Mérlegen a magányosok és hátrányos helyzetűek sorsa

Farkas Viktóriával, a Máltai Szeretetszolgálat Aradi Szervezetének az elnökével az év végén lezajlott segélyezési akciót elevenítjük fel. Azt megelőzően többször közzé tettük az újságban, miszerint adományokat fogadnak el a hátrányos helyzetű emberek, illetve egyedül élő idősek számára.

– Elnöknő, hogyan zajlott le a felvezetőben említett tevékenységük?

– Előre bocsátom: az elmúlt év vége igen zsúfolt volt a szervezetünk számára, mert csapatunknak a többsége idős ember, ezért már nem tudnak olyan ritmusban dolgozni, mint fiatal korukban tették. A meghirdetett program szerint, december 6–16. között naponta vártuk az adományozókat a szervezet Püspökség utca 32. szám alatti székhelyén. Olyan tagunk is volt Kiss Anna személyében, aki felvállalta a kedd és csütörtök délutánt, sőt a szombatot is azon oknál fogva, hogy egyesek talán akkor érnek rá elhozni az adományaikat. Azt mondhatnánk, összehasonlítva az előző év hasonló időszakával, a tavalyi karácsonyra talán az előző éveknél is nagyobb volt az összefogás a hátrányos helyzetű embereknek a megsegítéséért. Nem csupán tartós élelmiszerek, ruhaneműk és játékok, hanem pénzbeli adományok tekintetében is.

– Titok-e, mennyi pénzadomány gyűlt össze?

– Nem titok: nálunk minden kapott lej nagyon értékes, 1550 lej gyűlt össze, ugyanakkor 365 lejt kaptunk azokért a karácsonyi asztaldíszekért is, amelyeket jómagam és a szervezet néhány tagja készítettünk, majd a görög katolikus plébános úrnak a közreműködésével tudtunk értékesíteni. Aki hazavitt egy-egy asztaldíszt, az a belátása, illetve a lehetőségei szerint felajánlott érte egy összeget. Az említett adományokból sikerült összeállítanunk összesen 111 élelmiszercsomagot. Ehhez mintegy 100 kiló élelmiszert a lakosságtól kaptunk. Ezenkívül, a zimándújfalui Nálik család külön gyűjtött és adományozott. Nálik Blanka ugyanis a világhálón meghirdetett egy adományozásra felkérő szöveget, és a felajánlásokat az üzletükben fogadta, de maguk is adományoztak. Ott is összegyűlt 100 kiló tartós élelmiszer, továbbá 17 zsák felnőtteknek való ruhanemű, illetve 13 zsák gyermekeknek. A begyűlt élelmiszerek között édességek, zakuszka és gyümölcsíz volt. Kellemes meglepetés volt számunkra Mészár Sándornak, az Arad Megyei Ifjúsági és Sport Igazgatóság igazgatójának a felajánlása, aki a munkatársai közreműködésével 10 csomagban tartós élelmiszereket, édességet, illetve az ünnepi asztalra való finomságokat küldött. Az említett felajánlások jóvoltából, összesen 121 csomagot tudtunk kiosztani.

– A rászorulók általában minek örvendenek a legjobban?

 – Tekintve, hogy ruhaneműt egész évben, folyamatosan gyűjtünk, a nagy ünnepek alkalmából a rászorultak az élelmiszereknek, az édességeknek, sőt a gyümölcsöknek örvendenek a legjobban. Másik programunk ugyancsak az élelmiszerekre vonatkozik, ugyanis a Máltai Országos Ifjúsági Szervezetnek 2021-ben volt egy olyan programja, amely kimondottan tartós élelmiszer-csomagok összeállítására vonatkozott. A begyűlt élelmiszereket elosztották a Máltai Főtitkársághoz tartozó 18 kirendeltség között. Ennek során tavaly, az utolsó negyedévben sorra került a Kisiratosi Máltai Szeretetszolgálat mellett az aradi és a temesvári szervezet is. Székely Róbert, az országos Máltai Ifjúsági Szervezet elnöke Aradra utazott, hogy az országos szervezet két aradi alkalmazottja, Szellelki Annamária és Bocica Lavinia segítségével itt vásárolja meg a jelzett tartós élelmiszereket. Az akcióban részt vettek a kisiratosi, a nagyváradi és a temesvári ifjúságik szervezeteknek az önkéntesei is.

– Honnan tudták pontosan a rászorultaknak a számát, illetve elérhetőségeit?

– Felvettem a kapcsolatot az aradi parókiákkal, közülük leginkább Király Árpád főesperes úr, a Mosóczy-telepi plébános, Kalapis Damián úr, Balogh László mikelakai plébános úr segítettek információkkal. Természetesen, kapcsolatba léptünk a görög-katolikus plébánossal, illetve a mi nyilvántartásunk alapján megtaláltuk az 50 rászoruló családot. Azoknak a pontosan összeállított kimutatás alapján a szervezők átadták az élelmiszercsomagokat. Az említett segélyek átadását december 17–18-án bonyolították le. A fentiek miatt is úgy érzem, hogy 2021. karácsonya sok hátrányos helyzetű vagy magányos személy számára emlékezetes marad.

Folytatódik a téglagyári nyomortanya kálváriája

– Az egykori téglagyár helyén kialakult hátrányos helyzetű lakónegyedbe jutottak-e karácsonyi csomagok?

– Őszintén szólva a tagok egy része rossz néven vette, amikért oda is vittünk 67 karácsonyi élelmiszercsomagot. Nem csodálkozom a hozzáállásukon, hiszen a hatóság megpróbálta felszámolni az ott kialakult, többségükben más megyékből idevándoroltakból álló nyomortanyát. Az utca egyik oldalán lévő viskókat buldózerrel egyenlővé tették a földdel. Amikor kiértünk, a megmaradt soron lakóktól meg is kérdeztem: talán akik ház nélkül maradtak, hazamentek? Erre azt válaszolták: ugyanitt laknak, mert befogadták a megmaradt viskókba. Ez egyben azt is jelenti, a nyomoruk tovább mélyült.

– A gyerekeik járnak-e a számukra szervezett felzárkóztató kurzusokra? 

– Pellegrini Miklós helyettes főtanfelügyelő úrnak a közreműködésével, most már látogatják a Második lehetőség nevű programot, kilencen iskolába is járnak. Mi decemberben megkaptuk a licencet a Szociális ügyekben való tanácsadásra. A licencet egyetlen évre kaptuk, amely idő alatt sokat kell dolgoznunk a felzárkóztatásukon, amellyel kapcsolatban eredményeket is fel kell mutatnunk. A munka folyamatos ellenőrzése, illetve az eredmények kiértékelése nyomán meghosszabbítják vagy véglegesen jóváhagyják a licencet.

– E programban eredményeket is fel lehet mutatni, vagy csupán tevékenységet?

– Nem könnyű kérdés, hiszen a lezárult Művészet és zene című programnak is azzal kellett volna végződnie, hogy egy kiállításon bemutatják a fiatalok festette képeket, illetve rögtönzött koncerten meghallgatják, majd értékelik a zenei fejlődésüket. Azoknak, akik zenét akartak tanulni, Mikulásra édességcsomagokat adományoztunk, illetve a két hölgy, akik a projektben dolgoznak, adományokból összegyűjtöttek 900 lejt. Azt a szervezetünk 300 lejjel megtoldotta, és a nyomortanyán élő 67 család összes gyermekének sikerült karácsonyi édességcsomagokat összeállítanunk.

– Milyen sors várhat a nyomortanyán lakókra?

– Ez nem az én asztalom, de annyit elmondhatok: a felzárkóztatásukra szervezett program december 31-én lejárt. Mivel azonban a járvány miatt tavaly októberben leállították a programunkat, majd megbeszélem Mészár Sándorral, hogy legalább a futballoktatást folytatni lehet-e. Mert azzal nem csupán a futball terén fejlődhet a tehetségük, hanem egyben fegyelemre is nevelhetik őket.

– Akkor bizakodjunk, hogy a téglagyári nyomortanya fiataljaiban, ha zenei vagy művészeti hajlamokat nem is sikerült felszínre hozni, legalább a fiúk futball tehetségének a pallérozása még kap egy lehetőséget. Köszönöm a tájékoztatót!

– Én köszönöm a lehetőséget!

Farkas Viktória, a Máltai Szeretetszolgálat Aradi Szervezetének az elnöke és idős csapata folytatja a munkát a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáért