Magyar eredmények a parlamenti választásokon

Harminc mandátum – 21 képviselői és 9 szenátori – elnyerésével ismét 30 fős lesz az RMDSZ frakciója a következő parlamentben, pontosan ugyanannyi, mint az előző ciklusban. Annak ellenére, hogy a szavazatok száma lényegesen csökkent: míg 2016-ban 440 409-en (szenátus), illetve 435 969-en (képviselőház) szavaztak a tulipánra, idén csak 348 262-en, illetve 339 030-an, ami 5,89%-os, illetve 5,74%-os eredményt jelent.

Idén a mandátumok kizárólag a tágabb értelembe vett Erdélyben jöttek össze, a 16 megyéből 10-ben sikerült bejuttatni magyar jelöltet a parlamentbe.

Megyei szinten a következő eredmények születtek:

Amint a táblázat mutatja, a mozgósítás a Maros, Hargita, Szilágy és Szatmár megyékben volt kiemelkedő, ott az RMDSZ-re leadott szavazatok aránya meghaladta a magyar lakosság arányát, míg a többi megyében általában 2-3%-kal alacsonyabb volt. Amúgy Szatmárban és a székely megyékben az RMDSZ az első helyen végzett, megelőzve minden román pártot.

Szinte egyetlen szavazat sem veszett el, még ha megyei szinten nem is sikerült mandátumot szerezni, besegítettek viszont más megyék megerősítéséhez. A támogatás kölcsönös volt: a Partium és a Székelyföld többletszavazatai hozzájárultak Arad, Krassó-Szörény és Máramaros képviselői mandátumainak a megszerzéséhez, viszont utóbbiak – és a szórvány – szavazatai révén jöttek össze a szenátori mandátumok a jelentős magyar lakosságú megyékben. Maros és Hargita megyékben két-két szenátori mandátumot szerzett a magyarság, Bihar, Szilágy, Szatmár, Kolozs és Kovászna megyékben pedig egyet-egyet. A képviselőházban Hargita 5, Kovászna 4, Maros 3 Bihar és Szatmár 2-2-t, Arad, Krassó-Szörény, Kolozs, Máramaros és Szilágy, pedig egyet-egyet szerzett.

2016-hoz képest minimális volt a különbség, csupán 3 mandátum sorsa változott. Az RMDSZ elvesztette a második szenátusi mandátumot Bihar megyében, viszont szerzett egyet a szomszédos Szilágyságban. Brassó elvesztette képviselőházi mandátumát, a szomszédos Háromszék viszont elnyerte a negyediket is. A várakozásoknak megfelelően Hargita megyében voltak a legjobbak az eredmények, ott a magyarság elhódította mind az 5 képviselői és a 2 szenátori tisztséget. A szórványbéli Temes, Hunyad, Fehér, Szeben és Beszterce-Naszód megyékben, ahol a magyarság aránya 5% körüli, vagy annál is alacsonyabb, nem sikerült a mandátumszerzés. Ami nem is olyan meglepő, mivel megyei szinten az RMDSZ csak a hetedik helyen végzett. Együttvéve azonban még így is összejött egy képviselői mandátum, a visszaosztás most a szórvány szórványának, a bánsági Krassó-Szörénynek kedvezett, miközben négy évvel ezelőtt Konstancának.

A Kárpáton túli országrészekben most nem jött össze egyetlen RMDSZ-es mandátum sem. A moldvai csángóknál sem. Bákó megyében a lakosság olyan 20%-a római katolikus és közülük – Tánczos Vilmos kolozsvári egyetemi professzor becslése szerint – olyan 40 000 lehet a magyarul – még – beszélők száma. Jelentős közösség, nagyjából ugyanakkora, mint az Arad, Brassó vagy Máramaros megyei magyarság. Ott viszont még álmodni sem lehetett mandátumról, Bákó megyében például az RMDSZ csupán a szavazatok 1%-t (szenátus), illetve 0,9%-t (képviselőház) kapta. Bákóban 1990 óta soha sem jött össze RMDSZ-es mandátum, ami arra utal, hogy politikai szempontból a moldvai csángók elvárásai mérőben eltérnek az erdélyi magyarságétól.

2024-ig a következők képviselik az erdélyi magyarságot Bukarestben:

Szenátorok: Cseke Attila (Bihar), Tánczos Barna és Antal István (Hargita), Novák Csaba Zoltán és Császár Károly (Maros), László Attila (Kolozs), Fejér László László-Ödön (Kovászna), Turos Lóránd (Szatmár) és Kovács Irén (Szilágy).

Képviselők: Faragó Péter (Arad), Szabó Ödön és Biró Rozália (Bihar), Kelemen Hunor, Hajdu Gábor, Bende Sándor, Ladány László Zsolt és Zakariás Zoltán (Hargita), Kelemen Attila (Krassó-Szörény) Csoma Botond (Kolozs), Miklós Zoltán, Könczei Csaba, Benedek Zakariás és Gál Károly (Kovászna), Apjok Norbert (Máramaros), Kolcsár-Anquetil Károly, Csép Éva Andrea és Kulcsár-Terza József (Maros), Seres Dénes (Szilágy), Magyar Lóránd Bálint és Nagy Szabolcs (Szatmár).