„Minden erőnkkel 2024-re összpontosítani”

Az RMDSZ Arad Megyei Szervezete az elmúlt szombaton a simonyifalvi kultúrotthonban szervezett falugyűlést, ahol a mintegy 50 résztvevőt, illetve Faragó Péter megyei elnököt, parlamenti képviselőt Haász Tibor polgármester üdvözölte. Amint előre bocsátotta, maga beszámol mindazokról az eredményekről, amelyeket a folyó mandátumban eddig sikerült községi szinten megvalósítaniuk, miközben Faragó Péter ismerteti a törvényhozásban zajló munkát.

Áramfejlesztő, tüzelőfa-tároló, aszfaltozás

Haász Tibor polgármester azzal kezdte, hogy bemutatta a községben megvalósított projektjeiket. A GAL-programban egy sátorral fedett színpadot sikerült beszerezniük, és egy 28 kilowattos napelemes áramfejlesztő telepet szerelhetnek fel a Tőzmiskei Polgármesteri Hivatalhoz. Simonyifalván korszerűsítették a futballpályát, új kerítést, illetve korszerű nézőteret építettek. Tavaly a község minden temetőjének a bejárati részén új kerítést építettek, nem csak szebbé, de biztonságosabbá is téve a temetőket, ahova manapság állatok nem járhatnak be. A simonyifalvi általános iskolában tavaly új tüzelőfa-tárolót építettek, ahova már be is rakták az idei télre szükséges tűzifát. Ugyancsak tavaly a község településeinek a szélső utcáiban, amelyeket egyelőre nem tudtak leaszfaltozni, zúzott követ terítettek az utakra. Ugyancsak az elmúlt évben támogatták a községben működő egyházakat. A mostani, vállalkozó szellemű plébános úr jóvoltából, illetve közösségi támogatással megújul a helybeli katolikus templom. A plébános úr ugyanis pályázatot készített a Közművelődési és Egyházügyi Minisztériumhoz, ahonnan Faragó Péter parlamenti képviselő közbenjárásával sikerült finanszírozást szerezni. A már elkezdett munkálatokat az önkormányzat is támogatta 30 ezer lejjel. A pénzből a templomba padlócsempét szerelnek. Tőzmiskén épült egy olyan raktár, ahol a települések utcáinak a karbantartását szolgáló gépeket tárolhatják. Vadászon az új óvodaépület udvarán is tűzifatároló épül, ugyanakkor a polgármesteri hivatal udvarán is építettek egyet, önerőből.  EU-s projekt támogatásával a község minden iskoláját digitalizálták, minden osztályterembe interaktív táblákat szereltek, minden diák táblagépet kapott, egy másik pályázat támogatásával pedig a pandémia végén az iskolák fertőtlenítő szereket kaptak. Az Országos Helyreállítási és Rugalmassági Program (PNRR) támogatásával ki akarják bővíteni a községhez tartozó települések térfigyelő kamerarendszerét, amely nagyban hozzájárul a közbiztonság növeléséhez. Ugyancsak a PNRR-hez kívánnak pályázatot benyújtani egí kerékpárút építésére Simonyifalva és Vadász között. Az ehhez szükséges telekkönyvezés már el is készült.

A három nagy projektjükből, kettőt már feltöltöttek az illetékes minisztériumnak a honlapjára: egyik a DC 124-es községi útnak a korszerűsítése, amely Simonyifalvát Seprőssel köti össze. Visszajelzést még nem kaptak a dokumentáció kiegészítése végett, remélik minden rendben vele. Egy másik nagy értékű projekt az utcák aszfaltozására vonatkozik, ez összesen 7,2 kilométer utcának a korszerűsítését célozza meg, településekre elosztva. Minden településen nagyjából 2 kilométernyi utcának az aszfaltozását tervezik. A Országos Befektetési Ügynökséghez (CNI) bejnyújtandó projekthez még nem készült el minden felmérés, de remélik, hamarosan meglesz, azon már közel 7 hónapja dolgoznak.

Haász Tibor polgármester nagyra értékelte a Simonyi Társaság vezetőségének a megújulását, fiatalítását, s abban reménykedik, hogy a Társaság a simonyifalvi közművelődési élet fontos pillérévé válik.

A simonyifalvi sportéletről a polgármester elmondta: futballcsapat van, de szeretnék, ha abban minél több helybeli fiatal játszana.

Zárszavaihoz hozzáfűzte: folyó mandátumból még bő egy év van hátra, s tervezik, hogy még idén a kultúrotthon udvarát elkerítik egészen a Simonyiak Házáig. A kerítés védelmében a közterületet tovább lehetne korszerűsíteni.

Országos és a helyi eredmények

Faragó Péter megköszönte a résztvevőknek, amiért eljöttek, hogy közösen megbeszéljék az elmúlt időszak történéseit, illetve az Arad megyei magyarság előtt álló feladatokat.

Az RMDSZ képviselői ebben az időszakban Erdély-szerte konzultációkat, megbeszéléseket tartanak, mert a mandátum felén túl szeretnék közösen megbeszélni az országos, illetve helyi szinten elért eredményeket. Éppen ezért felkérte hallgatóságát, hogy mondják el véleményüket a megtett útról, illetve közösen beszéljék meg a jövőbeli fontos teendőket. Ezt megtehetik a www.kormanyzas.rmdsz.ro  honlapon is, ahol fel vannak tüntetve az elmúlt két év központi megvalósításai, de a megszervezett fórumokon is várják a magyarság észrevételeit, javaslatait.

Az RMDSZ 2020 decemberétől tagja a jelenlegi kormánykoalíciónak. Előtte a PNL–USR–RMDSZ-koalícióban is részt vállaltak, amely azonban a két nagy párt közötti vita miatt nem működött. Utóbbiban a döntések meghozatalához szükség volt az RMDSZ szavazataira, ezért ott nagyobb súlya volt a Szövetségnek. 2021 őszétől a PSD–PNL–RMDSZ-koalíciónak a tagjai, itt „azonban a mi szavazatainkra kevesebb szükség van”. A két nagy párt vezetői viszont megértették, hogy az RMDSZ-re ebben a kormányban is szükség van, mert olyan stabilitást tud biztosítani, ami az országnak is a javára válik. Az RMDSZ jelenléte kiegyensúlyozó, stabilitást biztosłt, arról nem is szólva, hogy ennek a kormánynak a legkompetensebb miniszterei valószínűleg az RMDSZ-es tisztségviselők. „A kormány II–III. vonalában működő RMDSZ-es szakemberek jól felkészültek, kiváló munkát végeznek, ami nem csupán a magyar közösségnek, hanem az egész országnak is a javát szolgálja. Az is fontos, hogy visszaemlékezzünk: milyen tervekkel vágtunk neki a 2020, évnek, illetve milyen helyzetben vállaltuk a kormányzást. Szerencsére, már csak halványan emlékszünk a kormányzás kezdetére, amikor még javában dühöngött a koronavírus-járvány, szájmaszkot viseltünk, távolságot tartottunk egymástól, nem működött az iskola és az óvoda. Ugyanakkor programokat, találkozókat sem lehetett szervezni. Akkor abban bizakodtunk, hogy a járvány elmúltával következik egy békés időszak, gazdasági fellendülés, amikor a kormányon lévő RMDSZ sok dolgot meg tud valóstani. A járvány el is múlt, de a várt, békés időszak nem érkezett el, mert néhány száz kilométerre tőlünk kitört egy háború, amely nagyon sok mindent felforgatott. Sok kihívást hoztak az embereknek, a társadalomnak, a politikumnak és az országoknak egyaránt. Nem vagyunk tudatában, de tőlünk nem egészen ezer kilométerre nemcsak katonák harcolnak, sebesülnek, halnak meg a fronton, de civilek is szenvednek, meghalnak. A háború mindenkinek felforgatta az életét, ezért ahelyett, hogy bekövetkezett volna az elvárt gazdasági fellendülés, az régóta nem látott inflációt gerjeszt. A felvetődött újszerű gondok válaszokat kértek a politikumtól, az RMDSZ kormányzati tényezőként igyekezett a legjobb válaszokat adni azokra a kérdésekre, amelyeket a régiós helyzet igényelt. A háború veszélybe sodorta a munkahelyeket, a családokat, ezért a kormánynak meg kellett hoznia a szükséges intézkedéseket. Ebből a szempontból az RMDSZ kissé könnyebb helyzetben volt, mert fél szemmel odafigyelt az anyaországnak a kihívásokra adott válaszaira. Azok több szempontból is jóknak, helyesnek bizonyultak. A gondok egyik legnagyobbika az energiapiac árainak a hirtelen elszabadulása volt. Nem lehetett hagyni, hogy a szabadpiac állítsa be a maga által elképzelt árakat, mert akkora értékű számlák érkeztek volna, hogy rengeteg család kilátástalan helyzetbe kerül, egyszerűen képtelenek lettek volna kifizetni a villanyáram, a földgáz vagy más, általános fontosságú szolgáltatások díjszabásait. Az RMDSZ kérte elsőként a kormányban és a parlamentben az energiaárak szabályozását. Azokat maximalizálni kellett, mert a családok számára megfizethetetlenekké válhattak volna. A koalíciós partnerek nem adták egykönnyen a beleegyezésüket, de kénytelenek voltak belátni, hogy nincs más megoldás. Tehát az RMDSZ fellépésének tekinthetjük, hogy manapság ársapka van a villanyáram díjszabásain. Ha ez nem lenne, az árak 2,5-3-szor magasabbak lennének. Az ársapkák 2025 tavaszáig vannak érvényben, és bízunk benne, hogy addig véget ér a háború, és a szabadpiac úgy állítja be magát, hogy az ársapkák megszűnése után sem ugranak meg az energiaárak. Ugyancsak szabályozni kellett az árakat a vállalkozások irányába is, hiszen, ha a vállalkozók nem tudják kifizetni az energiaárakat, kénytelenek bezárni a vállalkozásaikat, kénytelenek elbocsátani az alkalmazottaikat, ami megengedhetetlen lett volna a mostani válságos helyzetben. Számukra is működik az energiaár-támogatás 2025 tavaszáig, mert senkinek nem jó, ha leáll a gazdaság. Nemcsak a magánszemélyek és a vállalkozások, hanem a kórházak, az oktatási intézmények számára is biztosítja a stabilitást az energia-ársapka.

Kiemelt figyelmet fordítottunk azok irányába, akik idősek, nyugdíjasok, akik a leginkább veszélyeztetett helyzetben vannak a válság közepette, mert nem tudnak másodállást vállalni, többletjövedelmet szerezni. A nyugdíjak emelésénél is figyelembe vettük – ugyancsak az RMDSZ kérése volt–, hogy azok ne a tavalyelőtti, hanem a tavalyi infláció arányában nőjenek, valamilyen szinten megtartva vásárló erejüket. Január 1-jétől mindenkinek egységesen, 12,5%-kal emelték a nyugdíját. Ugyancsak idéntől a kormány támogatást biztosít azoknak, akiknek alacsonyabb a nyugdíjuk. Akinek 1500 lej alatt van a nyugdíja, évi 1000 lej többlettámogatást kap, majd 3000 lejes nyugdíjig arányosan csökken a támogatás mértéke, hogy a nyugdíjasok se kerüljenek hátrányos helyzetbe. Azzal is tisztában vagyunk, hogy ott van életerős közösség, ahol a családok erősek, ezért a gyermekek után is támogatásokat biztosít az állam. Azért teszi, hogy mérsékelje a családvállalás terheit. Az RMDSZ a kormányban három miniszterrel van jelen: a Sportminisztériumot, a Fejlesztési Minisztériumot, illetve a Környezetvédelmi Minisztériumot vezetjük. Legfontosabb a Fejlesztési Minisztérium, amelyet Cseke Attila vezet, és rengeteg forrást tud biztosítani az önkormányzatok számára, hogy a mi településeink is épüljenek, szépüljenek a nehéz időkben is. A simonyifalvi nyertes pályázatok is Cseke Attila minisztériumától kaptak támogatást. Ezeken a támogatásokon keresztül tudjuk biztosítani, hogy élhetőbb, szebb legyen a szülőföldünk. A kollégák rengeteg adattal szolgáltak, hogy országos szinten hány óvodát, bölcsődét építünk, iskolákat korszerűsítünk stb. Ezek a mi közösségünk szempontjából is nagyon fontosak, hiszen pozitívan befolyásolják az életünket. Erdély-szerte nagyon sok vízvezeték, szennyvízlefolyó csatorna, út korszerűsítésére, kerékpárutak építésére, más fejlesztésekre jutott, s jutni fog a jövőben is pénz. Örömmel mondhatom, hogy a jelzett fejlesztések Arad megyében is jó irányba haladnak. Az igazsághoz tartozik, hogy a bürokrácia, a papírmunka nagyon sok, akik az önkormányzatokban dolgoznak, nagyon jól tudják, mennyi vesződést, fejtörést okoz egy-egy pályázatnak az összeállítása, jóváhagyása. Sok esetben tovább tart a papírmunka, mint a fejlesztés kivitelezésének az elvégzése. Nagyon bízom benne, hogy idén már sok helyen beindulnak a papíron lévő tervek, korszerűsítések, építkezések. Reméljük, hogy a mostani két évben befejezzük a bürokráciával járó részt, és a következő évben a megvalósításokon dolgozhatunk. Az eredmények Erdély, illetve Arad megye szerte láthatók lesznek minden településen.

A politikum sokszor elmondja: eddig volt, ahogy volt, de ezután másképp lesz. Ezúttal azonban nyugodt szívvel lehet elmondani: ha a háború nem terjed tovább, és beköszönt a béke, akkor a következő években országszerte nagyon sok építkezés fog megvalósulni, hiszen rengeteg pénz áll rendelkezésre az EU-s alapokból, az Európai Válságalapból, továbbá Románia költségvetéséből. Sok 10 milliárd eurókból épülnek autópályák, utak, utcák, más infrastruktúrák. Pénz biztosan van rá, és a papírmunka is egyszer véget ér, nem ez okoz gondot, hanem hogy kerüljenek komoly, megbízható építkezési vállalatok, amelyek minderre képesek is lesznek.

Nagyon nagy kihívás nemcsak Romániának, hanem az egész régiónak, hogy a meglévő pénzalapokat megfelelő vállalkozások tudják megpályázni, rendelkezzenek a megfelelő felszerelésekkel, de azokkal a szakemberekkel is, akiket jól megfizetnek, hogy a munkát jó minőségben, becsületesen, határidőre el is végezzék. Őszintén szólva, nekem ez a legnagyobb félelmem, mert amennyi pénz a közeljövőben lesz, annyi eddig soha nem volt, és talán soha nem is lesz.

Tehát lassan mindenhol véget ér a papírmunka, mindenki épít, szépít és fejleszt, csak adódik az alapvető kérdés: hány olyan vállalkozás kerül, amelynek az alkalmazottai képesek lesznek jó minőségben elvégezni a leszerződött munkálatokat?

Bizakodjunk, hogy nem lesznek ilyen gondjaink, és a tervezett fejlesztéseink meg is valósulnak.”

A jövő évi választásokra koncentrálva

Jövőre Romániában mindent területen választások lesznek: Európai Parlamenti, önkormányzati, parlamenti, sőt államelnöki választás is. „Aki 2024-ben jól szerepel a választásokon, annak a rengeteg feladata mellett, a rengeteg pénzt is el kell majd költenie, ami abban az időszakban az országban lesz. Azt szeretném, Arad megyében is, Erdélyben is az RMDSZ kapja meg a választóktól a bizalmat, hogy 2024–2028 között is építeni, szépíteni tudjuk a településeinket és szülőföldünket. Biztos vagyok, hogy a legjobban, a legmegfelelőbb módon, a mi érdekünkben, azt magunk tudjuk majd elvégezni. Szinte biztosnak tűnik, hogy 2024. május végén, június elején EP-választások lesznek, amelyek mindig a legnagyobb kihívást jelentik mindenki számára. Számunka, RMDSZ-ként és magyarként nagyon fontos a mozgósítás, hiszen Brüsszel elég messze van tőlünk, nem igazán ismerjük EP-képviselőinket. Ugyanakkor elég sokan megcsömörlöttünk mindattól, amit Brüsszel tartogat, hiszen amit onnan elvártunk, abból nagyon keveset kaptunk. Az viszont biztos, hogy az ottani parlamentben Romániának is lesz mintegy 30 képviselője. Ha közöttük lesz 2-3 magyar ember is, azok a mi érdekeinket képviselik a legjobb tudásuk szerint a több mint 700 képviselő között. Ha viszont nem lesz közöttük romániai magyar ember, akkor senki nem fogja képviselni az érdekeinket. Mindent meg kell tennünk, hogy az ország EP-képviselői között legyen 2-3 magyar is! Ha mi nem mondjuk ott el a mi gondjainkat, helyettünk senki nem fogja soha elmondani, ezért nem is fognak ott tudni azokról. Sokszor érezzük magunkat nemzeti kisebbségként elhanyagolva, nekünk fáj legjobban Schengen, hiszen itt élünk a nyugati országhatár mellett. És ha úgy érezzük is, hogy az Uniónak másod-, vagy harmadrendű polgárai vagyunk, az nem megoldás, hogy nem veszünk részt az ott zajló vitákban, hanem csak legyintünk. Nem hiszem azt, hogy jobb lenne, ha nem lennénk az EU tagjai, mert attól a mi életünk egy fikarcnyit sem mozdulhat jobb irányba. E megmérettetésre mindnyájunknak alaposan fel kell készülnünk, és bízok az Önök támogatásában, mozgósításában, hogy az EP-választásokon elérjük az országos 5% küszöböt. Utána, valamikor ősszel lesznek az önkormányzati, illetve a parlamenti választások. Ugyanakkor szervezik az államfő-választást is, ami általában nem a mi harcunk, noha a minket körbevevő társadalomnak a leginkább érdekfeszítő erőpróbája, viszont valamikor ősszel szervezik az önkormányzati és a parlamenti választásokat, amelyek számunkra a legfontosabbak. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy azokat a településeket, ahol élünk ki vezeti, mi vagy mások. Nem mindegy, ki szabja meg az irányt a településeinknek a fejlesztésében. Mi vagy más szabja-e meg számunkra az irányt, ahogyan az sem, hogy Bukarestben, a parlamentben, mennyit számít az RMDSZ, mert annyit számít az erdélyi magyar közösség is. Jobb esetben kormányzati szereplőként, illetve a parlamentben. Az önkormányzati választások mellett a parlamenti választás a legnagyobb kihívás számunkra. Feltétlen elvárás, hogy megtartsuk a jelenleg birtokolt tisztségeinket az önkormányzatainkban, s ha lehet, bővítsük is. Ha így történik, mi döntünk. Tőzmiske községben, illetve a más községekbeli polgármesteri, alpolgármesteri, illetve tanácsosi helyünket is feltétlenül meg kell őriznünk! Az is nagyon fontos, hogy Arad Megye Tanácsában is ott legyenek a képviselőink, hiszen onnan rengeteg támogatás biztosítható az önkormányzataink számára. Megyei tanácsi pénzekből tudjuk egyházi, kulturális programok támogatását biztosítani a megyebeli magyar programjainkra. Minden támogatás építi, szépíti a településeinket! Utolsó lesz a parlamenti választás, melynek során a képviselőnknek feltétlenül be kell jutniuk a bukaresti parlamentbe ahhoz, hogy központi pénzeket szerezhessünk. Az Arad megyei mandátum mindig bizonytalan, hiszen nem vagyunk olyan sokan a megyében, hogy közvetlenül bejuttassuk a képviselőjelöltünket. Ha viszont országos szinten is, megyei szinten is jól szerepel az RMDSZ, és elérjük azt, hogy visszaosztásból megszerezzünk egy parlamenti helyet, akkor a képviselőnk ott lehet. Azonkívül, hogy részt veszünk a parlamenti munkában, egy parlamenti mandátummal olyan támogatásokat lehet biztosítani, amelyek nélkül azok nem érkeznének a megyébe.

Tehát az ismertetett választások, kihívások várnak ránk 2024-ben, amikor az RMDSZ-nek be kell mutatnia, mit tett eddig, és mit tervez a továbbiakban, ugyanakkor az Arad megyei, az erdélyi magyar közösségnek is fel kell mutatnia: erős közösség, amely tervez, építeni akar, amihez politikai képviseletet is tud, képes biztosítani.”

Beszámolója végén Faragó Péter megköszönte a türelmet, illetve felkérte hallgatóságát: mondják el, az elmúlt időszakban, mit nem tett jól a szövetség, illetve a jövőben mit várnak el a képviselőitől, s azt is közöljék, mit várnak el tőle a még hátra lévő másfél évi mandátum idején.

Ezt követően válaszolt a mintegy 50 résztvevő kérdéseire.