Népszámlálási eredmények, statisztikai érdekességek

1992-ben a legtöbb magyar Aradon élt, összesen 29 828 fő (15,7%). A következő népszámlálások során is – értelemszerűen – ott vallották a legtöbben magukat magyarnak a megyéből, de egyre kevesebben: 2002-ben 22 492 fő (13%), miközben 2011-ben már csak 16 761 fő (10,5%).Az idei népszámlálás aradi magyar esélyeit Bognár Leventével, az RMDSZ Aradi Szervezetének az elnökével latolgatjuk, aki hosszú ideig alpolgármesterként, jelenleg ugyancsak az RMDSZ színeiben városi tanácsosként szolgálja a helybeli magyarságot.

– Elnök úr, véleménye szerint manapság Aradon hány magyar lakik?

– Az aradi magyarság csökkenésével kapcsolatban elmondhatjuk, hogy mi jobban fogytunk, mint az összlakosság. Ha azonban az 1977-es népszámlálás adatait vesszük alapul, amikor 35 000 ember vallotta magát magyarnak, a II. világháború után növekedett a magyarságnak a száma. Akkoriban ugyanis, mintegy 20% volt azzal együtt, hogy százalékban folyamatosan csökkentünk. A rendszerváltás utáni első népszámláláskor Aradon már megmutatkozott a létszámunkban mintegy 4900-zal való csökkenés. Akkor ugyanis mintegy 29 800-an vallottuk magunkat magyarnak. Az adatokban viszont benne lehet a rendszerváltás utáni elmozdulás, vagyis sokan visszaköltözhettek vidékre, mert visszakapták a földjüket, ezért gazdálkodni kívántak. A csökkenést a rendszerváltás utáni kivándorlás, de a születések aranyának a csökkenése is okozhatta. 1992-től számolva, tízévenként mintegy 7000-rel csökkent az aradi magyarságnak a létszáma. Felvetődik a kérdés, hogy a statisztikai adatok mennyire valósak. Azok szerint 1992–2002 között 7000-rel, utána 2012-ig megközelítőleg ugyancsak 7000-es csökkenés jelentkezett. Ha az aradi magyarság csökkenésének az okait keressük, azzal is számolnunk kell, hogy akik vidékre, illetve külföldre költöztek, azoknak az utódaik is máshol születtek, nevelkedtek.

– Arad megyében még mindig Aradon él a legtöbb magyar. Nekik az ön véleménye szerint milyen perspektíváik vannak?

– Nagyon nehéz pontosan megmondani, milyen mértékben csökkenünk, de feltétlenül fontos a kisebbségi nyelvhasználati jogainknak a betartatása, amelyek 20% fölött járnak. Mi sajnos már nem vagyunk annyian, de az Alkotmány azt is kimondja: „Számottevő kisebbségeknek is járnak a közösségi jogok”, ezért jó lenne, ha már 5000 fő fölött is gyakorolhatnánk a jogainkat. Ez azt is meghatározza, milyen formában jutunk képviselethez az önkormányzatban. Mert minél kevesebben vagyunk, annál kevesebb képviselőt tudunk bejuttatni az aradi tanácsba. Szavazáskor ugyanis általában az etnikai szempontok érvénysülnek, ezért egyáltalán nem mindegy, hányan veszünk részt a megyeközpont önkormányzatában.Ha nagyobb részvétel lett volna…

– A legutóbbi önkormányzati választás alkalmával az RMDSZ  két tanácsosi tisztséget tudott megszerezni, az hány százalékot jelent Arad Tanácsában?

– A szavazatszámunk csökkent ugyan, de százalékarányunk nem, mert alacsony volt a részvétel. Mivel a tanácsosainknak a számát megtartottuk, hoztuk az előtte volt önkormányzati választásoknak az aradi eredményeit. Ha több magyar vett volna részt a legutóbbi önkormányzati választásokon, akkor akár 3 tanácsost is bejuttathattunk volna. Ez nemcsak a mi részvételünkön, hanem azon is múlik, hogy a többi párt között hogyan osztódnak el a szavazatok. Azok, nem valami kedvezően osztódtak el, mert szerintem, mi még tartjuk a 10%-os lakossági arányunkat, de a 23 városi tanácsos közül a mi 2 tanácsosunk majdnem 9%-ot jelent.

– Az közrejátszott-e, hogy az aradi magyarságnak a jó része idős ember, és mivel a járvány közepette kellett szavazni, nehezebben szánták rá magukat a fertőzés kockázatának a felvállalására?

– Természetesen bizonyára közrejátszott, hiszen a szavazásra nagyon rossz időszakban került sor. Mert 2020 májusában kellett volna megszervezni, de elhalasztották szeptember 21-ére, amikor semmivel sem volt a szavazásra kedvezőbb a járványhelyzet. Ugyanez volt érezhető a parlamenti választásokon is, amelyeken ugyancsak kevesebben vettek részt, mert féltek a fertőzés lehetőségétől.

– A fent említett fogyatkozás ellenére van-e megmaradási perspektívája az aradi magyarságnak?

– Természetesen van, hiszen Arad városa egyben a megyei magyarságnak is a központja, hiszen itt működnek az intézményeink is. A Csiky Gergely Főgimnázium jól felszerelt bentlakással működik a vidéki magyar diákok számára. Azzal együtt, hogy már nem rendelkezünk alpolgármesteri tisztséggel, de az idei költségvetésben is biztosítják számára a működéshez szükséges anyagiakat. Ezzel párhuzamosan, számunkra fontos az aradi magyar színjátszás is, ezért működik az Aradi Kamaraszínház, amely rendszeresen szervez magyar nyelvű előadásokat. Rendszeresen megszervezzük az Aradi Magyar Napok programsorozatot, amely a vidéki magyarokat is Aradra vonzza. Ugyancsak Aradon szerkesztik és adják ki a Nyugati Jelen régiós magyar napilapot, amelynek a székháza, a Jelen Ház is közművelődési központ, ahol könyvbemutatókat, előadásokat szoktak szervezni. Az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének a székháza, illetve több magyar civilszervezetnek a székhelye is a megye központjában működik. A járvány előtt rendszeresen megszerveztük az Aradi Magyar Majálist, amely több ezer magyart is a helyszínre csábított. Nagyszabású farsangi mulatságokat szerveztünk, ahova az aradi magyarok mellett a vidékiek is szívesen eljöttek. Ezek mind magyar közösségépítő programok voltak. A járvány miatt azonban a programjaink jó részét ideiglenesen meg kellett szakítanunk. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az aradi magyarság a nagyvárosi magyar szórványt képezi, amivel nem vagyunk egyedül, hiszen a Székelyföld kivételével a legtöbb erdélyi nagyvárosnak a magyarsága hasonló helyzetben van. Éppen ezért szerveztük, illetve a járvány elmúltával folytatni kívánjuk a közösségépítő programjainkat. Mert igaz ugyan, hogy szórványt képezünk, de a nagyvárosokban sokan vagyunk, ezért az összetartozásunk érzését táplálnunk, erősítenünk kell, hogy megmaradhassunk.

– Mit üzen az aradi magyaroknak a népszámlálást illetően?

– Nagyon fontos, hogy mindenki bejelentkezzen elektronikus úton, illetve vegyen részt a népszámláláson, ugyanakkor figyeljünk oda a környezetünkben élő, főként idősebbekre, akiknek talán bonyolultabb lehet az elektronikus népszámláláson való részvétel. Amennyiben felmerülnek kérdések, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének a székházában állandó szolgálat fog működni, ahol megfelelő tájékoztatást adnak bármilyen kérdésben. Összefogva meg kell mutatnunk, hogy Aradon még mindig egy igen komoly létszámú magyar közösség él és tevékenykedik.

– A járvány utáni terveket vázolná-e?

– Arad költségvetésében sikerült elkülönítenünk olyan anyagi kereteket, amelyeknek a támogatásával, a hagyományos magyar közösségi programjainkat folytatni kívánjuk. Az évi program rendszeresen a farsangi bálokkal kezdődött, a március 15-i megemlékezéssel folytatódott. Olykor kétnapos programot szerveztünk, előadásokkal, a vértanúinkra való megemlékezésekkel. Május első szombatján szoktuk megszervezni az Aradi Magyar Majálist, július végén az Anna-napi programokat, augusztus 20-án a Szent István-napi programokat, szeptember végén kezdődtek az Aradi Magyar Napok. Azok az október 5-én az előadással, majd az október 6-i megemlékezéssel és koszorúzással zárultak. November 19-e táján a hagyományos Erzsébet- és András-bál, ezekkel párhuzamosan nótaesteket szerveztünk. A jelzettekkel párhuzamosan, húsvét és karácsony előtt rendszeresen jótékonysági esteket szerveztünk. Azt szeretnénk, ha a járvány elmúlásával a jelzett hagyományos programjaink legtöbbjét már idén is megszervezhetnénk.

– Köszönöm a tájékoztatót, a tervezett programokhoz sok sikert kívánok!

– Én köszönöm a lehetőséget!