Beszélgetés Horváth Levente aligazgatóval

Munkaerő-foglalkoztatást serkentő reform a láthatáron

Írta:
2017. január 18. 18:21 (szerda) /

Tavaly december 1-jétől lépett életbe a 60/2016-os Sürgősségi Kormányrendelet, amely módosítja a 76/2002-es, munkanélküli segélyre és munkaerő-foglalkoztatásra vonatkozó törvényt, jelentős változtatásokat eszközölve rajta. Horváth Leventét, az Aradi Munkaerő és Foglalkoztatási Ügynökség aligazgatóját, volt munkaügyi államtitkárt kérdezzük a munkaerő-foglalkoztatást serkentő rendszer várható reformjáról.

 

 

– Miért volt szükség a módosításokra?

– Az eredeti alaptörvényben található intézkedések elavultak, a mai valós, megváltozott munkaerő-piaci igényeknek már nem feleltek meg vagy lehetővé tették a törvénnyel való visszaélést. Léteztek olyan célcsoportok, amelyek nem kaptak támogatást az aktív intézkedések által, ezért a pénzügyi támogatások értéke alacsony lett azon célokhoz képest, amelyekért létrehozták.

– Milyen kézzelfogható problémák merültek fel?

– Az utolsó 8 évben az általunk folyósított pénzügyi támogatások értéke 500 lej maradt, habár az országos bruttó minimálbér 150%-kal nőtt, ezért ezek a támogatások már nem voltak a cégek számára vonzóak, nem igazán létezett a pályakezdő fiatalok vagy a hosszútávon munkanélküliek számára egyetlen foglalkoztatást serkentő intézkedés sem. A több mint 50 kilométerre való ingázás esetén járó alkalmazási juttatás értéke jelentéktelen volt ahhoz a pénzügyi erőfeszítéshez képest, amit maga után von egy napi 50 kilométeres  távolságra történő utazás.

– Hogyan próbálja orvosolni a kialakult helyzetet az új törvény, miben változik a régi?

– Talán a legfontosabb változás, hogy a korábban már említett aktív intézkedések kategóriája kibővült, beszélhetünk továbbá egy új szemléletű szakmai tanácsadási szolgáltatásról, lakhelyváltoztatást serkentő juttatásról, aktiválási juttatásról, ugyanakkor megjelent egy új célcsoport is, a NEET fiatal (No employment, education or trainning). Ez a célcsoport az európai előírásoknak megfelelően van meghatározva, azok a fiatalok tartoznak ide, akik életkora 16 és 24 év között van, nincs munkahelyük, nem folytatják a tanulmányaikat és pillanatnyilag nem vesznek részt semmilyen szakképzésen. Azért mondtam, hogy pillanatnyilag, hiszen az a fiatal személy, aki már részt vett szakképzésben, de már befejezte, jelen esetben szintén NEET fiatalnak minősül...

– Kapnak-e valamilyen kedvezményt azok a munkaadók, akik fiatal végzősöket alkalmaznak?

– Ez az intézkedésünk már korábban is létezett, de szerintem nem igazán éltek vele a munkáltatók. Remélem, most, amikor a havi támogatás értéke 900 lejre növekedett a korábbi 500 lejről, talán vonzóbb lesz. Egy évig jár a támogatás minden olyan cégnek, amely legalább 18 hónapig foglalkoztat egy frissen végzettet, illetve 18 hónapig kapja a támogatást, ha az illető végzős fogyatékos személy.

– Említette az aktiválási juttatást. Kinek jár ez a támogatás?

– Egyszeri, 500 lejes aktiválási juttatást kaphat az a nem fizetett, de nyilvántartott munkanélküli, aki meghatározatlan vagy több mint 3 hónapos meghatározott, de teljes munkaidőre alkalmazódik. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem jár a támogatás az egyénnek, ha az utolsó 12 hónapban már dolgozott ugyanannál a munkáltatónál.

– Térjünk vissza a pénzügyi támogatásokra! Kiknek és milyen feltételek mellett jár támogatás az új törvény értelmében?

– Mint említettem, a pénzügyi támogatások értéke 900 lejre emelkedett a korábbi 500 lejről. A célkategóriák, amelyek részesülhetnek a támogatásban, a következők: a NEET fiatalok, a 45 éven felüli munkanélküliek, az egyedüli családfenntartó munkanélküliek, azon munkanélküliek, akiknek 5 évnél kevesebb van a nyugdíjig, illetve a hosszútávú munkanélküliek. Minden esetben legalább 18 hónapig kell a munkáltatónak fenntartania mindegyik kategória munkaszerződését.

– Mit értenek a lakhelyváltoztatást serkentő juttatáson?

– Ez egy elég érdekes elképzelés, a volt technokrata miniszter szorgalmazta. Románia szintjén meghatározták és egy Nemzeti Mobilitási Terv nevű dokumentumban rögzítették, melyek azok a helységek, amelyek lakosai jobban ki vannak téve a munkanélküliség veszélyének. Arad megyében, a jelenlegi képlet szerint Körösbökény (Buteni), Batta (Bata), Marosberkes (Birchiş), Bélkirálymező (Craiva), Sistaróc (Şiştarovăţ) és Tőzmiske (Mişca) tartozik azon helységek közé, amelyre alkalmazhatók a lakhelyváltoztatást serkentő juttatások. Példának okáért, ha egy aradi munkanélküli valamelyik fent említett településen kap munkát, és ezen ok miatt lakhelyet változtat abba a helységbe, ahol dolgozik, jogosult 12 500 lejes támogatásra, amely 2 részletben kerül kifizetésre. A fele a lakhelyváltoztatáskor, míg a másik fele az alkalmazástól számított 12 hónap letelte után. A fenti helységek munkanélkülijei, ha több mint 15 kilométerre találnak munkahelyet és a munkáltató nem biztosítja a szállításukat, jogosultak egy 55 lej/munkanapos támogatásra. Tudom, ezek elég bonyolult és helyenként talán kusza intézkedések, ezért arra kérek mindenkit: ha úgy érzik, vonatkozhat rájuk a kedvezmény, a bővebb tájékoztatás végett keressenek meg minket a székhelyünkön!

– A végére maradt a szakmai tanácsadás, kérem, beszéljen arról is!

– A végére, de nem utolsósorban, hiszen újévtől kezdődően a munkanélküliek egy újabb szakmai tanácsadási szolgáltatásban is részesülnek, egyfajta profilkialakítás történik. A munkát kereső személyeket foglalkoztatási, elhelyezkedési esélyeik szempontjából vizsgáljuk és könnyű, átlagos, nehezen, vagy nagyon nehezen munkát találó csoportokba soroljuk őket, majd a csoportnak megfelelően próbálunk megoldásokat keresni.

Az elmúlt évben országosan 270 000 alkalmazás történt az Országos Foglalkoztatási Ügynökségen keresztül. Aradon még mindig munkaerőhiányra panaszkodnak az autóipari munkáltatók, mi folyamatosan hirdetünk 1000-1100 munkahelyet, míg a munkanélküliek száma hónapok óta stagnál. Jelenleg mintegy 1500 segélyben részesülő és 3500 munkanélküli szerepel a nyilvántartásunkban, ami 2,2%-os munkanélküliségi rátának felel meg. Nehéz úgy kielégíteni a munkáltatók igényeit, ha az új munkanélküliek száma ne haladja meg a havi 200-at.

– Miben látják a megoldást?

– Továbbra is a nyitottságra és a partnerségre helyezzük a hangsúlyt. A törvény előírja, hogy minden új állás meghirdetése a mi tudomásunkkal zajlik (a cégek kötelesek informálni minket minden álláshirdetésről), tehát egy reális képet kapunk a munkaerőpiaci lehetőségekről. Az új kérések szakmai elvárásai alapján állítjuk össze az éves szakképesítési beiskoláztatási stratégiánkat. Olyan képzéseket szeretnénk csak tartani, amelyekre valóban szükség van vagy a jövőben szükség lesz. A tavaly hozzávetőleg 400 munkanélkülinek sikerült elvégeznie egy képesítési modult, amelynek befejeztével munkába állhatott. Idénre is több mint 20 profilt felölelő kínálatunk van a munkanélküliek részére, igaz, a legtöbb csak a 10-12 osztályt, tehát líceumot végzettek részére elérhető. Az új törvény értelmében a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők részére csak mezőgazdasági dolgozói, illetve kereskedelmi dolgozói képesítést biztosító képzést tarthatunk. Tavaly év végén elkezdtünk egy kétoldalú kapcsolattartást a munkáltatókkal, nyitott információs-konzultációs rendezvények révén. A már ismert munkaerővásár-kínálatunkat kiegészíthetjük a cégek kérésére saját, akár a mi székhelyünkön megtartandó munkaerő-toborzásokkal, amelyek lefolytatásában is partnerek vagyunk. A munkát keresők számára javaslom a weboldalunkon, www.arad.anofm.ro hetente frissülő kínálatunkat, illetve ha külföldön keresne valaki biztonságosan munkát, akkor a www.eures.europa.eu oldalon tájékozódhatnak a különböző uniós országok kínálatából. Ugyanakkor az EURES-es kolléganőnk is szívesen várja a jelentkezőket a székhelyünkön. Fontosnak tartom ugyanakkor megemlíteni, hogy tavaly év végén elkezdtük kiadni a szociális vállalkozási tanúsítványokat. A szociális vállalkozások elismerése révén megtehetjük az első lépéseket a szociális gazdaság előmozdítása érdekében, amiben nagyon fontos szerephez juthatnak az önkormányzatok, a szövetkezetek, az alapítványok és az egyesületek. Kérném a polgármestereket is: nézzék át a 219/2015-ös törvényt és amennyiben érdekeltek abban, hogy a körzetükben minél több elismert, törvényesen működő szociális vállalkozás legyen, bátran keressenek meg minket!

– Köszönöm  a kimerítő tájékoztatót!

– Én köszönöm a lehetőséget!

Hozzászólások