Marad minden a régiben

Nem sokat változtattak a hétvégén leadott óvások a Hunyad megyei nyolcadikosok országos felmérőjének eredményén. Az 5-ös feletti átlagok aránya első javítás után megyei szinten 65,84 százalék volt, az újrajavítást követően pedig 65,81%-ra csökkent. – A legtöbb óvást, 257-et, a román nyelv és irodalom jegyek kapcsán nyújtották be. Ezek közül 99 esetben változott a végső jegy, de pozitív változás ritkán fordult elő. Számtanból 73 fellebbezés volt, amiből 15 esetben változott a jegy, anyanyelvből pedig senki sem nyújtott be óvást – közölte kedd délután a Hunyad megyei tanfelügyelőség szóvivője.

A szülők, diákok, meglehetősen elégedetlenek az idei országos felméréssel. Hunyad megyében az iskolai szülőbizottságok, illetve a diáktanácsok képviselői egyaránt csatlakoztak az országos szintű kezdeményezéshez, mely az idei román tételt jóváhagyó(k) menesztését követeli. Kérésüket azzal indokolják, hogy a filozófiai líra, melybe a tételben szereplő Minulescu-vers sorolható, nem szerepelt a tantervben. Továbbá a javítókulcs hiányosságai miatt neheztelnek. Bár Remus Pricopie tárcavezető e hét elején cáfolta a szülők, diákok által megfogalmazott vádat, tanterv-szerintinek nevezve az idei román tételt, Hunyad megyében maguk a romántanárok is elégedetlenségüket fejezték ki az idei tétel kapcsán.

– Felépítés szempontjából a tételek rendben voltak, a követelmények közepes szintűek. Ellenben az ezek kidolgozásához szolgáló alapszöveg egyáltalán nem tekinthető megfelelőnek. Elsősorban azért, mert olyan témát fejteget benne a költő, ami nagyon messze áll a mai gyermekek világától. A hagyományőrzés, az év jeles napjaihoz kapcsolódó népi szokásoknak jelentése nem tartozik a mai fiatalok érdeklődési köréhez és a tananyaghoz sem. Ezek értelmezéséhez széleskörű műveltségre és olvasottságra van szükség, ami egy mai 14-15 éves diáktól sajnos nem várható el. A második tételben szereplő követelmény szintén túllőtt a célon. Főleg a megfogalmazást illetően, hiszen azt kérte a diákoktól, hogy írják le egy találkozásukat egy kortárs íróval. A legtöbb diák életében nem találkozott íróval. Ezért zavarba estek, és teljesen más témáról írtak. Aki mégis igyekezett a témánál maradni, az a nagy klasszikusokkal, Creangăval, Eminescuval való képzeletbeli találkozást írtak le. Elenyésző volt azok száma, akiknél Ana Blandiana vagy Mircea Cărtărescu szerepelt a dolgozatban – értékelte az idei tételeket Mateş Nicolae, dévai romántanár. Elmondta továbbá: véleménye szerint a Minulescu-vers külön problémát jelentett az anyanyelvi oktatásban részesülő gyermekek számára. Hiszen a népi kultúrákban van ugyan hasonlóság, de legalább annyi különbözőség is, és ilyen értelemben nem várható a más kultúrában nevelkedett gyermektől, hogy felismerje a román népi hagyományok sajátos üzenetét – véli a romántanár.

Amúgy a Hunyad megyei magyar diákok körében a magyar vizsgán sem születtek jobb eredmények. Ennek oka elsődlegesen a felkészülés minőségében keresendő. De a javító pedagógusok szerint az idei tételek sem voltak a legmegfelelőbbek. – A nyelvtani rész úgy volt összeállítva, hogy azt egy közepes szintű diák is meg kellett volna oldja. Ellenben az irodalmi, nyelvi ismeretek felmérésnek alapjául szolgáló Rejtő Jenő-szöveg nem volt a legszerencsésebb választás. Ennek értelmezéséhez igen gazdag szókinccsel kellett rendelkeznie a diáknak, ami itt a szórványban, a szegényes nyelvi környezetben nem igazán jellemző. Úgy vélem, magyarból is lehetett volna egy hozzáférhetőbb, egyszerűbb szöveget választani – véli Farkas Éva magyar szakos tanárnő.

A sokéves gyakorlattal rendelkező pedagógusok véleménye azonban már mit sem változtat az idei vizsga eredményein. A szülők, diákok háborgása sem. A minisztériumban azonban illendő lenne végre figyelembe venni a gyakorló pedagóguskollégák véleményét is, illetve a hazai oktatás realitásait és ehhez igazítani a vizsgatételeket. Annál is inkább, mivel a mindennapjaikat valóban oktatással, neveléssel töltő pedagógusok százai dolgoznak ki és javasolnak reális alapú tételeket, amiből bőven lehetne válogatni!