„Nyugatról csinálták, nem Keletről”

Október 25-én délután a Jelen Házban megtelt a nagyterem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Arad Megyei Szervezetének A magyar sorstragédia harmadik felvonása c. előadására. A budapesti előadóról a saját blogjában ezt olvassuk: „Dr. Drábik János, jogász, újságíró, közíró publicista, a Szabad Európa Rádió nyugdíjas vezető programszerkesztője (1983–’93). A Leleplező Magazin főszerkesztő-helyettese, 20+ könyv szerzője. New York államban bejegyzett jogtanácsos ’81-. Az Országos Trianon Társaság elnöke 2015-; a FÚSZ, Független Újságírók Szövetségének tiszteletbeli elnöke 2012-; a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke; a Szent László Magyarságtudományi Akadémia elnöke”.

 

Amit október 25-én előadásában hallhattunk, az nem mindennapi; egyetlen mondatban összefoglalva mondandóját: az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcot tulajdonképpen kívülről szervezték, előre leszögezett időpontban és forgatókönyv szerint. Az immár életének 81. évébe lépett előadó számos más olyan kijelentést is tett, hogy a közönség egy része, amely 1956 másfajta megközelítéséhez és megítéléséhez szokott, csak kapkodta a fejét meglepetésében.

Eddig úgy tudtuk, hogy 1956-ban a magyarok jó része saját kezébe kívánta venni a sorsát, nemzeti önrendelkezést akart, és a forradalom belső okokból (a kommunista hatalom és a megszálló szovjetek ellen) robbant ki. Az előadó ezzel szemben jórészt nemzetközi összefüggésbe helyezte 1956-ot, s a világot uraló láthatatlan hatalom számlájára írta.

Nézzük meg közelebbről, az előadó eszmefuttatását követve.

A magyar sorstragédia harmadik felvonását Nyugatról csinálták, nem Keletről. (A kérdését nem részletezte, de mi úgy gondolhatjuk, hogy a Keletnek – ki, mi más lehetne ez, mint a Szovetunió? – nemigen állt érdekében saját táborán belül a vele való szembenállást igazoló forradalmat provokálni, annál inkább a Nyugatnak.) Ha választ tudunk adni arra, kik lőttek és miért 1956. október 25-én (az előadó látta a Kossuth térről teherautókon elszállított véres hullákat), akkor 1956-ra is választ lehet adni. Az előadó maga, mint mondta, hosszú kutatás után kétharmadrészt megoldotta a rejtélyt.

Az előadás fő vonalában azonban a világot irányító, államokon és kormányokon felüli, hivatalosan persze nem létező világhatalom állt, a pénzügyi, banki, a Rotschildok vezette oligarchia áll, amely elképzelhetetlenül óriási (amerikai, az európaitól különböző szóhasználat szerint 325 trilliárd dollár) tőke fölött rendelkezik. Ez a láthatatlan hatalom mindenhová beférkőzött, például a titkosszolgálatokba (és nem csak a nyugatiakba!), keze elér a nagypolitika legfelsőbb irányítóihoz, köztük az Egyesült Államok elnökéig. A nagy hatalmú szovjet titkosszolgálatról, a KGB-ről igen érdekes megállapítást tett: szerinte az mindig is nyugatos (!) volt, ezért is kellett Sztálinnak 4-5 évente „lefejeznie”. De szó esett a cambridge-i ötökről (híres, szovjeteknek kémkedő brit tudósok), a frankfurti iskoláról (amely szerinte uralkodó szellemi irányzat ma is Amerikában és az euroatlanti térségben s a cionista pénzhatalmi világelit hegemóniája alá került), meg sok minden másról. Az előadó egyébként szükségesnek látta leszögezni, hogy nem antiszemita.

Az 1956-os magyar forradalmat eredetileg Lengyelországba tervezték (ott ki is tört, de nem öltött nagy méreteket), aztán „áttették” Magyarországra. A szuezi válság közepette (amely végül nem úgy alakult, ahogy tervezték, az USA békebíróként lépett fel, valamint bejelentette, hogy nem avatkozik be Magyarországon) beindult a szovjet támadás, tankokkal tiporták el a szabadságharcot.

Az ’56-os történet megközelítése és magyarázata sajátosan drábiki – az előadó ebben meg sok más kérdésben is szembemegy könyveiben, írásaiban, előadásaiban a hivatalosnak tekintett állásponttal. Drábik János így látja, aztán az olvasó, a hallgató vagy egyetért vele, vagy nem.

Dr. Borbély Zsolt Attila, az est házigazdája a végén megjegyezte: ha a forradalmat kívülről csinálták is, azért a résztvevők hősiességét, önfeláldozását, önrendelkezésre irányuló törekvéseit nem lehet kétségbe vonni. Ezzel az előadó is egyetértett.