Magyar–lengyel Achilles-sarok

A magyar–lengyel (és szlovén, de említhetjük akár a cseh, szlovák, horvát) együttműködés jól vizsgázik egyelőre: sok helyről támadják, de állja a sarat. A közvetlen támadások mellett azonban számítani kell a lopakodó bomlasztás lehetőségére is – amerikai demokrata párti érdekek szerint.

A magyar és lengyel nemzet érdekei nagyon sok ponton találkoznak, s ami még nagyon fontos, hogy évezredes barátság is összefűzi a két népet. Nem elhanyagolható ennek a jelentősége, mert a kölcsönös szimpátia a hétköznapi emberekben is benne van, ami erős alapot ad az együttműködésre az elitek részéről is.

Egy kérdésben ütközik ki markánsan ellentétes álláspont Budapest és Varsó között: Ukrajna szerepe és megítélése eltérő a két országban. Ez a sokkal többre hivatott, azonban már születésekor saját korrupciójába fulladt kelet-európai ország 30 éve csak vergődik a nagyhatalmak között. Ennek a helyzetnek elsőszámú felelőse saját maga, viszont elszenvedői a hétköznapi emberek; az elmúlt években elsősorban a kárpátaljai magyarság, de általában igaz ez Kárpátaljára.

Míg Lengyelország egyfajta gazdasági hátországot lát Ukrajnában, addig mi, magyarok Kárpátalját. Fontos hangsúlyozni a gazdasági szót. 2004 óta Lengyelországot több millió lengyel hagyta el, és vállalt munkát elsősorban az Egyesült Királyságban. Helyükre elsősorban ukránok érkeztek, akik ma már több mint 2 millióan élnek Lengyelországban a hivatalos statisztika szerint (Lengyel Nemzeti Bank alapján). Nagyon sok ukrán fiatal tanul Lengyelországban ma is. Varsó könnyített beutazást biztosít az ukrán állampolgároknak Lengyelországba. Sokat mondó tény, hogy amíg tartott a 2020-as év mezőgazdasági idénymunkája, teszt és korlátozás nélkül lehetett Ukrajnából beutazni Lengyelországba.

Nem utolsósorban meg kell említeni a lengyel külpolitika ki nem mondott, de egyértelmű álláspontját, vagyis a mindenkori lengyel vezetés számára az ukrajnai térség ütközőzóna Oroszország felől, mint már annyiszor a történelemben. A lengyel kisebbség sem olyan jól szervezett és nem is élnek olyan egységes tömbben, mint a kárpátaljai magyarság.

Ezzel szemben Budapest sokkal erőteljesebben van jelen – helyesen – Kárpátalja életében. A határ mentén húzódó Ungi-síkon, Beregi-Tiszaháton és az Ugocsai-síkon él a kárpátaljai magyarság nagy része. Saját és jól szervezett intézményhálózattal rendelkezünk, s a legutóbbi választások óta erőteljesebb a magyar érdekképviselet is. Ráadásul Budapestnek nincsen olyan erőteljes oroszellenes külpolitikája, mint Varsónak. Magyarország sokkal pragmatikusabban áll hozzá az orosz kérdéshez, így viszont az ukrán kérdésben távol kerül, sőt gyakorlatilag ellentétes a magyar és a lengyel érdek. Ezt Budapest és Varsó kölcsönösen tiszteletben tartja, amíg tudja.

Az elmúlt időszakban felerősödöttek a magyarellenes ukrán megnyilvánulások, a kijevi cinkos hallgatás, sőt aktív támogatás feltételezhetően nem véletlenül jelent meg. Joe Biden amerikai elnök fia, Hunter Biden kiterjedt ukrajnai kapcsolatokkal rendelkezik. Minden bizonnyal van információja a fent vázolt helyzetről is, vagyis hogyan lehet szétválasztani vagy legalább erodálni a magyar–lengyel szövetséget. Ez Amerika új vezetésének kapóra is jön, így várhatóan a kárpátaljai magyarok ellen elkövetett, tettlegességig fajuló, titkosszolgálatokat is megmozgató megfélemlítési akciók nem fognak véget érni. Íme néhány „bátor” ukrán lépés:

• 2018. február 27.: Ismeretlenek felgyújtották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházát.
• 2020. április 25.: Az ukrán parlament elfogadta a nyelvtörvényt, amely szerint a kisebbség nyelvét csak a magánéletben és a hitéletben lehetséges használni. Minden más területen az ukrán a kötelező, és ezt „nyelvellenőrök” fogják ellenőrizni.
• 2020. március 14.: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta az ukrán oktatási törvényt, amely szerint az 5. osztálytól már csak ukrán nyelven lehetséges tanulni.
• 2020. augusztus: „Magyar kutyák” megszólítással érkezett névtelen levél többek között a beregszászi magyar színháznak, a magyar pedagógusszövetségnek, szerkesztőségeknek és egyházaknak.
• 2020. november 30.: Az Ukrán Biztonsági Szolgálat házkutatást tartott Brenzovics Lászlónál, a KMKSZ-elnökénél, valamint többek között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán és az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány házában is. A házkutatási engedélyt Zaporizzsja megyében található Zsovtnevi kerületi bíróság adta ki, ami Beregszásztól több mint 1200 km-re található. Ez ráadásul jogszabály ellenes, mert csak kárpátaljai bíróságnak van ilyen kérdésben joga eljárni.
• 2020. december 4.: „Mindannyiótokat megmérgezünk, akár a patkányokat” hangvételű újabb üzenet a magyar politikai és kulturális vezetőségnek és most először Magyarország beregszászi és ungvári konzulátusának is.

Ezek ellen Magyarország határozottan felszólalt, bár eredménye egyelőre nincsen a tiltakozásnak.

Azonban az Egyesült Államok szeretné közelebb tudni a NATO katonai szövetségéhez Ukrajnát, ezért nem szólal fel az alapvető emberi és közösségi jogokat sértő ukrán rendelkezések ellen. Ezt Lengyelország sem teszi meg, mivel Varsó számára fontosabb az ukrán ütköző állam léte, mint az emberi jogok. Így viszont elérhető a magyar–lengyel együttműködés bomlasztása, amire utaló jelek jól láthatóan a 2020. novemberi–decemberi hónapokban felerősödtek.

Miklós Gábor,

a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója