Megválasztották a zilahi kongresszus küldötteit

Ahogyan azt előzetesen meghirdettük, csütörtökön délután a Jelen Ház nagytermében tartotta rendkívüli ülését az RMDSZ Arad Megyei Szervezete mellett működő Megyei Küldöttek Tanácsa.

Az egybegyűlteket a prezídiumból Hadnagy Dénes MKT-elnök köszöntötte, aki bemutatta az asztalnál vele és ifj. Zágoni Szabó András alelnökkel helyet foglaló Juga Tibort, az RMDSZ Kolozsvári Ügyvezető Elnökségének a munkatársát.

A meghirdetett napirend szerint, felkérte Faragó Péter megyei elnököt, parlamenti képviselőt politikai tájékoztatójának a megtartására.

Az elnök üdvözlő szavait követően vázolta a fórum legfontosabb feladatát, az RMDSZ-nek május 13-án, Zilahon szervezendő kongresszusára történő Arad megyei küldötteknek a megválasztását.

A bejelentett politikai tájékoztatóval kapcsolatban előrebocsátotta: az rövid lesz, hiszen a közelmúltban tartott hasonló tájékoztatót, ugyanakkor egy hónap múlva kerül sor a megyei szervezet tisztújító küldöttgyűlésére.

Az Arad megyei szervezet életében igen fontos esemény történt az elmúlt héten, amikor is az országos szervezet megvásárolta a székházat. Az adásvételi szerződés értelmében, az RMDSZ Arad megyei szervezete által eddig bérelt, a magyar civilszervezetek által is használt épületrész a múlt hét óta a mienk. Vagyis az Arad megyei magyarság ingyen használhatja, ami óriási dolog, hiszen a továbbiakban nem függnek a helyi tanács döntéseitől, sem más külső tényezőktől. Tehát az RMDSZ-székház, mint eddig is, a továbbiakban is közösségi házként működik, remények szerint, hosszú évtizedekig.

Belpolitikai szempontból nehezen indult az év, de lassan egyenesbe kerültek a dolgok, elfogadták a helyi, illetve a megyei költségvetéseket. Azok magyar szempontból jóknak ígérkeznek, biztosítani tudják majd a magyar érdekeltségű önkormányzatoknak, közösségeknek az idei fejlődését. Az RMDSZ által lebonyolított tárgyalások alapján, az eddigi hagyományos magyar közművelődési rendezvényeket, támogatás jóvoltából idén is meg lehet szervezni, ami ugyancsak fontos része az érdekvédelmi munkának.

A törvényhozásban zajló munkáról kifejtette: az egységes bérezési törvény tanulmányozása folyamatban van, azzal kapcsolatban néhány módosításnak a benyújtását tervezik. Benyújtották a parlamentben azt a törvénykezdeményezést is, miszerint március 15-ét Romániában a magyar közösség hivatalos nemzeti ünnepévé nyilvánítsák, ami az ilyenkor hagyományos magyar rendezvények hivatalos támogatását is feltételezi. Mindent megtesznek a jelzett törvénynek a parlamentben való elfogadtatásáért. Nem titok, hogy dolgoznak a 215-ös, az anyanyelv-használatot szabályozó törvénynek a módosításán abból a célból, hogy a 20%-hoz kötött szabad nyelvhasználati küszöböt 15% vagy 10%-ra csökkentsék. Ugyanmakkor egy olyan alternatív küszöb bevezetését is tervezik, ami a nagyobb városokban, ahol a magyarság 10%-ot sem ér el, de nagy számban él, ugyanazokat a jogokat élvezzék, amelyeket a nyelvhasználati százalékarány biztosít. E törvénykezdeményezéseknek a sikere lesz egyben a próbaköve annak az együttműködési megállapodásnak is, amit a kormányzó többséggel kötöttek. Ha a kezdeményezések sikerrel járnak, értelme volt a megállapodásnak. Az elmúlt napokban nagy port vert fel az a törvénymódosítás – RMDSZ kezdeményezésre, miszerint a szociális egységekben, illetve a kórházakban anyanyelven lehessen beszélni –, amit a parlament egyhangúlag elfogadott ugyan, de az életbe lépését bizonyos emberek, az ellenzéki képviselők körében tett aláírásgyűjtéssel megtámadták az Alkotmánybíróságon. Az eset megdöbbentő, egyben felháborító, hogy azok az emberek, akik megszavazták a törvénytervezetet, egy hét múlva az aláírásukat adták az Alkotmánybíróságon való megtámadásához. Érthetetlen, hogy miért zavar valakiket egy olyan jognak az életbe ültetése, ami senkit nem rövidít meg, hanem kedvezményt biztosítana a kisebbségeknek. Természetesen, joguk volt megtámadni, de a mi szempontunkból akkor is felháborító, elfogadhatatlan.

Faragó Péter a politikai tájékoztatóját abban a meggyőződésben zárta, hogy az RMDSZ tevékenysége mind a törvényhozásban, mind az önkormányzatokban hasznos lesz a magyar közösségek számára.

Kongresszusi előkészületek

A továbbiakban Juga Tibor, az RMDSZ Kolozsvári Ügyvezető Elnökségének a munkatársa a Zilahon sorra kerülő kongresszus küldötteinek a megválasztására vonatkozó tudnivalókról, illetve a kongresszus tétjéről beszélt, de érintette az ellenzéki képviselőknek a jelzett törvény alkalmazását az, Alkotmánybíróságon történt megtámadását. Fontosnak tartotta a májusban Kolozsváron megtartandó FUEN (Európai Nemzeti Kisebbségek Szövetsége) kongresszust. Örömének adott hangot, amiért egy sikeres szervezethez érkezett, amely az elmúlt önkormányzati választásokon jól szerepelt, de a parlamenti választásokon is képes volt visszaszerezni a képviselői mandátumát. Az is nagy siker, hogy az RMDSZ megvásárolta az Arad megyei székházat, bizonyítva a közmondás megalapozottságát: aki házat épít vagy vásárol, hosszú időre tervez, próbál berendezkedni. Ehhez kívánt sok sikert.

A továbbiakban a kongresszusi küldöttek megválasztása következett, melynek során hadnagy Dénes ismertette az alanyi jogon részt vevő Faragó Péter, Bognár Levente, Péró Tamás, Hadnagy Dénes, Király András, az ifjúsági szervezet részéről Pál Norbert és Csillag Adrián mellett a polgármesterek, Korondi Józsa Erika, Kovács Imre, Papp Attila, Haász Tibor és Erdős Bálint neveit. Jelölteket kért a további 9 kongresszusi helyre. Mivel kilencnél több személyt jelöltek, a Péró Tamás, Khell Levente és Kocsik Imre alkotta szavazatszámláló bizottság közreműködésével megszervezett urnás választás során kongresszusi küldött lett Bölöni György, Szabó Mihály, Fekete Károly, Erdélyi István, ifj. Zágoni Szabó András, Andó László, Gali Izabella, Almási Vince és Farkas Viktória. Küldött tartaléknak választották Orth Norbertet és Derzsi Csabát.

A különféle napirendi pontban igen sokan kértek szót, a megyei anyanyelvű oktatást, az önkormányzati és a közösségi munkát érintve. Bognár Levente RMDSZ-aradi elnök a kerületi szervezetek vezetőivel folytatott egyeztetés eredményeként bejelentette: folyó év május 6-án, szombaton, a városligeti gokart-pályán szervezik meg az idei Aradi Magyar Majálist, amelynek a programján dolgoznak. A hozzászólásokat helyszűke miatt, nem részletezhetjük.