Munkaerőhiányt korszerűsítéssel ellensúlyozni

Komlósi Imre feketegyarmati kertésszel a tavalyi gazdálkodás feltételeit, eredményeit értékeljük, illetve az idei kilátásokat próbáljuk felvázolni.

– Milyen évet tudhat maga mögött a kertészete?

– Minden évnek megvannak a maga buktatói, de amikor év végén meghúztuk azt a bizonyos vonalat, mindent összevetve, jó évet zártunk.

– Szerteágazó tevékenységüknek melyik volt a legsikeresebb ága?

– A beoltott dinnyepalánta-nevelés. Tavaly mintegy 200 ezer darabot keltettünk, oltottunk be, megrendelésre. Abban nem volt hiány.

– Kik voltak a nagy megrendelőik?

– Mivel az országban a Craiova melletti Dăbuleni számít a dinnye hazájának, ottani megrendelésre oltottuk be a legtöbbet, de Temesvár környékére, Arad megyébe, ugyanakkor Szatmárnémeti környékére, Érmihályfalvára is sokat elszállítottak.

– Hány emberrel tudta felnevelni, beoltani a kolosszális mennyiségű dinnyepalántát?

– Mintegy 10-en, főként a családtagok, a rokonság, illetve a közeli ismerősök működtek közre a munkában. Az alatt nemcsak az oltást, hanem a folyamatos vetéssel, keltetéssel, oltással járó egész folyamatot kell érteni, ami szinte állandó munkát igényel. A palántáknak az előkészítése az oltással egyenértékű, állandó munkát jelent. A vetéseket elkezdtük március elején, de még júniusban is került megrendelés. Ekkora volumenű munkát csak a vetési, a nevelési, az oltási időszaknak a folyamatos meghosszabbításával tudtuk lebonyolítani.

– Az idei előkészületekben adódnak-e különleges gondok?

– Legnagyobb gondom a munkaerőhiány, mert egyre több fiatal ment dolgozni Németországba, illetve Magyarországra. Azzal együtt, hogy szinte állandóan munkát tudok biztosítani – mert ugye, a salátatermesztést is folytatjuk –, nem találok munkaerőt.

– Tavaly hogy sikerült a salátatermesztés?

– A 0,4 hektárnyi fóliasátornak egy jelentős részében salátát termesztettünk, ami nem igazán lett jó minőségű áru, de elkelt. Visszatérve a palántanevelésre, azokban a fóliasátrakban, ahol eddig nem volt korszerű fűtés, most oda is bevezetjük, ráadásul át akarok állni gázfűtésre. Ennek érdekében elkészítettük, letettük a projektet. Arra azért van szükség, mert a tűzifának felment az ára, nem lehet minőségi szenet kapni, nekem viszont nagyon fontos az állandó, megfelelő hőmérséklet. A dinnyepalánták megfelelő fejlődéséhez a hőmérsékletnek nem szabad 20 fok alá süllyednie. A bukaresti Kertészeti Kutatóintézet közreműködésével mellesleg egy palántaoltó robot beszerzésén dolgozunk.

– Az képes beoltani a dinnyepalántákat?

– Mikrométernyi pontossággal végzi el azt a munkát, amit eddig szabad szemmel tettünk, ezért a hatásfoka is sokkal magasabb. Természetesen a robot kiszolgálásához is szükség van személyzetre, de sokkal nagyobb mennyiséget képes beoltani, hajszálpontosan. Az a típus, aminek a beszerzését tervezzük, óránként 900 palántát képes beoltani, a kiszolgálásához 4 emberre van szükség.

– Mennyibe kerül egy ilyen robot?

– Sokba, 38 ezer dollárba, Dél-Koreában gyártják. A beszerzése érdekében kapcsolatba léptem a már említett bukaresti kutatóintézet igazgatójával, aki készségesen segít.

– Gondolom, kiszámolta, hány év alatt térülhet meg a beruházás…

– Amint az igazgató is mondta, ez egy hosszú távú beruházás, amit a Bukaresti Kertészeti Egyetem is megtett, beszerzett egy hasonló robotot a korszerű szakképzés, illetve az igényeknek a kiszolgálása érdekében. Remélem, mintegy 10 év alatt megtérül, de az amortizáció a megrendelésektől is függ. Ha évente tartani tudjuk a tavalyi 200 ezer szálas megrendelést, a befektetés hamarabb megtérül.

– Mit kell tudnia a kiszolgáló személyzetnek, talán számítógépes ismeretekkel kell rendelkezniük?

– Nem számítógép, hanem sűrített levegővel működtetett érzékelők végzik a munkát. Nincs szükség nagy szakértelemre, csak folyamatosan, egyenként kell adagolni a palántákat, a többi munkát a gép elvégzi. Két lényeges dologra kell figyelni: a gépet pontosan be kell állítani, illetve hibátlan, egyforma méretű palántákat kell neki adagolni. Mikron nagyságúra be lehet állítani rajta a vágási szöget, minden mozdulatát. Ha jól be van állítva, 95% fölötti a sikeres oltás.

– Gondolom, akárhol nem lehet működtetni sem. Talán laboratóriumi feltételeket kell számára biztosítani?

– Nagyjából akkora, mint egy átlagos asztal, és fóliasátorban is működtethető. Hozzáteszem, még nem 100%, hanem csupán 80%-os a beszerzése, de rajta vagyok.

Hagyományosan, fejes salátát is

– Nem fejeztük be a hagyományos fejessaláta-nevelést..

– Ja, igen. Sajnos, tavaly elég sok fejes saláta tönkre ment, mert a dinnyepalánta-nevelés miatt nem volt elég időm foglalkozni vele. Nem tudtunk mindkét munkában helytállni. Amikor azonban láttam az elhanyagolás miatti minőségromlást, alaposan ráálltunk, ezért júliustól vissza tudtunk állni az eredeti, megszokott minőségre. Addig folyamatosan az Anton működő átvevővel dolgoztunk, csakhogy tavalytól elkezdtek lekezelni bennünket, ezért átálltunk egy nagyváradi felvásárlóhoz, amely egész ősszel rendesen felvásárolta a salátánkat. Annyi volt velük hátrányos, hogy Nagyváradra kellett szállítanunk, viszont jobb árat fizettek érte. Tavaly megkeresett két hipermarket is, amelyek a továbbiakban, közvetlenül tőlem szándékozzák felvásárolni a fejes salátát, méghozzá csomagolva. Az többlet költséget jelent, de remélem, az árban is meg tudunk egyezni.

– Tavaly mennyi salátát termesztett, értékesített?

– Ez nagyon relatív dolog, hiszen az év első részében sok volt a selejt. Ha valakinek azt mondom, hetente 10 ezer fej salátát vetek, az rögtön beszorozza a számot az eladási árral, hogy megtudja a hasznot. Erre viszont elmondom: olyan vetésem is volt, amelyikből egy szálat sem tudtunk eladni, a többi között is elég sok az olyan selejt, amit otthon szívesen elfogyasztanánk, a hipermarket azonban nem ad érte pénzt. Ezzel együtt olyan időszak is volt, amikor naponta 1500-2000 szálat is szállítottunk.

Abban bízom, hogy tavaszra a két jelentkező hipermarket közül legalább az egyikkel összejön az üzlet. A Nagyváradi Metro ajánlata jobbnak tűnik a kolozsvári Profi ajánlatánál, mert ez közelebb van, tehát olcsóbb lenne a naponta történő beszállítás.

– A kemény tél milyen mértékben hátráltatta a munkáját?

– Nem igazán, ugyanis az üvegházat az ünnepek környékén indítottam be, amikor még nem jelentkeztek a komoly fagyok. Januárra volt palánta-megrendelésem, tehát most tele van palántával, a többi fóliasátrat viszont csak most, a melegebb időjárás érkezésével tudom beindítani.

– A salátatermesztéshez hány emberre van szükség?

– Amint mondtam, munkaerő-gondokkal küszködünk. Éppen ezért vásároltam egy palántáló gépet, amivel jobban haladunk, könnyebben dolgozunk. A kétsoros gépet is ki kell szolgálni, jó minőségű palántával kell ellátni, hogy óránként egy-egy sorba 2500-3000 palántát ültethessen el. Ez 5-6 ember munkája lenne, így viszont elég a traktorista és két kiszolgáló. A dinnyepalántát nem hanyagolhattam, elveszítettem volna a komoly klienseket. Mert a megrendeléseknek a pontos kielégítése a legjobb reklám. Ezt onnan tudom, hogy az idei oltottpalánta-megrendelőimnek a zöme új, köztük még Turnu Severinből is jelentkeztek. Én nem reklámoztattam magamat, mert a leghatékonyabb reklám, ha az ismerős, hozza a barátját vagy a maga ismerősét. Mivel tavaly nagyon sok dinnyepalántára volt megrendelés, vagyis sokan foglalkoztak vele, ezért a felvásárlási árak is nyomottak voltak. Idén arra számítok, hogy valamelyest visszaesik az érdeklődés a dinnyepalánták iránt. Jelenleg úgy tűnik, mintegy 100 ezer megrendelés lesz, aztán majd meglátjuk.

– Mással nem foglalkozik?

– Felhívtak az AMMGE-től, hogy nem akarok-e paradicsomot termeszteni, amit jól megfizetnek. A fenti okok miatt nekem nincs időm paradicsomtermesztéssel foglalkozni, de visszakérdezek: ki támogatja a paprika- a padlizsán-, esetleg a salátatermesztőket? A tévében látom, hogy sok nagykultúrás fel van háborodva: micsoda dolog, hogy 0,1 hektár paradicsom termesztéséért 3000 euró támogatást adnak? Én viszont újra visszakérdezek: hány munkaórát igényel egy hektár paradicsomnak a megtermesztése egy hektár búzatermesztéssel szemben? Onnan kell kiindulni, hogy egy hektár paradicsom termesztésének a költségei 20 ezer lejre emelkednek. Ezzel szemben mennyibe kerül egy hektárnyi búzatermesztés?

– Ne menjünk bele ilyen összehasonlításokba. Köszönöm a tájékoztatót, sok sikert a korszerűsített munkamódszereinek a meghonosításához!

– Én köszönöm a lehetőséget!