Miért is kell két hőerőmű?

A múlt héten cikkeztünk arról, hogy novemberben két külön társasággá vált az Aradi Villamos- és Hőerőmű (CET), de a helyzet jobb megértése érdekében – és mint megígértük – visszatérünk a témára.

Köztudott, hogy megmaradt a régi nevén a lignittel fűthető körgyűrű menti erőmű (CET Arad), és létrejött a földgázzal és pakurával működő új villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi), ami a Radnai úti régi villanygyárat és a fűtési rendszert foglalja magába. Nincs alárendelt szerep a két vállalat között, és a fogyasztóknak – normális esetben – semmit sem kellene érezniük ebből az adminisztrációs manőverből.

Akkor miért volt szükség rá? – adódik a kérdés. A szűkszavú válasz: ez a megyeszékhely energetikai stratégiájának része.

Tarthatatlan helyzet

Bővebb felvilágosításért Bognár Levente alpolgármesterhez fordultunk, aki az erőmű privatizálásával foglalkozó önkormányzati bizottságot vezette. Már 2003-ban, amikor a Termoelectrica nevű országos vállalattól a város hatáskörébe került a lignitalapú erőmű, rájöttek, hogy szükség van a teljes felújításra. „A Ceauşescu-rendszerben ezt egy 150 megawattos, három blokkból álló erőműre tervezték, amiből csak egy valósult meg. A kisebb teljesítmény mellett ez azért is baj, mert állandó bizonytalanságot jelentett: mi van, ha meghibásodik, és nincs tartalék?” – magyarázta az elöljáró.

Tanulmányok készültek, amelyeknek az eredménye ugyanaz lett: alacsony a hatásfoka, elavultak a vezetékek, emiatt nagy a veszteség, úgyhogy modernizálni kell az egészet. Emellett környezetvédelmi szempontból is pontra kell tenni, ellenkező esetben 2013-ban bezárhatják. A szűrő és a kéntelenítő felújítását, a hamu- és salaktároló lezárását, a második blokk beindítását 40 millió euróra saccolták, de az Európai Fejlesztési Bank (EBRD) felmérése szerint 78 millióba kerülne.

Az önkormányzat beruházókat keresett: előbb egy amerikai érdeklődő ígért 200 millió dolláros befektetést, ami dugába dőlt, de utána is volt 14 másik jelentkező, akik elsősorban a hőenergia előállításában láttak fantáziát.

Független fűtés

Csakhogy a Radnai úti erőművet és a hővezetékeket is modernizálni kellett volna, mert bár sok negyedben új hőkicserélő-központokat építettek, még most is van, ahol 20-25 százalék a veszteség.

Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy különválasztja a CET-et: a régi villanygyárból és az elosztóhálózatból létrehozott új erőmű (a CET Hidrocarburi) teljes egészében a város tulajdona, és ennek a felújításához megpróbálnak állami és uniós alapokat szerezni. A lignitalapú CET-ben elenyésző százalékban vannak kisrészvényesek is (a fő tulajdonos szintén a város), és ide próbálnak továbbra is külföldi befektetőket vonzani. A távhő a CET-től érkezik a villanygyári erőműhöz, és onnan továbbítják a főnyomócsöveken a város különböző negyedeibe.

„Stratégiai kérdés, hogy e tekintetben megőrizzük a város függetlenségét, hogy a mi kezünkben maradjon vezetékrendszer, és ne járjunk úgy, hogy előállítjuk a hőt, de nincs, amin eljuttassuk a lakossághoz – magyarázta Bognár Levente. – Ha jön egy befektető, és jó áron kínálja majd az energiát, megvesszük, ha nem, akkor előállítjuk majd mi, és azt továbbítjuk a fogyasztóknak.” Ehhez a villanytelepi erőműben is szükség van egy új, gázturbinás blokk beindítására, aminek a teljesítménye hozzávetőlegesen 20 MW, és az erőmű hatásfoka 80 százalék feletti legyen. A korszerűsítés 15 millió euróba kerülne.

Olcsóbb, megbízhatóbb szolgáltatást

Aradon körülbelül 37 lakásban van távfűtés, ami nagyjából 100 ezer embert érint. A nyári hónapokban óránként 25 gigakalóriányi hőt kell előállítani a megyeszékhely részére, de egy kemény télen ez lehet 220 gigakalória is óránként. Az alpolgármester adatai szerint tavaly 370 ezer gigakalória volt a teljes fogyasztás, amiből 270 ezer a lakossági fogyasztás.

„A CET kettéválásából a fogyasztóknak semmit sem kellene érezniük, és remélem, ez így is lesz – fejtette ki Bognár. – Áremelkedés csak akkor várható, ha az energiahordozók drágulnak. Normálisan árcsökkenést kellene tapasztalni, mert a célunk az, minél olcsóbbá, megbízhatóbbá és környezetbaráttá tegyük ezt a közszolgáltatást. Ki akarjuk küszöbölnia veszteségeket, de nem profitot akarunk, hanem csak gazdaságosabbá tenni a működést.”