Működő módszerek a közösségépítésre

Március 16-án az RMDSZ Arad Megyei Szervezete közösségi fórumot szervezett az erdőhegy-kisjenői református parókia közösségi termében. Ott Makkai Péter, a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium államtitkára találkozott az egybegyűltekkel. A két részben megtartott találkozónak a református parókia irodájában lezajlott eseményeiről már beszámoltunk.

A parókia közösségi termében megtartott találkozónak a prezídiumából Faragó Péter RMDSZ megyei elnök, parlamenti képviselő köszöntötte a mintegy 50 helybeli és környékbeli résztvevőt, illetve megköszönte nt. Papp József lelkipásztornak és Bíró Zoltán gondnoknak, kisjenői alpolgármesternek, amiért megszervezték, illetve helyt adtak a közösségi fórumnak. Ugyancsak köszönetet mondott Makkai Péter államtitkárnak, amiért eljött, hogy eleget tegyen az RMDSZ országos vezetése azon törekvésének, hogy kétévi kormányzást követően számba vegyék az eredményeket, meghallgassák a magyarság véleményét, ötleteit, jobbító elképzeléseit is az eddigi, illetve a további kormányzati szerepvállalással kapcsolatban. Mert nem azért vállalták a kormányzati munkát, hogy némelyek szerint „a bársonyszékben üldögéljenek”, hanem azért, mert minden tekintetben elő kívánják mozdítani magyarságunk életminőségének a javítását, érdekeinek a minden tekintetben történő érvényesítését. A fenti célok megvalósításáért találkoztak mezőgazdászokkal, nagycsaládosokkal és vállalkozókkal. Mivel magyarságunknak igen fontos szeletét képezik a nyugdíjasok, akikre kiemelt figyelmet óhajtanak fordítani, velük is találkozni akartak. Faragó Péter mielőtt átadta volna a szót Makkai Péter államtitkárnak, arra biztatta hallgatóságát, hogy adjanak hangot véleményüknek, észrevételeiknek, jobbító elképzeléseiknek.

Saját tapasztalatokkal segíteni

Makkai Péter államtitkár röviden bemutatkozott: Kolozsváron 1993-ban végezte el a teológiát, majd református lelkészként szolgált elsősorban a Székelyföldön. Mivel Petrozsényben született, ezért szórványközösséginek tartja magát. A szülei az 1970-es években költöztek Kolozsvárra, bányamérnökök voltak, akiket Petrozsénybe hívtak, ahol egy bányakutató intézet alakult, ott dolgoztak. Nagycsaládból származik, ahol 5 gyermek élt, s ez meghatározta az egész életét. A Kovászna megyei diakóniának volt az alapítója, szervezője, ahol elsősorban idős betegek gondozását indították el a 2000-es évek elején, majd az egész megyére kiterjesztették a szolgálatot. Olyan céllal tették, hogy minden faluban legyen valaki, aki odafigyeljen az idős, vagy magára maradt, beteg emberekre. Nehéz műtét után hazakerülve például legyen, aki bead egy injekciót, gondoskodik róla, esetleg odafigyel a gyógyszereknek a helyes beszedésére is. A magukra maradt emberekkel való törődést sikerült Kovászna megye egészére kiterjeszteni, minden faluban vannak olyanok, akik odafigyelnek a magukra maradt, idős vagy beteg emberekre. 2006-tól a fogyatékkal élők, főleg az értelmi sérültek felé fordultak. Létrehoztak egy olyan központot, amely manapság 100 fogyatékkal élő emberről gondoskodik. Ezt követően a gyermekek felkarolását tekintették az egyik legfontosabb feladatuknak. Az volt a céljuk, hogy lefedjék a társadalomnak mindazon tagjait, akik valamilyen fogyatékkal élnek vagy a szokványostól eltérő gondokkal küszködnek. Ilyen tapasztalatokkal örömmel fogadta, amikor két évvel ezelőtt az RMDSZ vezetősége arra kérte fel, hogy vállalja el a Szociális-ügyi Minisztériumnak az államtitkári tisztségét, és vezesse azokat a reformokat, amelyeket az RMDSZ ezen a területen célul tűzött ki.

Az elmúlt 30 évben ugyanis az RMDSZ-nek más prioritásai is voltak, hiszen a kulturális autonómia kérdése, az anyanyelvű oktatásé rendkívüli fontossággal bírnak, és a szociális kérdések nem voltak igazából kiéleződve. Manapság azonban amellett, hogy jó útjaink, fejlett infrastruktúránk legyen, rendelkezzünk földgázzal stb. az emberek életminősége, a biztonságérzete a szociális biztonságon múlik. Ezért is indította el két évvel ezelőtt az RMDSZ a családpolitikáját, Szívügyünk a család mottóval. Amikor a kollégákkal találkozik, azok rendszeresen elmondják: a Szívügyünk a család nem politikai szlogen, hanem egy valóságos érzésen alapuló meggyőződés. Az RMDSZ tényleg azt szeretné, hogy a magyar családok itthon jól érezzék magukat, kiteljesedhessenek. Egy család többgenerációs együttélést jelent. Nem csupán az anya, az apa és a gyermekek élnek együtt, hanem mindig hozzájuk tartoznak a nagyszülők, az unokák, sőt a rokonság is. Nagy öröm volt Makkai Péter számára, amikor a múlt nyáron meghívták egy család gyémántlakodalmára. Előtte azon gondolkodott, mit lehet ilyenkor mondani a 80 év fölötti dédszülőknek? A Zsoltárok Könyvében van egy ide illő gondolat: „Az Úristen megáld téged azzal, hogy láthatod a gyermekeidet, az unokáidat és a dédunokáidat”. E felfogást, szerinte nekünk minden szinten képviselnünk kell, hogy építhessünk egy olyan társadalmat, olyan világot, ahol figyelhetünk az időseinkre. S tudjuk erre ösztönözni az önkormányzatainkat, az intézményeinket, a családjainkat. Ennek komoly részét képezi a GYES kiterjesztése a nagyszülőkre is.

Nyugdíjkérdés, otthoni gondozás

Az említettek mellett, mindnyájunkban megfogalmazódik a nyugdíjaknak a kérdése, ami körül mindig komoly vita alakul ki, hogyan lehet azokat igazságosan, jó alapokra helyezni. Minden párt azt vallja: gondolnak a nyugdíjasokra, a nyugdíjakat folyamatosan emelni kell, de mindez általában megmarad a szavak szintjén. Ha azonban az RMDSZ ténylegesen nem mozdította volna elő, akkor a nyugdíjakat talán csak nagy késéssel vagy soha nem emelték volna meg a mostani szintre. A legutóbbi, 12,5%-os emelésben nagyon komoly szerepe volt az RMDSZ-nek, de igazából ez az emelés sem képez teljes megoldást. Ha valaki a nyugdíj-hozzájárulást nézi, elcsodálkozik, hiszen csupán a minimálbér után havonta 500-600 lej a nyugdíjalapba megy, akár 40 éven keresztül. A nyugdíj tehát nem könyöradomány, hanem az időseknek joguk van hozzá. A szolidaritás terén beszélhetünk generációk közötti, illetve emberek közötti szolidaritásról. Egyesek nagyobb fizetésekkel rendelkeztek, mások viszont önhibájukon kívül, kevesebb fizetést kaptak, ezért kevesebb mértékben járultak hozzá a nyugdíjalaphoz. Egymással szemben is szolidárisaknak kell lennünk, ezért nem kellene hatalmas különbségeknek lennie a nyugdíjak között. Az RMDSZ képviselői határozottan kiállnak amellett, hogy a nyugdíjak kérdését méltányosan kell elrendezni. Makkai Péter reméli, hogy ennek meglesz az eredménye is. A 12,5%-os emelés azért fontos volt, mert a krízisek egymás után törtek ránk. Kezdődött a koronavírussal, ami az idősebb generációt sújtotta a legjobban. „A pandémia idején rájöttünk: egy idős embernek, akinek be kellett zárkóznia, hiába küldtek volna pénzt, hiszen az ki sem jöhetett a házból, hogy a támogatást elköltse. Éppen ezért, a támogatás mellé szolgáltatást is biztosítani kell! Rájöttünk, hogy a támogatás mellett a szociális rendszerünket is meg kell újtani.” Meg kell látogatni, segíteni kell az idősnek olyan mindennapos dolgaikban, mint a bevásárlás, gyógyszer beszerzése, bekötözni a sebét, esetleg ebédet vinni neki.  Nem hiába mondja Jézus: „Ha meglátogattatok egy beteget, engem látogattatok meg. Ha éhes volt valaki, és enni adtatok neki, akkor nekem adtatok, ha a fázónak ruhát adtatok, nekem adtátok.”

Odafigyelni az elesettekre

„Azt se feledjük, hogy mi, politikusok nem a szerint fogunk megítéltetni, hogy a járvány idején milyen törvényt hoztunk, hanem abban a tekintetben: odafigyeltünk-e a betegekre, a gyerekekre, az idősekre és az elesettekre?

Tehát ezzel a lelkülettel szeretnénk, ha a jelzett kérdésekben változást hozhatnánk a nyugdíj, illetve a szociális szolgáltatások tekintetében. A másik fontos rész, a szolgáltatás, vagyis, a család olyan szolgáltatásokat kapjon, hogy az idős ember is teljes értékű életnek örvendhessen. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkit idősek otthonába kívánnánk zárni, hanem azt szeretnénk, hogy az idős emberek aktív életnek örvendhessenek. Az utóbbi 30 évben ugyanis az történt: ha valaki nyugdíjba vonult, azt le is írtuk, miközben az idős ember a társadalmunknak egyik legértékesebb személye. Aktivizálnunk kell, megbízatást kell adnunk nekik, mert a társadalmunk csak akkor működik jól, ha abban az időseink is részt vesznek. Ők részt szeretnének venni benne, ami meglátszik az egyházi életben, a nőszövetségekben, ahol a legaktívabbak a fiatal nyugdíjasok, akik nagy lelkesedéssel, fáradhatatlanul dolgoznak a közösség javára. Ezért tarjuk fontosnak a közösségért való kormányzást. Ugyanakkor arra is oda kell figyelnünk, hogy a gondokkal küszködő idősek mellett legyünk, ezért fontos, hogy minden településen legyen otthoni betegápoló program, legyen nappali foglalkoztatás, ahol az idősek közösségi tevékenységekben vehetnek részt. Nagyon fontos, hogy ne maradjanak meleg ebéd nélkül, ezért a szociális konyha működtetése minden településen létezzen. Mindezt az önkormányzatok meg tudják tenni, ezért akarjuk, hogy egy-egy közösségben egyházi vagy önkormányzati összefogással a jelzett szolgáltatásokat hozzuk létre, működtessük.”

A Tízparancsolat szerint: „Tisztelt atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet a te Istened, az Úr ad tenéked!” Ez az egyetlen parancsolat, amelyhez ígéret kötődik. Ezt mondjuk el az időseknek, de tanítsuk meg a gyermekeinknek is.

Konzultálni a magyarokkal

„A konzultáción szeretnénk önöktől megtudni, hogy mindazokon túl, amiket mi fontosnak láttunk, és megpróbáltunk elérni, mi az amit önök még igazából javasolnak. A koronavírus idején a családoknak, az egyéneknek a támogatását szerettük volna minél jobban kiszélesíteni. Bizonyára hallottak a vállalkozók számára munkahely-megőrzésre kiutalt komoly támogatásokról. Most azonban a közelünkben háború zajlik, ami energiaválságot generál. Ebben is igyekeztünk minél több erőforrást biztosítani a családok részére. A kormányzó partnereink ugyanis sokáig vallották: az energiaárakba a kormánynak nem kell beleavatkoznia, mert azt a piac majd elrendezi. Az RMDSZ képviselői viszont kitartottak a véleményük mellett: az energiaárakat szabályozni kell! Az utolsó pillanatban sikerült kiverekedniük, ellenkező esetben az energiaárak most nagyjából 2,5-ször magasabbak lennének. Az EU-támogatásokat ezzel a hozzáállással sikerült a vállalkozások, illetve a lakosság hasznára fordítani, de a mezőgazdaságba is pénzt juttatni. A nyugdíjpont növelése, illetve a támogatások a lakosság egészét pozitívan érintették. Ugyanakkor a tavaly biztosított egyszeri, 1400 lej támogatást idén is alkalmazzák. Tulajdonképpen a magyar kormány ébresztette rá az RMDSZ- vezetőket is a családtámogatás fontosságára. Így történtek a bölcsődei és óvodai, illetve az iskolai beruházások is. Törvényjavaslat szintjén található a nagyszülői GYES, az újszülötteknek tervezett kelengyecsomag, az ingyenes betegbiztosítás azoknak az édesanyáknak, akik legkevesebb három gyermeket nevelnek, illetve a lakhatási jellegű hiteltámogatások a több gyermeket vállaló fiatal családoknak.” Az infrastruktúra-fejlesztésről mindig a polgármesterek beszélnek, de Makkai Péter is fontosnak tartotta az autópálya-programot, ami jól beindult, remélhetően folytatódik. A településfejlesztések terén az ivóvíz-, szennyvíz-, illetve földgázhálózatok bővítését, mellettük újdonságként a kerékpárutak kiépítését nevezte meg. A jelzett fejlesztésekre az EU, de Románia is igen komoly erőforrásokat mozgósít. Rajtunk múlik, hogy azokat hatékonyan, célirányosan használjuk-e fel. Ehhez azonban az is fontos, hogy a községi vagy városi tanácsosok az önkormányzataikban szorgalmazzák a fejlesztéseket. Ezért fontos az RMDSZ-nek a kormányzati szerepvállalása.

Kisjenői magyar nyugdíjasklub alakulhat

Miután Faragó Péter RMDSZ megyei elnök, parlamenti képviselő megköszönte a tájékoztatót, a házigazdák vezetőjét, Bíró Zoltán alpolgármestert, az RMDSZ kisjenői elnökét kérte szólásra. Bíró Zoltán elmondta: Kisjenőn a közeljövőben több kilométernyi kerékpárút, de bölcsőde is épül, abban a reményben, hogy Kisjenő-Erdőhegyen a magyar szó még sokáig fog hangzani. A városban működik két nyugdíjasklub, csak az a baj, hogy mindkettőben románul beszélnek. Ezért tervezik a helybeli RMDSZ-székházban egy magyar nyugdíjasklubnak a működtetését, s ehhez vállalkozó szellemű személyt keresnek. A székházban minden rendelkezésre áll, várják a nyugdíjasoknak a jelentkezését.

Makkai Péter államtitkár örömmel fogadta a kisjenői magyar nyugdíjasklubnak a hírét, amelyre illenek a falugondnokság törvényes előírásai, ezért, ha beindítják, a tevékenységre támogatás igényelhető a helyi tanácstól. A nyugdíjasklub működtetésével kapcsolatban hasznos tanácsokkal szolgált Almási Vince, a Kisiratosi Nyugdíjasklub elnöke is.

A kisjenői találkozó a házigazdák biztosította kávé, üdítő, illetve sütemények melletti baráti beszélgetéssel, a helybeli nyugdíjasklub tervezésével, baráti hangulatban zárult. Abban a reményben, hogy a székelyföldi magyar közösségépítő módszerek itt is működni fognak.