Nemzetközi pedagógus-konferencia a Téglás iskolában

Több mint 70 budapesti és Hunyad megyei magyar tanár, tanító és óvónő vett részt pénteken a dévai Téglás Gábor iskolában szervezett széleskörű pedagógus-konferencián.

A Szent Ferenc Alapítvány által szervezett szakmai eszmecsere számos témát érintett. Az alapítvány részéről a konferenciát Palkó Cecília főszervező nyitotta meg, bemutatván a Böjte Csaba atya által működtetett gyermekotthon- és iskolahálózatot. Az immár nemzetközi hírnévnek örvendő alapítvány 22 gyermekotthont működtet Erdélyben, Magyarországon és az ukrajnai Kárpátalján pedig egyet-egyet. Ezek közül 3-t Hunyad megyében: Déván, amely egyben az egész hálózat központja, Petrozsényban és Szászvároson, ahol több száz gyereket nevelnek.

A többnyire szociálisan hátrányos gyerekek nevelése komoly feladat, ismertette tapasztalatait Ács Éva, a petrozsényi gyermekotthon igazgatója. Jelentős részük ugyanis nem magyar családból származik, sok olyan gyerek kerül hozzájuk, aki egy kukkot sem tud magyarul. Ilyenkor fontos, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a nevelés magyarul folyjon, ami igen komoly kihívás a pedagógusok számára: türelem és odaadás szükséges magyarul megértetni a tananyagot. A nevelés azonban nemcsak az iskolában történik, fontos, hogy ezután is a nevelők magyarul beszéljenek a gyerekekkel, folyamatosan csiszolják, fejlesszék azok nyelvtudását. Erre amúgy a magyar anyanyelvű gyerekek esetében is szükség van, hiszen többnyire olyan társadalmi rétegből származnak, ahol nem kimondottan a szép tiszta anyanyelv iránti igény és a gondos szülői nevelés a jellemző. A Szent Ferenc Alapítvány ezt intézményesített formában igyekszik pótolni.

Bármennyire meglepő, a magyar nyelvvel még Budapesten is gondok vannak, amint az ottani vendégek – pontosabban a XVIII. kerületi nevelési tanácsadó egységes pedagógiai szakszolgálat – felszólalásaiból kiderült. Természetesen másfajta gondok, melyek a társadalom értékvesztésében és az oktatás színvonalának csökkentésében gyökereznek. A budapesti gyerekek között is akadnak olyanok, akiknek beszéde nehézkes, amint Dobó Kálmánné előadásából kiderült. Kisebbeknél ez inkább a szó, a beszéd felfogásánál jelentkezik, nagyobbaknál az úgynevezett értelmezési analfabetizmussal találkoznak. Vagyis el tudják olvasni a szöveget, de nem fogják fel annak értelmét. Fejlesztőpedagógiai módszerekkel és sok türelemmel ezek a problémák is megoldhatók.

Miután Balogh-Botár Csaba, a Téglás iskola aligazgatója bemutatta a vendégeknek a Hunyad megyei magyar oktatást, kiemelve az iskolák és a Szent Ferenc Alapítvány közötti szoros együttműködés jelentőségét, az eszmecsere szakcsoportok szerint folytatódott. Különböző témákat karoltak fel, mint például: a gyermekrajz terápiás jelentősége, a mesék vagy kézműves foglalkozások szerepe a gyermekek értékrendjének kialakulásában, vagy a keresztény szemlélet fontossága, a mozgás, játék és testnevelés erélyei, és bemutatták a legkorszerűbb fejlesztő eszközöket is.