Nem megy az akadálymentesítés a városnak

Hiába minden erőfeszítés, az aradi önkormányzat képtelen eleget tenni az akadálymentesítési követelményeknek, s ha bele is vág egy-két ilyen projektbe, a kezdeményezés bizony elég gyakran kudarcba fullad.

A Down-kóros gyermekek, illetve azok szüleinek a támogatására megalakult aradi Down Art egyesület vezetői még hónapokkal ezelőtt útnak indítottak egy projektet, melynek célja a fogyatékkal élő gyermekek számára is hozzáférhetővé tenni a Maros-parti gyermekpark egy részét. Az egyesület vezetője, Andreea Matiuţ kezdeményezésére, az osztrák Erste Alapítvány támogatásával speciális eszközökkel szereltették fel a Praporgescu környékén található gyermekparkot. Mindezért egy banit nem kértek a várostól, arra azonban már nem volt anyagi lehetőségük – egyébként is ez az önkormányzat feladata –, hogy a sérült gyermekek számára tervezett hintákhoz megfelelő járdákat alakítsanak ki.

Az egyesület néhány hónappal ezelőtt azt az ígéretet kapta a polgármesteri hivatal illetékeseitől, hogy gyermeknapra, azaz június elsejére elkészül a játszótér, aminek minden bizonnyal több gyermek is örült volna, hisz az aradi parkok aligha nyújtanak megfelelő körülményeket, például, egy mozgássérült gyermeknek. Az ígéret szép szó… Eltelt a gyermeknap, mára pedig benőtte a fű az említett parkrészben éktelenkedő földkupacokat. Mert az önkormányzat elrendelésére néhány hete bár megkezdték a munkákat (nem lehet tudni pontosan, hogy milyen elgondolás alapján), kiásták a járdák leöntéséhez szükséges alapot, de több nem történt. A lépcső mellett leöntöttek egy rámpát is a kerekesszékek számára, de azt sem fejezték be. Más kérdés, hogy azt a bizonyos rámpát tudják-e majd biztonságosan használni a mozgássérültek. Egyébként az akadálymentesítés a városban – néhány közintézmény kivételével – máshol sem működik.  

A feldúlt parkrész hetek óta használhatatlan. A szülőknek és a gyerekeknek kerülgetniük kell a gödröket, a nagy földkupacok miatt pedig az osztrák hintákat meg sem lehet közelíteni. Hogy mikor szándékoznak befejezni az elkezdett munkát, nem tudni. Pedig a többi városi korszerűsítési munkához képest ez igazán csekély erőfeszítés lenne. Az pedig, hogy mindez sérült embertársainknak készül, még jobban ösztönözhetné városunk gazdáit.