Norvég remény a Nopcsa-kastély megmentésére

Norvég pénzalapokat pályázott meg a Hunyad Megyei Tanács a szacsali Nopcsa-kastély megmentésére. Az EEA Grants & Norwegian Grants a 2009–2014-es költségvetési keretéből 2 millió euróig terjedő összeget lenne hajlandó a szacsali kastélyra fordítani.

Komoly esély van a pályázat megnyerésére, reménykednek a megyei tanács illetékesei, mivel 2010–11-ben hasonló norvég pályázatból varázsolták újjá a korábban szintén omladozó másik Nopcsa-kastélyt, az alsófarkadinit, amely a Román Tudományos Akadémia tulajdonát képezi. Mircea Moloţ megyei tanácselnök szerint már az akkori pályázatnál is felhívták a norvégok figyelmét a szacsali kastélyra, ahol a hátszegi dinoszaurusz-park információs központját szándékozzák kialakítani.

Az államosítás után a szacsali Nopcsa-kastélyt előbb téeszraktárnak használták, majd szellemi fogyatékos gyerekek iskolája működött benne. A rendszerváltás után az iskola megszűnt, az épületet nem igényelték vissza, hiszen a Nopcsa család időközben kihalt, az impozáns nemesi rezidencia omladozni kezdett, a környékbéli lakosság pedig jóformán kifosztotta. Jelenleg a megyei tanács kötelékébe tartozó kastély romokban hever, felújítására a megyének nincs elegendő pénze saját forrásaiból. A pályázat elnyerése esetén a Bukaresti Műépítészeti Egyetem végezné el a felújítást, mivel a megyei tanács már évek óta együttműködik vele a dinoszaurusz-park projektnél.

Amennyiben a mostani pályázat sikeresnek bizonyul, a Hátszegtől 10 kilométerre lévő szacsali Nopcsa-kastélyban alakítják ki a dinoszaurusz-park információs központját és kiállítását. Törpedinók életnagyságú makettjeit állítják ki, illetve báró Nopcsa Ferencről szóló állandó kiállítást rendeznek be.

Az 1877-ben Déván született tudós báró élete szinte ugyanolyan kalandos volt, mint a Jókai által Fatia Negraként megörökített nagyapjáé, Nopcsa Lászlóé. 1895-ben báró Nopcsa Ferenc talált megkövesedett dinoszaurusz-csontokat Hátszeg melletti családi birtokán, ő volt az első a kerek nagyvilágon, aki ezeket tanulmányozta, ezért is tartják a paleontológia megalapítójának. Szintén ő állapította meg, hogy 65 millió évvel ezelőtt a Hátszegi-medence sziget volt, s ezáltal az itteni dinoszauruszok (többek között a Magyarosaurus) kisebb méretűek voltak, mint a kontinenseken élő fajtársaik, ezért is nevezte törpedinoszauruszoknak a növényevő hüllőket.

Nemcsak a szacsali Nopcsa-kúria rendbetétele szerepel a megyei tanács terveiben, hanem további 4 Hátszeg-vidéki, siralmas állapotú nemesi kastély és kúria is. A nalácvádi (Nalaczy család), malomvízi (Kendeffy család), illetve poklisai (Pogány család) kúriáiról, valamint a térség talán legimpozánsabb épületéről, az előzőknél lényegesen jobb állapotban lévő őraljaboldogfalvi Kendeffy-kastélyról van szó.