Érdekes megjegyzést tett Komlósi Róbert alpolgármester vasárnap délelőtt a tavaly éppen a falunapok alkalmával felavatott sportbázison a dzsúdóbemutató előtt: a Nagyzerindi Sportklub keretében szeptemberben egy éve megalakult dzsúdó szakosztály sikerei láttán többen megjegyezték, hogy elkezdték keresni, merre is van a térképen Nagyzerind.
Ezzel arra kívánt célozni, hogy egy sokak számára látszólag érdektelen kezdeményezés mennyire értékessé válhat, és nemcsak sportviszonylatban, hanem talán gazdaságilag is.
De kezdjük a legelején!
A Nyugati Jelenben többször is megjelent az idei, immár kilencedik alkalommal megrendezett Nagyzerindi és Feketegyarmati Falunapok programja. Aki valamelyest is figyelemmel követi a hasonló rendezvények menetrendjét, az nagyon sok hasonlóságot fedezhet fel, ugyanakkor azt is, hogy a szervezők igyekeznek minden alkalommal valami újdonságot, valami közönséget vonzó eseményt betervezni. Hogy ez mennyire sikerül, az nagyon sokszor az időjáráson, no meg főként a fogadókészségen is múlik. A mostani beszámoló éppen ezért a teljesség igénye nélkül főként a hangulatot kívánja valamelyest visszaadni, azt, ahogyan a helyi közösség és az idelátogatók fogadták a szervezők erőfeszítéseit. Mindenesetre az időjáráson nem múlott semmi!
Ami a mostani falunapokat illeti, nyilván nem maradhatott el a fogathajtó és a bográcsfőző verseny, amelyeket immár hagyományosan idén is a feketegyarmati futballpályán, illetve mellette rendeztek. Az akadály- és a vadászhajtáson 16 fogat vett részt, a helybeli Gál Ferenccel az élen – aki családjával együtt a szervezésben is hathatósan részt vett – Aradról, Árpádról, Bihardiószegről, Nagyszalontáról, Nagyváradról, valamint Elekről, Sarkadról és Szarvasról érkezett fogathajtók mérték össze tudásukat. Végül akadályhajtásban a bihardiószegi Bede István Mihály, míg vadászhajtásban a nagyváradi ifj. Dorsoczki Imre végzett az első helyen, az első hat helyezett díjait – okleveleket és kokárdákat – Simándi Sándor nagyzerindi polgármester, Komlósi Róbert alpolgármester, Barna Jánosné békéssámsoni polgármester, Aurel Bondor apáti polgármester, Ioan Oniţa apáti alpolgármester, valamit Iosif Matula EP-képviselő nyújtották át. A helyezetlenek különdíjat kaptak.
Közben főttek a bográcsokban a pörköltek: összesen öt csapat jött össze idén, mindannyian saját nyersanyagból készítették a finomságokat, a községháza a tűzhöz szükséges fát biztosította. A zerindi GyúróEMjó csapat őzpörkölttel, a gyarmati Prentel Mihály és Gergő öregtarhonyával körített, sertéskörömből és -combból készített pörkölttel, Prentel Bálint Tollasok nevű csapata burgonyával körített birkapörkölttel, a gyarmati Jövök, megyek, hozom, viszem elnevezésű csapat sertéspörkölttel, a zerindi Gyepesek csapata natúrburgonyás sertéspörkölttel nevezett be. Versenyen kívül Mészár Barna és Gál Barna egy-egy birka húsát készítette el a fogatosoknak, amit stílszerűen a Barnák főztjének tituláltak. (Mindezt aztán vasárnap megismételték a sportbázis mellett a kispályás focitorna résztvevői számára.)
A bográcsfőző versenyt végül a Jövök, megyek, hozom, viszem csapata nyerte meg a Gyepesek és a Prentel Mihály és Gergő duó előtt, díjaik egy hűtőtáska, egy miccs-sütő és egy fürdőszobamérleg volt.
A közönség eközben válogathatott az ilyenkor szokásos kirakodóvásár, a lacikonyha, a mind népszerűbb Szénási Ferenc nagyzerindi mézeskalácsos, no meg az Aradi Máltai Segélyszolgálat tombolakínálata között. Idén is eljött Zalányi Csaba két pónival Ágyáról, ezúttal csatlakozott hozzá Simonyifalváról egy pónival Búza Sándor is, igazi élményt nyújtva sok kisgyereknek.
Közben lezajlott a Dénesmajor felé vezető úton a gyerekeknek szervezett görkorcsolyaverseny is: a nyolc résztvevő közül Pap Zsanett, Komlósi Róbert és Komlósi Alexandra bizonyult a legügyesebbnek, jutalmuk az oklevélen túl egy pár görkorcsolya, egy védőfelszerelés és egy sisak, illetve egy védőfelszerelés volt.
A beharangozott Hátamon a párom vetélkedő viszont érdeklődés híján elmaradt, míg az autós ügyességi versenyt a rossz talajviszonyok miatt a jelentkezők nem vállalták.
Ezután a községközpontba kerültek át az események.
Előbb a zerindi piactéren három korosztályban versenyeztek a kerékpárosok: az óvodások, a felkészítő–negyedik osztályok szlalomoztak, az V–VIII.-osok egy biztonságos körpályán igyekeztek minél gyorsabbak lenni. A győztesek, Mészár Márk, Farkas Zoltán és Komlósi Norbert– korosztályuknak megfelelő méretű – kerékpárt kaptak, de a helyezettek sem maradták üres kézzel, ők az oklevélen kívül egy-egy biciklire szerelhető vizes kulaccsal távozhattak.
A rendezvény helyszíne ezt követően átkerült a Tabajdi Károly Általános Iskola udvarára, illetve az ott felszerelt színpadra. Előbb modern táncok elnevezéssel következtek különböző produkciók: hip-hop szám a zerindi iskolások előadásában Dávid Alíz betanításában, a zerindi Pro Romale együttes szambája, a sarmasági Jaguár csoport mazsorett tánca, az elemisták modern tánca Pusztai Matild tanító betanításában, a zerindi I–II. osztályosok szalagos tánca Kasza Rozália tanító betanításában, a zerindi fiatal asszonyok (Vidéki kislányok) cowboy tánca, három ügyes zerindi tanuló – Bălaj Rozalinda, Bălaj Erike és Romuna Friderika – produkciója, majd a színpad előtt ismét a sarmasági Jaguárok és a zerindi Pro Romale zárták ezt a műsorszámot, ami tulajdonképpen egy össztánccal ért véget.
Mi tagadás, amikor a bihardiószegi Kun Zsolt humorista stand up comedy-jére sor került, arra már elég kevesen voltak kíváncsiak, az igazsághoz tartozik, hogy ennek a műfajnak nem igen felel meg a szabad tér – vallotta be őszintén előadása végén Kun Zsolt.
Sokkal nagyobb sikere volt a teljes egészében play back Pacsirták-koncertnek, amelyen a két testvér – Rai Szilvia és Zsuzsanna – rockosított népszerű operettslágerekkel, közvetlen stílusukkal belopták magukat a közönség szívébe. Nem úgy, mint az őket követő budapesti Reckless Roses együttes, amely másfél órás „hangosítás” közben és után alpári viselkedéssel kivívta a közönség általános ellenszenvét, amit aztán a Guns N’ Roses számaira épített koncertje sem tudott igazán feledtetni.
Ezt megelőzően szép tűzijátékban gyönyörködhetett a közönség, majd hajnali négy óráig szórakozhatott diszkózenére.
Nem sokat pihenhettek azonban a helybeliek és a más helyről érkezők, ugyanis vasárnap kora délelőtt a sportbázison már kezdődött is az iskolások dzsúdóbemutatója, amely előtt hangzott el Komlósi Róbert alpolgármesternek a bevezetőben említett megjegyzése. Mindezt egy olyan összefoglaló keretében tette, amelyben röviden ismertette a dzsúdó történetét és annak mintegy egyéves zerindi hagyományát Téglás Róbert testnevelő tanár kezdeményezésének köszönhetően, amellyel három hónapja már az országos szövetség tagjai is lehetnek. A bemutató előtt a tanár úr egy szép kivitelezésű emlékplakettet kapott Jigoro Kano, a dzsúdó megteremtőjének képmásával, majd tanítványai kápráztatták el a jelenlévőket. Levonulva egy-egy szelet tortát kaptak abból a nagyméretű, mintegy 20 kilós „alkotásból”, amelyet Mészár Krisztina készített el, többek között 100 tojásból, nyolc kiló cukorból, négy kiló lisztből és egyéb hozzávalóból. Ami megmarad, azt szeletenként 5 lejért adták el a kis dzsúdósokat anyagi támogatására.
Ezután kezdődött a kispályás futballtorna a sportbázis műfüves pályáján. Nyolc csapat jelentkezett, kettő Aradról – a topográfusok és az újságírók (köztük Berki Fláviusz kollégánk is!) –, valamint hat vegyes, nagyzerindi-feketegyarmati együttes: Öregfiúk, Poco és csapata. Brazil, Csongi és csapata, Jövök, megyek, hozom, viszem és a dzsúdósok csapata. Ez utóbbi szerezte a legnagyobb meglepetést, ugyanis iskolás koruk ellenére – bár minden mérkőzésüket elvesztették! – nagyon sok látványos gólt szereztek. A két csoportba osztott csapatok körmérkőzései után a második helyezettek a bronz-, az első helyeztettek az aranyéremért mérkőzhettek. Végül teljes helyi siker született: első a Jövök, megyek, hozom, viszem fantázianevű csapat lett (ha még emlékeznek rá: ők győztek a bográcsfőző versenyben is!), második a Brazil, harmadik az aradi topográfusok együttese.
Még javában tartott a futballcsata, amikor előbb egy Sarkadról érkezett csapat mutatott be akrobatikus kerékpár és görkorcsolya számokat a zerindi származású id. Mihály Ferenc vezetésével, majd megkezdődött a néptánccsoportok felvonulása: az iskola főbejáratától indult és a zerindi piactéren zárult – a Gyarmat Band kíséretében. A piactéren aztán egy rövid össztánc előzte meg azt a néptánc- és folklórgálát, amely a községházával szemben felállított színpadon következett. Helyszűkében – a fellépő együttesek elnézését kérve – ezúttal csak a nevüket soroljuk fel: zerindi citerazenekar, majláthfalvi Százszorszép, Simonyifalvi Leveles, micskei (Bihar megye) Görböc, Békéssámsoni (magyarországi testvértelepülés) Aranyeső Népdalkör, ágyai Tőzike, nagyiratosi Rozmaring.
A gálára a csúcsot a helybeli „ibolyások” – Kis Ibolya, Ibolya és Kék Ibolya – tették fel, akik egyórás műsorukkal igazolták: megérte az a szellemi és anyagi befektetés, amit ezek a csoportok kaptak Kiss Csilla Annamária és ifj. Szilágyi András koreográfus irányításával. Az „ibolyások” számai között a Viharsarki angyalok – ifj. Szilágyi András és eleki barátai, Móricz Bence és Szabó Máté kápráztatták el a szép számú közönséget.
Bár előzőleg meg tudhatták az előző esti Reckless Roses-os csődöt, a vasárnap esti utcabál zenei hátterét a helyi Gyarmat Bandre bízták, amely a Sándor Lajos és Prentel Mihály összeállításban minden igényt kielégítve szórakoztatták a hajnali fél háromig ráncoló közönséget.
Simándi Sándor polgármester több helyszínen is köszönetet mondott azért az összefogásért, amelyet helyi vállalkozók, civilszervezetek, magánszemélyek, a nyugdíjasok klubja és hangsúlyozottan az iskola munkaközössége Szilágyi Ildikó igazgatóval az élen megtett az idei falunapok sikeréért. A következő, a tizedik, jubileumi rendezvényre már most elkezdték a készülődést, még nem tudják mit, de sok meglepetést ígérnek.
A magunk részéről csak annyit: találják meg minél többen Nagyzerindet és Feketegyarmatot a térképen!...
Hozzászólások