A tizenegyedik Gyoroki Borversenyt és Borkostolót rendezték meg szombaton a helyi RMDSZ és gazdaegyesület, illetve a községi polgármesteri hivatal szervezésében. Az egész napos rendezvénynek az ópálosi Wine Princess pincészet adott otthont.
„Annak idején azzal a szándékkal indítottuk el a versenyt, hogy fejlesszük a borkultúrát Hegyalján, és hogy a környékbeli kistermelők megméressék a boraikat, de ami fontosabb, tudást és tapasztalatot szerezzenek” – mesélt a kezdetekről Lőrincz István gyoroki alpolgármester. Szerinte a szőlő- és borgazdálkodásban 50 éves kiesést kellett bepótolniuk a gazdáknak, mert a kommunista diktatúra idején háttérbe szorult a magángazdálkodás, és „alig maradt, aki nagyapáink tudását átadta volna”.
Az idei vetélkedőre közel harmincan (borászok és pincészetek) 57 fajta bort neveztek be, ezeket rangsorolta a Balla Géza (házigazda), Bognár Levente (aradi alpolgármester, az Európai Borlovagrend romániai konzulhelyettese), Tornáczki Dénes (lippai borász) és Mirela Heiser (az agrárminisztérium képviselője) alkotta zsűri. Azt a döntnökök és Lőrincz István főszervező is kiemelte, hogy hatalmas minőségbeli javulás tapasztalható a mostani és az első rendezvények között – mármint a borok minőségét illetően. „Előtérbe kerül a Hegyalja jellegzetessége, a vörösbor, és ezért dicséret a szervezőknek. De nemcsak versenyről van szó, hanem a bor és borászat körüli közös jövőtervezésről, a ménesi hagyományok ápolásáról egy olyan időszak után, amikor a magángazdálkodás teljesen háttérbe volt szorítva. Ezt kell újraépíteni, hogy a bor kultusza gazdaságilag is fellendítse a térséget, másrészt felhívja a borkedvelők figyelmét Arad-Hegyaljára” – fejtette ki Bognár Levente. „Ménes a vörös borok hazája, de nagyon jó fehérborok is voltak a versenyben – értékelt Balla Géza, a zsűri elnöke. – Néhány kiemelkedő minőségű bort is kóstoltunk, ami azt jelenti, hogy tudják, mit kezdjenek a jó alapanyaggal, a beérett szőlővel, fel tudják dolgozni és tudják kezelni. Sajnos sok kistermelő azt gondolja, hogy ha a vörös bor kierjed és szép a színe, jó és piacképes. Nem elég, ha a termelő elfogyassza a szomszédjával a borát. Piacképesnek kell lennie, még akkor is, ha csak egy-két hektáron termel, erre kell törekednünk.” A borok többsége 2009-es volt, amiket a zsűri elnöke szerint még egy-két évig tárolni kellene, és csak utána versenyre vinni, és felhívta a figyelmet, hogy nem megfelelően tárolt újborokon már érződik az ecetesedés. Ilyen körülmények között is 11 aranyérem született, és sok ezüst-, illetve bronzérem is. A verseny érdekessége, hogy a „vörös borok hazájában” egy fehérbor vitte el a pálmát: Kiss Kornél olaszrizlingje.
Az összesítésben harmadik helyen végzett három arany-, illetve egy-egy ezüst- és bronzéremmel Pál János gyoroki gazda, az aradi minorita rend borásza, aki kilenc fajta borral nevezett be. „A minorita rend és a saját boraimmal neveztem be. Két hektáron gazdálkodok, amiből 70 hektár a papoké, a többit én vállaltam. Saját célra 1000-1500 liter bort szoktam készíteni évente. Valamennyi eladok ismerősöknek, de a többi elfogy, mert olyan helyen élünk, ahol a bor folyik” – mondta a díjazott.
A rendezvény érthetően jó hangulatban zajlott. Az eredményhirdetés után elfogyasztották a hozott bormintákat, amire jól csúszott az udvaron főtt bográcsos. Este a Gyorokon farsangi bált rendeztek a telepi iskolában.
Hozzászólások