyes Arad megyei kábítószer ellenes főigazgatóság, Bîșcă Florin-Dacian követte, aki érdekes megfigyeléseivel színezve beszélt arról, hogy már a legfiatalabbak, akikről nem is gondolná az ember, tisztában vannak azzal, milyen kábítószerekkel találkozhatnak, miközben az olyan addiktív szerek, mint a dohánytermékek, vagy az alkohol olyannyira hétköznapivá váltak a fiatalság számára, hogy annak hatásairól teljesen elfelejtkeznek. Ehhez részben az is hozzájárul, hogy a gyerekek a reklámokban is gyakran találkozhatnak alkoholos italokat népszerűsítő tartalmakkal, így az már egyre kevésbé tűnik addiktív szernek. A téma kisebb vitát is gerjesztett, amit Bîșca megfigyeléseinek beszámolójával sikerült lehűtenie, alátámasztva, hogy az addiktív szerek veszélyei valósak, és már nem arról van szó, hogy a gyerekek vagánykodásból próbálnak ki sokszor veszélyes szereket, megfigyelései szerint tízből egy gyerek kipróbál valamilyen kábítószert, ha lehetősége nyílik rá.
Az Arad Megyei Személy Nyilvántartói Igazgatóság részéről Cristina Vlad Oprean olyan esetekkel ismertette meg a jelenlévőket, amelyekkel tevékenysége során sokszor találkozik, konkrétan, hogy napjainkban is vannak olyanok, akik nem hogy személyi igazolvánnyal, de még születési bizonyítvánnyal sem rendelkeznek, így papíron nem is léteznek, s a hatóságok csak akkor szereznek róluk tudomást, ha történik velük valami, például megbetegszenek. Ezen személyek bejegyzésében kérte a helyi hatóságok segítségét.
A találkozó további részében a közigazgatást érintő több olyan témakört boncolgattak, amelyek kihatnak az önkormányzatokra és a megyei intézményekre, sok felmerülő kérdés került megválaszolásra, amelyekkel az előadókat személyesen is megkereshették, s azok minden kérdésre igyekeztek válaszolni, ezzel is segítve a hatékonyabb munkavégzést.
Hozzászólások