Megpróbáltatások éve

Brexit, EU-s költségvetés és visszaállítási alap, kétrendbeli választás és végül az RMDSZ kormányszerepe – ha csak ezeket vesszük figyelembe, azt mondhatjuk, hogy 2020 mozgalmas év volt. Csakhogy mindezeknek csak másodlagos szerep jutott, a tavalyi év meghatározó eseménye egyértelműen a koronavírus-járvány volt, amely mindent fölülírt. A nemrég lezárult évről Winkler Gyula EP-képviselővel, a Hunyad megyei RMDSZ elnökével beszélgettünk.

– A koronavírus dominálta a tavalyi évet, mondhatni világszerte.– Eseménydús, teli év volt, mely során a koronavírus-járvány volt a meghatározó. Emlékezzünk csak vissza, a tavaly év elején a Brexit-megállapodás megkötése, vagy a török szításra kibontakozó újabb migránsválság számított prioritásnak. Aztán jött a COVID-járvány és fölülírt mindent, a gazdaság válságba került a márciusi lezárások nyomán, az oktatás áttért az internetre, a turizmus, kultúra és a sport jelentősen visszaesett, de még az emberek közötti kapcsolatok is megváltoztak. 2020 elején a távmunka aránya még 5% volt, mára viszont 30%! A koronavírus okozta változások olyan mélyek, hogy az idő távlatából visszanézve 2020 mérföldkőnek bizonyul, járvány előtti és járvány utáni korszakokat fognak említeni. Az oltáskampány elkezdése ellenére a járvány nem ért véget, még nem tudni meddig gyűrűződik tovább és mekkora további változásokkal jár.– Egy évszázaddal az előző pandémia után senki sem számított igazából, hogy ismét beköszönthet egy világjárvány.– Eleinte az EU csak kapkodott és az országos kormányok sem voltak felkészülve. Nyárra azonban megszületett a válasz, az EU-s tagállamok elfogadták a 2021–27-es költségvetést és az azt kiegészítő, 750 milliárd eurós visszaállítási alap létrehozását.– Utóbbit sokan szintén mérföldkőnek tekintik.– Nem is alaptalanul, hiszen véget vetett a 20 éves vitának, melyben a franciák közös EU-s adósságvállalást szorgalmaztak, a németek pedig ellenezték. Maratoni hosszúságú egyezkedés után a németek – és a hozzájuk hasonló spórolós országok – elfogadták a franciák és dél-európaiak érveit és megállapodás született a visszaállítási alapról. Mely révén első ízben maga az EU vesz fel hitelt a nemzetközi pénzpiacokról, nem a tagállamok külön-külön, s a törlesztést is az EU vállalja. Az Unió sokkal kedvezőbb feltételek mellett juthat hitelhez, mint például a gazdasági válság által leginkább sújtott déli országok. Indokoltnak tartom a lépést, mivel a járvány okozta gazdasági visszaesés nagyobb méretű a déli országokban, mint például Németországban vagy Hollandiában. Amennyiben most is országos megoldásokat választottak volna, az országok közötti különbségek csak növekedtek volna, s talán újabb „elveszett generációkat” eredményezett volna. A 2008-ban kezdődött gazdasági válságot országos szinten kezelték, mindenek­előtt megszorításokkal, ami nagyon megviselte a déli tagországokat, ahol az évekig elhúzódó magas munkanélküliség nyomán „elveszett nemzedékről” beszélnek. A nyáron elfogadott közös megoldás éppen ezen különbségek elmélyülésének kiküszöbölését célozza a közös teherviselés révén.– Időrendben haladva, kétrendbeli választás volt idehaza. Kezdjük a szeptemberi helyhatóságival.– Erdélyi szinten az önkormányzati választások jelentős sikereket hoztak az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára, mindenekelőtt Marosvásárhely visszahódításával 20 év után. Hunyad megyében – és általában a szórványban – viszont kiábrándító eredmény született, a magyarság képviselői kiestek a vajdahunyadi és lupényi tanácsból, Déván pedig kettőről egyre esett vissza a tanácsosok száma.– Ebben volt azért egy jó nagy adag pech is, Vajdahunyadon 17 szavazaton úszott el a bejutás, Déván pedig csak 9 szavazat hiányzott a második mandátum megszerzéséhez. – A koronavírus-járvány miatt sokan féltek elmenni szavazni, főleg az idősebb korosztályból, a Hunyad megyei szórványmagyarság korszerkezetében az időse(bbe)k aránya magasabb, mint az erdélyi magyarság egészében. A fiatalok közül sokan kiábrándultak az RMDSZ-ből és általában a politikából, ők vagy otthon maradtak, vagy más alakulatokra szavaztak. Erdély-szerte hasonló volt a tendencia, Székelyföldön és Szatmáron azonban a keménymag elég volt a pozíciók megtartására, sőt, megerősítésére, a szórványban viszont nem. Hunyad megyében nem tudtunk megfelelően kommunikálni a magyar közösséggel, nem juttattuk el kellőképpen üzenetünket. Sokat dolgoztunk, de úgy néz ki, hogy nem eleget.Ráadásul a magyarság nagy részére jellemző a PSD-ellenesség, ők zokon vették, hogy az RMDSZ túl szoros kapcsolatot alakított ki velük. Ugyanakkor bizonyos PNL-ellenes hangulat is megfigyelhető a magyarok körében, különösen a szociálisan érzékenyebb rétegeknél. Ne feledjük, hogy Hunyad Erdély vörös megyéje. Mindezek ellenére hasznosnak tartom a PNL-vel kötött megyei szövetséget, hiszen annak nyomán jutottunk vissza a megyei tanácsba 16 év után, s amit jelentős sikernek tartok. Tekintettel a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra, egyre kisebb a kilátás, hogy a Hunyad megyei magyarság önerőből bejuttassa képviselőjét a megyei tanácsba.– Decemberben a parlamenti választások újabb megpróbáltatást hoztak, s jóformán megismétlődött a szeptemberi helyzet. – Igen, az RMDSZ jól szerepelt, négy erdélyi megyében első helyezést ért el, megőrizzük a 21 képviselői és 9 szenátusi mandátumunkat. Hunyad megyében viszont még a helyhatóságinál is gyengébb eredmény született, Déva még tartotta a frontot, Vajdahunyadon és a Zsil völgyében azonban még kevesebb szavazat gyűlt össze. – Jelképesen szólva, akárcsak a megyei tanács esetében, a Hunyad megyei magyarság a parlamentbe se tudott bejutni az ajtón, az ablakon viszont igen. Visszaosztásból a dévai Kelemen Attila a szomszédos Krassó-Szörény megyében szerzett képviselői mandátumot.– Most a szomszéd megyének kedvezett a szerencse a visszaosztásnál, Kelemen Attila azonban a Hunyad megyei magyarságot is ugyanúgy képviseli, mint a krassó-szörényit, Déván és Resicán is nyit képviselői irodát. Az előző ciklusokban az RMDSZ Konstanca, Tulcea, vagy más regáti megyékben szerzett képviselői mandátumot a visszaosztásnál, onnan viszont nyilván nehezebb volt szem előtt tartani a dél-erdélyi szórványt. Hunyad és Krassó-Szörény sok mindenben hasonlít, nehézipari öröksége, szociális helyzete, a magyarság szórványjellege stb. megkönnyíti a közös képviseletet, Déva pedig aránylag közel van Resicához.– Az év végén megalakult a PNL–USR–RMDSZ kormány, melyben a magyar alakulat jelentős súllyal rendelkezik, talán ez az elmúlt 30 év legjobb eredménye. – Az RMDSZ politikai súlya valóban megerősödött, a Cseke Attila vezette regionális fejlesztési és a Tánczos Barna vezette környezetvédelmi tárcák a legfontosabbak közé tartoznak. A jobboldali kormány a fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt, komoly lehetőségekkel rendelkezik az uniós pénzalapok révén, viszont két jelentős kihívással szembesül: a járvány és a gazdasági válság. A tárgyalások még folyamatban vannak koalíciós partnereinkkel a helyi tisztségek elosztásáról. Az RMDSZ 5 prefektusi és 10 alprefektusi tisztségre számít, ezek közül az egyik Hunyad megyének jut, ezzel szándékozzuk megerősíteni azokat a közösségeket, melyek önerőből gyenge eredményeket értek el. A szórványból támogatom az RMDSZ kormányban való részvételét, a kormányzás ugyanis számunkra nem cél, hanem eszköz. Négyéves stabil kormányzásra készülünk, mely révén hozzájárulhatunk az ország fejlesztéséhez, az erdélyi magyarság haladásához és a szórvány konszolidációjához egyaránt. – Köszönöm szépen a beszélgetést!– Én is köszönöm!