In memoriam – Pongrácz Mária

Mély fájdalommal és megrendüléssel búcsúzunk Pongrácz P. Máriától, a kiváló írónőtől, újságírótól, szerkesztőtől, műfordítótól, a temesvári irodalmi és kulturális élet meghatározó személyiségétől.

A székelyudvarhelyi születésű Pongrácz P. Mária a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karán magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett 1964-ben, 1965-től a temesvári Szabad Szó napilap újságírója, 1984–89 között főszerkesztője. Doktori disszertációjának címe Haladó eszmék a két világháború közötti nemzetiségi sajtóban (1981). A rendszerváltás utáni években a Temesvári Új Szó napilap, az Agenda hetilap, a Nyugati Jelen napilap, az Irodalmi Jelen és az Irodalmi Jelen Könyvek (IJK) kiadó szerkesztője. Tagja volt az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL), valamint a Romániai Írószövetség temesvári fiókja vezetőségének. 2011 és 2013 között a temesvári fiók alelnöki tisztségét töltötte be.

Írói pályája 1962-ben indult a kolozsvári Dolgozó Nő című folyóiratban. Első önálló kötete, a Gozsdu Elek, Anna-levelek 1968-ban jelent meg. A Romániai Írószövetségnek 1971-ben lett tagja. Prózaköteteiben sajátos érzékenységgel, mély emberismerettel és finom empátiával ábrázolta az emberi sorsokat, a múló időt, az emlékezést és a közösség világát. Olyan művek fűződnek nevéhez, mint a Búcsú a szigetektől, a Havak küszöbén, Az elfűrészelt árnyék, a Kőfaragó patak, a Virágok alkonya, az Arckép lepkékkel, A kopasz város és a Virágasszony.

Jelentős irodalmi tanulmányok és monográfiák szerzője is volt, mint a Gozsdu Elek, Anna-levelek, A Parnasszus ölében és a Kertünk Istennel határos című kötetei. Műfordítóként hidat épített nyelvek és kultúrák között. Magyar és román kortárs alkotók műveit közvetítette egymás felé, többek között Mihai Avramescu, Anghel Dumbrăveanu, Iosif Naghiu, Ana Cioclov, Annemarie Podlipny Hehn, Majtényi Mihály, Iosif Schwarz és Hans Mokka alkotásait.

Irodalmi munkásságát számos rangos elismeréssel méltatták.1981-ben elnyerte a temesvári Írószövetség díját a Havak küszöbén című regényéért, 1997-ben Kiválósági díjat, 2001-ben újabb írószövetségi díjat nyert a Virágok alkonya című regényéért. 2005-ben az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) díjazta Arckép lepkékkel című novelláskötetét, 2015-ben a Romániai Írók Szövetsége temesvári fiókja Életmű díjjal tüntette ki. A temesvári önkormányzat 2017-ben a Temesvár Díszpolgára címmel ismerte el Pongrácz P. Mária sokoldalú irodalmi és kulturális tevékenységét.

Egy csodálatos írónőtől, felbecsülhetetlen értékű embertől és kiváló kollégától búcsúzunk, akit páratlan empátia, emberség és alkotói hitelesség jellemzett. Nyugodj békében, drága Marika!